a rovat írásai

Bezárult a földvári kör

Különös játéka a történelemnek, hogy már Balatonföldvár kialakulása előtt fél évszázaddal a Széchenyi család kezében volt a világszínvonalú üdülőtelep kialakításának kulcsa. Széchenyi István gróf ugyanis 1846-ban az ország korszerű közlekedésének kialakítására kapott megbízást. A „legnagyobb magyar” a Javaslat a magyar közlekedésügy fejlődéséről című tanulmányában többek között a Budapestről kiinduló vasúti fővonalak fontosságát hangsúlyozta.

Polly Ági, a rajzfilmben táncoló

A magyar filmtörténészek régi, sokszor leírt, ám szomorúan igaz ténymegállapítása, hogy 1945 előtt szinte alig beszélhetünk magyar animációs filmgyártásról. Vannak ugyan apróbb emlékek a 20. század első feléből ebben a műfajban, ám ezek többnyire reklámfilmek.

Kicsit egyszerű is, büdös is, de a miénk

Az emberiség hosszúra nyúlt történelme folyamán sokféle világítóeszközt használt, míg eljutott a villanyvilágításig. Ami mostanra a fejlődés csúcsának tűnik, hiszen a legmodernebb napelemes megoldásokhoz is kell egy kis hálózati rásegítés, ha tartósan nincsen átalakítható fény. No de inkább nézzük most a mécsest, mint fényforrást, ami sokkal nagyobb pályaívet futott be, mint a villanyvilágítás. És ha már mécses, akkor vegyük most elő a túrkevei Finta Múzeum egyik 3D-ben digitalizált, a funkció és a forma egységét mutató ilyen világítóeszközét.

Földvárra köves úton

Balaton partjának azon a területén, ahol ma Földvár van, a Kr.e. 4. évszázadban kelták éltek. Földvár neve írásos formában egy 11. századi magyar oklevélben bukkan elő. Addig azonban sok minden történet ezen a vidéken.

Az ácsmester bátor fiacskája

A pápai Gróf Esterházy Károly Múzeumban őrzött, a Református Újtemplom építéséről készült fotográfiát nézegetem, és bizonyos vagyok abban, hogy ott a toronysisak ácsolatának az alján Kerekes Károly ács fehér ingben, nyakkendőben csak azért vitte fel ilyen magasra a fiát, hogy majd ácsot faragjon belőle.

Az okos dohányzás eszköze

A világ első dohányzó emberei az indiánok voltak. Másokról legalábbis nem maradtak ránk erre vonatkozó emlékek. A dohány őshazája Amerika. Mint annyi minden más, Európában ismeretlen növény, mint a kukorica vagy a paprika is tehát lényegében Kolumbusz Kristófnak köszönhető.

Igényes ládikafül

Egy vélhetően fából összeállított ládának a füléből is elég sokat megtudhatunk egy-egy adott nép, vagy éppen település életéről, pontosabban annak egy időszakáról. Így vagyunk ezzel a Pátyon talált, bronzból öntött fogantyúval is, mely 2008-ban került a Szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum leltárkönyvébe.

Főúri kastélyból munkásüdülő

Velence felé autózván több útjelző tábla is jelzi, hogy merre menjünk, ha a Tordas nevű településre akarunk jutni. A fővárostól alig harminc kilométerre fekvő falu mára már némi túlzással az agglomeráció részének mondható. De hol volt akkor még Budapest, amikor ezen a helyen már a kőkorszaktól kezdve éltek kisebb-nagyobb embercsoportok: hunok, avarok, rómaiak. És persze a honfoglalás után magyarok.

Fakutya- mára már vasból

Most, az idei kemény telet magunk mögött hagyván, amikor is újra teljesen befagytak álló- és folyóvizeink, a Manda archívumában található kép segítségével visszaúszhatunk az időben a télbe, abba a nagyon hideg, jeges-fagyos időbe, amikor sokan elővehették például a fakutyát. Ezt a téli csúszó alkalmatosságot Magyarországon leginkább a Balatonnál használják, nevének anyagmegjelölésével ellentétben a mostani fakutyák vasból készültek.

Itt van valahol Balázsovits Norbert tanár úr?

Ha már egy bognárt láttunk a piacon portékáit árulni, nézzünk meg egy csapat, úgy 30-35 bognárt is 1910-ből, Szentes városából, ahol az Ipartestületi Székházban vacsorához, majd iszogatáshoz készülnek éppen. Béke volt immár hatvan éve, virágzott a gazdaság, jó volt Szentesen is bognárként élni és dolgozni. Én ezt is látom a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban őrzött fényképen.

