a rovat írásai

Finta Sándor és Walt Whitman

Hogy mikor találkozhatott a Túrkevéről induló szobrász, Finta Sándor Walt Whitman költészetével, azt nem lehet tudni biztosan. A Szabó Lőrinc, Babits és Füst Milán által is fordított verseit leginkább eredetiben, angolul olvashatta, hiszen 1923-tól New Yorkban élt. Az viszont biztos, hogy tetszett neki ez a fajta költészet, ezért is készülhetett el a túrkevei Finta Múzeum által most 3D-ben tanulmányozható kis éremmel.

Tihany elveszett várai

Gyulaffy kapitány uram Csobánca után illenék szólni Tihany váráról, pontosabban várairól is. Mert a félszigeten már 5000 évvel ezelőtt állt egy földsánc, s rómaiak pedig az átkelő védelmére őrtornyot emeltek, és ez így ment tovább egészen 1683-ig, amikor Tihany a töröknek mindig sikeresen ellenálló földvára a levegőbe repült. Vagy eltalicskázták.

Lármafa, véres kard, postáskisasszonyok

A két világháború közötti falu egyik fontos közintézménye volt az éppen idén 150 éves Magyar Királyi Posta által fenntartott és működtetett postahivatal. Ahol a távíróval párhuzamosan a telefon is működött, ahol fel lehetett adni a leveleket és a táviratokat. Amiket aztán „házhoz is szállított” a postás, akit kézbesítőnek is neveztek. Az első emancipált munkahelyek egyike volt, a postáskisasszony kezelte az elektronikus masinákat, de ki is hordta a leveleket, ha nem volt önálló kézbesítője a hivatalnak.

Szép szál ember volt ez a III. Béla

III. Béla királyunkról pedig csak jót mondhatunk, konszenzus van arról a történészek között, hogy az ő uralkodása alatt volt a legerősebb, leghatalmasabb az Árpád-ház. Magyarország pedig – legalábbis a királyi bevételeket tekintve – megelőzte Franciaországot és Angliát is.

Asszonyok védelmezte Csobánc

Bizony, nem csak Egerben ragadtak kardot, forróvizes fazekat a nők, hanem megvédték Csobáncot is, mikor a labanc ostromolta. Hatvan férfi és nő, a környék nemesasszonyai, lányai egy ezer fős császári seregtestet győztek le. Úgy, hogy annak majdnem fele tisztestül, parancsnokostul a fűbe harapott a 376 méteres hegy oldalán.

Amikor kivonult Róma

Egyes vélemények szerint 100 év elég volt ahhoz, hogy Róma kivonulása után Pannónia elveszítse római jellegét. A légiók és a hivatalnoki kar, no és a civil lakosság jó részének a távozása után készült ez az általunk most 3D-ben is tanulmányozható, Szentendrén talált fülbevaló, amin látszik, hogy nem akárki készítette.

Régi erdőpásztorok

Itt egy fotó a mögöttünk hagyott véres 20. század harmincas éveiből. A Pápa környéki Esterházy birtokok erdészeinek a csoportképe. Csak egyet ismerhetünk közülük, annak is csak a vezetéknevét tudjuk. De tudunk mást, például azt, hogy a két világháború közötti Magyarország falvaiban tekintélynek számítottak az erdészek, akik általában az állam, vagy a nagybirtokos erdőit kezelték.

Inkább volt kun, mint magyar?

„Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia” – így fogalmazott lapunk nyugdíjba vonult szerzője, akinek most az 1262-ben született IV. Kun László királyunk alakjának felidézésével folytatjuk sorozatát.

Tál omphalosszal

Hát itt van ez a kis egyszerű tálka, ha pedig a Balatoni Múzeumban készített leírását is megnézzük, akkor mindjárt ott is van az a bizonyos „omphalosz” kifejezés. És ott van még Rezi, pontosabban Rezi-cseri neve, a homokbányáé, ahol manapság íjászversenyeket rendeznek, a hetvenes évek elején pedig kelta temetőt tártak fel itt.

Tátika és Rezi, a két tojás

Ha már szó esett itt a Rezi váráról írott cikkben Tátikáról, hát utazzunk most el a Zalaszántó feletti „hegyekbe”, 413 méter magasra Tátika várának romjaihoz. Ez az erősség, Rezihez hasonlatosan, soha nem került bele a fontosabb krónikákba, nem fűződnek megvédéséhez, elfoglalásához hősi énekek. De létezett már a tatárjárás előtt is, és vagy négy évszázadon keresztül szolgálta aktuális urait.

