a rovat írásai

A bátor Mey, vagy May kapitány

Kevesen tudják, de nem sok híja volt, hogy New Yorkban ma hollandul beszéljenek. A Holland Nyugat-indiai Társaság felfedezői, jelesül Henry Hudson hajózott fel elsőként 1609-ben a Hudson folyón, majd néhány évvel később Cornelis Jacobson Mey derítette fel Delaware öböl és folyó mellett a gyarmatalapításhoz a terepet. Őt tisztelte meg Finta Sándor egy plakettel, melyet most a túrkevei Finta Múzeum jóvoltából tanulmányozhatunk a 3D-s technológia bevetésével.

A Krisztus-katonák

Az egyre inkább nemzetközivé váló világban nagy szerepük van azoknak a hagyományoknak, népszokásoknak, amelyek valamilyen módon a nemzeti vagy vallási összetartozást erősítik. A népszerű, és bátran hozzátehetjük, vagány hajdúdorogi görög katolikus püspök, Kocsis Fülöp, akit leginkább Duna-víz ivásairól és nagy motorozásairól ismerünk, azt mondta, hogy „amíg vannak Krisztus-katonák, addig van hit Hajdúdorogon, és fordítva, amíg van hit Hajdúdorogon, addig lesznek Krisztus-katonák is.”

Hová indulhatott a téli kirándulás?

Régi képeslapot nézegetek a MaNDA adatbázisában, havas faluközpontot mutat iskolával és községházával. Elemisták sorakoznak a télben, több a lány, hátul a tanító áll, az előtérben talán a postás, erre lehet következtetni címeres sapkájából. Óhután járunk valamikor a 19. század végén, vagy a véres 20. legelején. Ami ma Bükkszentlászló néven Miskolc része.

Vörösmarty, a turista

Az 1960-as évekre Magyarország magához tért az 1956-os forradalom eltiprása okozta sokkból. Mátraházán egymás után épültek a magánüdülők. 1958-ban készült el a vidék egyik legnagyobb turistaháza, a Vörösmarty fogadó. Kevéssé ismert, hogy Vörösmarty Mihály a magyar turisztika egyik kiemelkedő alakja is volt.

Éneklő doktor a Meseautóban

A magyar művészek, a férfiak legalábbis, igen erősen vonzódtak a motorkerékpárokhoz. Elég csak Illyés Gyulára gondolnunk, akinek tengerészsapkás Berva mopedes fényképe legalább annyira beleégett a közemlékezetbe, mint Horthy Miklós a fehér lován. Van a közelmúlt magyar művészeti-szórakoztatóipari történetének egy igen érdekes sorsú alakja. Beszédes az a fénykép, amit gyűjteményünkben találunk a sok többi mellett: dr. Ilosvay Gusztáv motoron ül a havas tájban. A róla szóló írások furcsa foglalkozáspárosítással jellemzik a művészt: orvos és bárénekes.


Amiben talán Brüsszelt is veri Kiskunhalas

Ha csipke, akkor mindenkinek Brüsszel jut eszébe, ahol még a főtér, a Gran Place is eme lehelletfinom kézimunkára hasonlít. Aztán valahogy kezd feledésbe merülni, hogy nekünk is van egy Brüsszelünk, a csipkészítés tekintetében. Ez pedig Kiskunhalas, a halasi csipke, ami felveszi a versenyt belga és velencei vetélytársaival. Történetének olvasgatása mellett most nézzünk meg néhány régi fényképet a MaNDA adatbázisában.

Kossuth poggyászában is lehetett belőle

Egy kovás pisztoly és egy balkáni öv kapcsán már esett szó itt a révfülöpi Bideskuthy-villáról, ahonnan sok szép holmit bemenekítettek 1953-ban a Balaton Múzeumba. Köztük van ez a szép kék mintás fajansz is, amit most 3D-s tanulmányozásra ajánlunk.

Háry János, Kodály, Liszt Ferenc és Babits városa

Tolna megye fővárosának, Szekszárdnak mindjárt a nevénél megállhatunk, és felidézhetjük annak egyik megfejtését, mi szerint az I. Béla királyunkra utal, aki barna (szög) bőrű és kopasz (szár) volt (szögszár). Az mindenesetre tény, hogy Szent László királyunk édesapja, I. Béla Szekszárdon van eltemetve.