Ki lehetett Verus?

Vajon ki volt, mivel foglalkozhatott az a Verus nevű férfi, akinek terra sigillata tányérja a pátyi kelta-római kori temetőből került elő, és most a szentendrei Feneczy Múzeumi Centrumban található?

MaNDA összes cikke »

A Filmarchívum a Filmalap felügyelete alatt folytatja működését

mnf

A Magyar Nemzeti Filmalap kezdeményezésére a Filmalap felügyelete alá kerül január elsejétől a Filmarchívum, mely jelenleg a megszűnő Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézethez (MaNDA) tartozik.

A kormány a Filmarchívum tevékenységére az eddig biztosított évi 210 millió forinton felül 2017-től 596,6 millió forint többletforrást biztosít évente. Az erről szóló kormányhatározat tegnap jelent meg a Magyar Közlönyben. Havas Ágnes, a Filmalap vezérigazgatója jelentős eredményként értékelte, hogy a nemzeti filmkincs őrzését, állagmegóvását, kutatását, restaurálását és közzétételét végző nagy múlttal rendelkező archívum filmszakmai szervezethez kerül. „A magyar film múltja szervesen hozzátartozik a jelenhez és a jövő építéséhez is.” – emlékeztetett Havas Ágnes. A magyar filmarchívum 1957 óta működik, közgyűjteményként gyűjti és a kor igényeinek megfelelő formában hozzáférhetővé teszi a magyar és egyetemes filmkultúra tárgyi, írásos és egyéb dokumentumait.

A korszerű technikai bázissal és nemzetközi hírű archív mozgóképes referenciákkal rendelkező, a Filmalap egyik igazgatóságaként működő Filmlabor és a Filmarchívum, mely januártól szintén a Filmalap igazgatóságaként folytatja tevékenységét, évtizedek óta szomszédos telkeken működnek, szakmai kapcsolatuk kiváló. Mintegy 70 ezer filmkópiát, azaz 2,5 millió filmtekercset őriz az archívum, a hatalmas állomány szakszerű tárolását részben jelenleg is a Filmlabor biztosítja. Az archiválás és a digitalizálás szállítási költségek nélkül végezhető, továbbá a tárolási kapacitás bővítésére a speciális igényeknek megfelelő lehetőségek állnak rendelkezésre.

1963: az első épület a Filmlabor területén - ma : nitroraktár (MTI Fotó: Mező Sándor)
A Magyar Nemzeti Filmarchívum legrégebbi épülete, a Filmlaboratórium területén (MTI Fotó: Mező Sándor, 1963)

A labor és az archívum együttműködéseként a Filmalap támogatásával a közelmúltban számos jelentős filmtörténeti alkotás felújítására és újra bemutatására került sor. Köztük volt Kertész Mihály (Michael Curtiz), a Casablanca rendezőjének legkorábbi fennmaradt filmje, A tolonc és Jancsó Miklós korszakalkotó Szegénylegények című alkotása is. Ez utóbbi felújított változatának a premierjére a cannes-i filmfesztiválon került sor tavaly.

Az archívum számára a Filmalap által végzett értékesítési és fesztiváloztatási tevékenységek összehangolásával biztosítandó a nemzeti filmvagyon eredményes hasznosítása filmszakmai célokra és a bevételek növelésére is. A régi magyar filmek értékesítése belföldön és külföldön egyaránt korszerűsítésre vár. A Filmalap az új magyar filmekkel jelen van a fontos nemzetközi filmfesztiválokon és vásárokon (Berlin, Cannes, Hong Kong stb.) önálló standdal, ahol az archív, felújított alkotások promotálása és felhasználási jogainak értékesítése széles körben, professzionális körülmények között lehetséges.

A Filmalap támogatásával a restaurált anyagok korszerű DVD kiadása folytatódhat. A tervek között szerepel az európai nagyvárosokban sikerrel működő „cinémathèque”-ekhez hasonló filmmúzeumként működő állandó vetítőhely létesítése a fővárosban, valamint a rendszerezett archív filmes anyagok online elérhetővé tétele kutatási, oktatási és értékesítési célokra egyaránt.

A Filmalap sajtóközleménye

• Publikálva: 2016.12.16. 14:07 • Címke: hír

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

polly ági
Polly Ági, a rajzfilmben táncoló – Valker István rendezőnek egy meglehetősen bonyolult, új technikával kellett megküzdenie, hiszen a kitűnően táncoló Pollák Ágit animációs környezetbe kellett helyeznie. A kombinált technika első filmje 1934-ben készült el, ez volt az első Polly Ági film, a Sztepptánc. Nem sikerült.