Rosszul öltözött sírásók kora

Még a rendszerváltást megelőző időben minden valamirevaló falunak volt sírásója is. Nem számított éppen nagy tekintélynek, de szerepe – lássuk be – meglehetősen fontos volt akkoriban. Archívumunkban kutatva megint csak Keszthelyre utazunk, ahol néhány fotográfia is készült a hetvenes-nyolcvanas években ezekről az emberekről.

MaNDA összes cikke »

A Filmarchívum a Filmalap felügyelete alatt folytatja működését

mnf

A Magyar Nemzeti Filmalap kezdeményezésére a Filmalap felügyelete alá kerül január elsejétől a Filmarchívum, mely jelenleg a megszűnő Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézethez (MaNDA) tartozik.

A kormány a Filmarchívum tevékenységére az eddig biztosított évi 210 millió forinton felül 2017-től 596,6 millió forint többletforrást biztosít évente. Az erről szóló kormányhatározat tegnap jelent meg a Magyar Közlönyben. Havas Ágnes, a Filmalap vezérigazgatója jelentős eredményként értékelte, hogy a nemzeti filmkincs őrzését, állagmegóvását, kutatását, restaurálását és közzétételét végző nagy múlttal rendelkező archívum filmszakmai szervezethez kerül. „A magyar film múltja szervesen hozzátartozik a jelenhez és a jövő építéséhez is.” – emlékeztetett Havas Ágnes. A magyar filmarchívum 1957 óta működik, közgyűjteményként gyűjti és a kor igényeinek megfelelő formában hozzáférhetővé teszi a magyar és egyetemes filmkultúra tárgyi, írásos és egyéb dokumentumait.

A korszerű technikai bázissal és nemzetközi hírű archív mozgóképes referenciákkal rendelkező, a Filmalap egyik igazgatóságaként működő Filmlabor és a Filmarchívum, mely januártól szintén a Filmalap igazgatóságaként folytatja tevékenységét, évtizedek óta szomszédos telkeken működnek, szakmai kapcsolatuk kiváló. Mintegy 70 ezer filmkópiát, azaz 2,5 millió filmtekercset őriz az archívum, a hatalmas állomány szakszerű tárolását részben jelenleg is a Filmlabor biztosítja. Az archiválás és a digitalizálás szállítási költségek nélkül végezhető, továbbá a tárolási kapacitás bővítésére a speciális igényeknek megfelelő lehetőségek állnak rendelkezésre.

1963: az első épület a Filmlabor területén - ma : nitroraktár (MTI Fotó: Mező Sándor)
A Magyar Nemzeti Filmarchívum legrégebbi épülete, a Filmlaboratórium területén (MTI Fotó: Mező Sándor, 1963)

A labor és az archívum együttműködéseként a Filmalap támogatásával a közelmúltban számos jelentős filmtörténeti alkotás felújítására és újra bemutatására került sor. Köztük volt Kertész Mihály (Michael Curtiz), a Casablanca rendezőjének legkorábbi fennmaradt filmje, A tolonc és Jancsó Miklós korszakalkotó Szegénylegények című alkotása is. Ez utóbbi felújított változatának a premierjére a cannes-i filmfesztiválon került sor tavaly.

Az archívum számára a Filmalap által végzett értékesítési és fesztiváloztatási tevékenységek összehangolásával biztosítandó a nemzeti filmvagyon eredményes hasznosítása filmszakmai célokra és a bevételek növelésére is. A régi magyar filmek értékesítése belföldön és külföldön egyaránt korszerűsítésre vár. A Filmalap az új magyar filmekkel jelen van a fontos nemzetközi filmfesztiválokon és vásárokon (Berlin, Cannes, Hong Kong stb.) önálló standdal, ahol az archív, felújított alkotások promotálása és felhasználási jogainak értékesítése széles körben, professzionális körülmények között lehetséges.

A Filmalap támogatásával a restaurált anyagok korszerű DVD kiadása folytatódhat. A tervek között szerepel az európai nagyvárosokban sikerrel működő „cinémathèque”-ekhez hasonló filmmúzeumként működő állandó vetítőhely létesítése a fővárosban, valamint a rendszerezett archív filmes anyagok online elérhetővé tétele kutatási, oktatási és értékesítési célokra egyaránt.

A Filmalap sajtóközleménye

• Publikálva: 2016.12.16. 14:07 • Címke: hír

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

III. Béla
Szép szál ember volt ez a III. Béla – És elég gazdag is. Ezt onnan tudjuk, hogy amikor Béla már királyként megkérte második felesége, Capet Margit kezét, leendő sógorának, II. Fülöp Ágost francia királynak elküldte büszkén bevételeinek a listáját is. Hogy lássa már a francúz kolléga, nem kerül rossz helyre a testvére.