a rovat írásai
Kultúrgyár lehet a szombathelyi volt 11-es huszárlaktanyából
Országos hatókörű kulturális logisztikai, valamint digitalizációs központ, egy „igazi kultúrgyár″ épülhet fel a volt 11-es huszárlaktanya műemléki védettség alatt álló épületeit is megújítva Szombathelyen – közölte csütörtökön Puskás Tivadar (Fidesz-KDNP), Szombathely polgármestere.
Új felületen folytatjuk
Kedves Olvasó! Mindenek előtt köszönjük, hogy a kultúrával foglalkozó számos internetes oldal közül bennünket is érdeklődéssel lapozott. A MaNDA, mint közintézmény feldarabolása után e honlap kiadója a Forum Hungaricum Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság lett, feladata pedig az archívum gyarapodásának bemutatása, cégünk törekvéseinek ismertetése. Ezekhez a célokhoz egy új felületet készítettünk, ahol mindig elérhető lesz a most búcsúzó mandarchiv.hu is.
Visszabeszél a templom oldala
Hát, ha már egyszer eljutottunk Tihanyba, nem mehetünk el szó nélkül a félsziget legismertebb attrakciója, a visszhang mellett sem. Ami minden ellenkező híresztelés ellenére működik, és egészen pontosan hét egymás után gyorsan elhadart szót képes „visszamondani” a templom fala. Például azt, hogy „Hazádnak rendületlenül légy híve, óh magyar!”
Ózdi intézményeink az Echo Televízió építészeti műsorában
Huszonhárom percben mutatta be az Echo Televízió a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. által működtetett két ózdi intézményt, a Nemzeti Filmtörténeti Élményparkot és a Digitális Erőművet. Az október 14-én, szombaton adásba kerülő műsorban az építész tervező mellett megszólalt a két intézmény és a Forum Hungaricum vezetője is.
Munkát bőven adó szeptember
Sok szó esett már ezen a felületen a két világháború közti falu életéről. Megismerhettük a tisztségviselőket, a falu tekintélyeit és mesterembereit is. Csak még magáról a parasztról, a falu lakójáról nem nagyon esett szó. Pedig ők adták akkoriban az ország lakosságának legnagyobb részét. Nézzük hát meg, mit csinált a magyar földműves az esztendő hónapjaiban. Nézzük meg már csak azért is, mert ez is egy elsüllyedt világ, azok a tevékenységek, szokások rég a múlté lettek, amik meghatározták a falusi ember életét akkoriban.
A rekorder múzeumalapító korsója
Nem is ez a korsó az érdekes most nekünk, bár egészen szép darab. Hanem a megtalálójával, Dornyay/Darnay Bélával foglalkozunk most. Aki amerre járt, mindenütt múzeumot alapított. Emellett 11 évig áldozópap is volt, és piarista szerzetes.
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg
A jó Károly Róbert királyunk pedig annyi mindent tett itt, hogy azt kár is lenne egy cikkbe belezsúfolni. Hogy aztán némi képet kapjunk a 14. század elejének magyarországi viszonyairól, nézzük csak meg jobban az első vegyesházi uralkodónk hatalomra jutását.
Finta Sándor és Walt Whitman
Hogy mikor találkozhatott a Túrkevéről induló szobrász, Finta Sándor Walt Whitman költészetével, azt nem lehet tudni biztosan. A Szabó Lőrinc, Babits és Füst Milán által is fordított verseit leginkább eredetiben, angolul olvashatta, hiszen 1923-tól New Yorkban élt. Az viszont biztos, hogy tetszett neki ez a fajta költészet, ezért is készülhetett el a túrkevei Finta Múzeum által most 3D-ben tanulmányozható kis éremmel.
Tihany elveszett várai
Gyulaffy kapitány uram Csobánca után illenék szólni Tihany váráról,
pontosabban várairól is. Mert a félszigeten már 5000 évvel ezelőtt állt
egy földsánc, s rómaiak pedig az átkelő védelmére őrtornyot emeltek, és
ez így ment tovább egészen 1683-ig, amikor Tihany a töröknek mindig
sikeresen ellenálló földvára a levegőbe repült. Vagy eltalicskázták.
Lármafa, véres kard, postáskisasszonyok
A két világháború közötti falu egyik fontos közintézménye volt az éppen idén 150 éves Magyar Királyi Posta által fenntartott és működtetett postahivatal. Ahol a távíróval párhuzamosan a telefon is működött, ahol fel lehetett adni a leveleket és a táviratokat. Amiket aztán „házhoz is szállított” a postás, akit kézbesítőnek is neveztek. Az első emancipált munkahelyek egyike volt, a postáskisasszony kezelte az elektronikus masinákat, de ki is hordta a leveleket, ha nem volt önálló kézbesítője a hivatalnak.