Huszár, túl az Óperencián

Álljunk csak meg egy pillanatra Kováts Mihály ezredes kis, 21 centiméteres szobránál, amit a túrkevei Finta Múzeum munkatársai digitalizáltak be 3D-ben. Álljunk csak meg, mert maga az ezredes, no és a szobrocska alkotója is megér néhány perc figyelmet.

 

Amiről a nagy ház mesél

Nem is gondolná az ember, hogy egy régi képeslapot nézegetvén mennyi mindenfelé viszi el képzelete, és mennyi mindent megtudhat a kép megőrizte időkről.

Albertirsa, Tessedik Sámuel szülőfaluja

1742. április 20-án, Albertirsán megszületett Tessedik Sámuel, a 18-19. század kultúrájának, művelődéstörténetének egyik legnagyobb alakja.

MaNDA összes cikke »

Huszár, túl az Óperencián

JO_manda_adatbazis

Álljunk csak meg egy pillanatra Kováts Mihály ezredes kis, 21 centiméteres szobránál, amit a túrkevei Finta Múzeum munkatársai digitalizáltak be 3D-ben. Álljunk csak meg, mert maga az ezredes, no és a szobrocska alkotója is megér néhány perc figyelmet.

 

Kezdjük akkor az utóbbival, akiről már olvashattak ezeken az oldalakon. Finta Sándor testvérétől, a Párizsban Zádory Oszkár néven befutó Gergelytől kapott kedvet a szobrászkodáshoz. 1920-ban leginkább a nyomor elől feleségével együtt Brazíliába költözött, de három év múlva már az Egyesült Államokban találjuk. Itt teljesedik ki pályafutása, itt is éli le hátralévő életét. Amelynek egyik fontos célja Kováts Mihály ezredesnek, a függetlenségi háború feledésbe merült magyar hősének népszerűsítése, újból ismertté tétele. Ezt a célt szolgálhatta eme kis agyagból formált lovas szobrocska is, ami talán egy köztéri emlékműhöz készített tanulmány volt.

kovatsmihaly
A 3D-kép eléréséhez kattintson a képre, majd a Dokumentum fül alatti ikonra

Mert Fabricy Kováts Mihály szabad nemesember, ahogy ezredesünk magát nevezte egy Benjamin Franklinnak 1777-ben írott levelében, több szobrot is megérdemelne. Karcag mezővárosában született 1724-ben, de már 16 évesen huszárnak állt, Mária Teréziáért harcolt az osztrák örökösödési háborúban, aztán - hogy, hogy nem - ellene a hétéves háborúban. De szolgált a francia zászló alatt harcoló Bercsényi huszárok között is. Meghatározó lett a későbbiekben számára Kazimir Pulaski grófhoz fűződő kapcsolata. Ugyanis az emigráns lengyellel együtt szerveznek Washington tudomásával szabadcsapatot a függetlenségi háborúban. A lovas részleg szolgálati szabályzatát porosz mintára Kováts ezredes írja, erre épül majd az Egyesült Államok lovas haderejének (US Cavalry) szabályzata is. De nem a penna, hanem a kard forgatásával szerezte meg jól megérdemelt amerikai hírnevét hősünk. Aki 1779. május 11-én Pulaski gróffal együtt 160 emberrel igyekezett 900 jól kiképzett angol támadásától megóvni Charleston városát. Az egyenlőtlen küzdelemben Kováts ezredes puskalövéstől kap halálos sebet, az angolok temetik el a csatatéren. Itthon hagyott felesége, Szinyei Merse Franciska értesülvén a halálhírről, az Eperjes melleti Szinyén kápolnát emeltet emlékére.

Kováts Mihály uram hősi tetteit csak a 20. század elején kezdik emlegetni Amerikában újra. Ehhez a mozgalomhoz csatlakozott a szobrász Finta Sándor is. A hagyományőrzés és népszerűsítés végül elérte célját, Charlestonban szobor és emléktábla is őrzi a vitéz ezredes emlékét. Az Amerikai Egyesült Államok szenátusa pedig 1955-ben Kováts Mihály-emléknappá tette május 11-ét.

Pálffy Lajos  

• Publikálva: 2017.02.04. 13:15

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

krisztuskatona
A Krisztus-katonák „Amíg vannak Krisztus-katonák, addig van hit Hajdúdorogon, és fordítva, amíg van hit Hajdúdorogon, addig lesznek Krisztus-katonák is.”