Szép szál ember volt ez a III. Béla
III. Béla királyunkról pedig csak jót mondhatunk, konszenzus van arról a történészek között, hogy az ő uralkodása alatt volt a legerősebb, leghatalmasabb az Árpád-ház. Magyarország pedig – legalábbis a királyi bevételeket tekintve – megelőzte Franciaországot és Angliát is.
A Filmarchívum a Filmalap felügyelete alatt folytatja működését
A Magyar Nemzeti Filmalap kezdeményezésére a Filmalap felügyelete alá kerül január elsejétől a Filmarchívum, mely jelenleg a megszűnő Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézethez (MaNDA) tartozik.
A kormány a Filmarchívum tevékenységére az eddig biztosított évi 210 millió forinton felül 2017-től 596,6 millió forint többletforrást biztosít évente. Az erről szóló kormányhatározat tegnap jelent meg a Magyar Közlönyben. Havas Ágnes, a Filmalap vezérigazgatója jelentős eredményként értékelte, hogy a nemzeti filmkincs őrzését, állagmegóvását, kutatását, restaurálását és közzétételét végző nagy múlttal rendelkező archívum filmszakmai szervezethez kerül. „A magyar film múltja szervesen hozzátartozik a jelenhez és a jövő építéséhez is.” – emlékeztetett Havas Ágnes. A magyar filmarchívum 1957 óta működik, közgyűjteményként gyűjti és a kor igényeinek megfelelő formában hozzáférhetővé teszi a magyar és egyetemes filmkultúra tárgyi, írásos és egyéb dokumentumait.
A korszerű technikai bázissal és nemzetközi hírű archív mozgóképes referenciákkal rendelkező, a Filmalap egyik igazgatóságaként működő Filmlabor és a Filmarchívum, mely januártól szintén a Filmalap igazgatóságaként folytatja tevékenységét, évtizedek óta szomszédos telkeken működnek, szakmai kapcsolatuk kiváló. Mintegy 70 ezer filmkópiát, azaz 2,5 millió filmtekercset őriz az archívum, a hatalmas állomány szakszerű tárolását részben jelenleg is a Filmlabor biztosítja. Az archiválás és a digitalizálás szállítási költségek nélkül végezhető, továbbá a tárolási kapacitás bővítésére a speciális igényeknek megfelelő lehetőségek állnak rendelkezésre. 
A Magyar Nemzeti Filmarchívum legrégebbi épülete, a Filmlaboratórium területén (MTI Fotó: Mező Sándor, 1963)
A labor és az archívum együttműködéseként a Filmalap támogatásával a közelmúltban számos jelentős filmtörténeti alkotás felújítására és újra bemutatására került sor. Köztük volt Kertész Mihály (Michael Curtiz), a Casablanca rendezőjének legkorábbi fennmaradt filmje, A tolonc és Jancsó Miklós korszakalkotó Szegénylegények című alkotása is. Ez utóbbi felújított változatának a premierjére a cannes-i filmfesztiválon került sor tavaly.
Az archívum számára a Filmalap által végzett értékesítési és fesztiváloztatási tevékenységek összehangolásával biztosítandó a nemzeti filmvagyon eredményes hasznosítása filmszakmai célokra és a bevételek növelésére is. A régi magyar filmek értékesítése belföldön és külföldön egyaránt korszerűsítésre vár. A Filmalap az új magyar filmekkel jelen van a fontos nemzetközi filmfesztiválokon és vásárokon (Berlin, Cannes, Hong Kong stb.) önálló standdal, ahol az archív, felújított alkotások promotálása és felhasználási jogainak értékesítése széles körben, professzionális körülmények között lehetséges.
A Filmalap támogatásával a restaurált anyagok korszerű DVD kiadása folytatódhat. A tervek között szerepel az európai nagyvárosokban sikerrel működő „cinémathèque”-ekhez hasonló filmmúzeumként működő állandó vetítőhely létesítése a fővárosban, valamint a rendszerezett archív filmes anyagok online elérhetővé tétele kutatási, oktatási és értékesítési célokra egyaránt.
A Filmalap sajtóközleménye
Egységes Nemzeti Oktatási és Kulturális Térinformációs Rendszer
Egységes Nemzeti Oktatási és Kulturális Térinformációs Rendszer – Információk: tevékenység, képgaléria, rendezvények, dokumentumok.
Történelmi játékok
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com
Közkincstár
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg – A 12 éves Caroberto a délvidéki Frangepánok, Subicsok és Babonicsok lefizetése után partra is száll Dalmáciában, és elindul Buda felé. Még tart a menetelés, amikor III. András hirtelen elhalálozik, így aztán Bicskei Gergely esztergomi érsek meg is koronázza valami sebtében előkerített koronával a 13 éves ifjút. Ez volt Károly Róbert első megkoronázása, amit még kettő követett.