a rovat írásai

Szent László, a rendteremtő

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

 

Hopp, ez itt egy stílustű!

Azért ezek a régészek tudnak érdekes dolgokat mondani. Azt már tudjuk, hogy a pintadera, az pecsételőt jelent, a lunulacsüngő pedig egy félhold alakú ékszert, de hogy a stílustű mi fán terem, arról még ezeken a hasábokon nem esett szó. Tehát akkor a stílustű, ahogy a nevében is benne foglaltatik, egy olyan bronz (arany, ezüst, esetleg csont) tűfajta, ami a hajzat kordában tartására, vagy a ruha összefogására használnak. Nézzünk meg akkor egyet közelebbről a Balaton Múzeum gyűjteményéből.

Borotva, olló, pióca

Ahogy már a cipész és a suszter között is különbséget tettünk, válasszuk el most a borbélyt is a fodrásztól. Bevallanom, nincs nehéz dolgom, volt szerencsém mindkét mesterség gyakorlójához.

Tudós után borbarát király jött

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

Bélára Dömösön rászakadt a trón

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

Isteni mesterség

Hát a kovácsmesterség az bizony előkelő tudomány, olyannyira, hogy a kultúra bölcsőjének tartott Ókorban még istenek foglalkozásául is szolgált. Bizony, Hephaisztosz kovácsisten volt, Zeusz közreműködése nélkül Héra hozta a világra. De mi most néhány kovácsműhely berendezését nézzük meg inkább a MaNDA gyűjteményéből, azzal lehet, hogy többre megyünk.

Darabjaiból rakta össze férjeurát

Adatbázisunkban ott van többek között egy a fiát, Hóruszt szoptató Ízisz szobrocska is a Szépművészeti Múzeum gazdag kincsestárából. A 3D-ben digitalizált, 17,6 centiméteres alkotást a Krisztus előtti 7. és 4. század között készítették bronzból, mely fémnek az egyiptomiak is jó ismerői voltak.

Hamvaink hajléka

Hogy mikor és hol kezdte el az emberiség elégetni a halottait, azt nem nagyon lehet tudni. Eme tevékenység okára már vannak viszont logikusnak tűnő válaszok. Ugyanakkor az első, a hamvakat megőrző urnák méreteiből is érdekes következtetéseket vonhatunk le. Amit meg is tesszük a egy a Szentendrei-szigeten talált késő bronzkori edény kapcsán.

Kunországi pihenőhely

Óriási meglepetés érheti azt, aki úgy gondolja, hogy az Alföld tengersík vidékén jóval kevesebb érdekesség van, mint az ország más részein. Kevéssé ismert például, hogy Kisújszálláson egyre híresebb gyógyhatású hévízforrást találtak, melyre a közelmúltban egy óriási gyógycentrumot építettek. Ennek része a  Kumánia szálloda, amely az organikus építészet mintapéldájaként áll előttünk.

Amit Szent István hagyott ránk

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

Magyarnak lenni

Győrffy István, karcagi születésű kitűnő néprajztudósunk írta: „A magyarság nem a test, nem a vér, hanem a lélek kérdése”.  Ha választ akarunk kapni arra a kérdésre, hogy miből is áll ez a közös lélek, nincs könnyű dolgunk. Annyit megállapíthatunk, hogy ezernyi forrása van. A közös nyelv, a közös sors, az együtt megélt történelem, a közösen kicsiszolt hagyományok, a népszokások, az Istenhit megélésének formái, a közös kultúra, az együtt belakott táj, ahogyan szüleink, tanáraink felnevelnek minket, az mind-mind ehhez a közös lélekhez tartozik.

MaNDA összes cikke »

Huszár, túl az Óperencián

JO_manda_adatbazis

Álljunk csak meg egy pillanatra Kováts Mihály ezredes kis, 21 centiméteres szobránál, amit a túrkevei Finta Múzeum munkatársai digitalizáltak be 3D-ben. Álljunk csak meg, mert maga az ezredes, no és a szobrocska alkotója is megér néhány perc figyelmet.

 

Kezdjük akkor az utóbbival, akiről már olvashattak ezeken az oldalakon. Finta Sándor testvérétől, a Párizsban Zádory Oszkár néven befutó Gergelytől kapott kedvet a szobrászkodáshoz. 1920-ban leginkább a nyomor elől feleségével együtt Brazíliába költözött, de három év múlva már az Egyesült Államokban találjuk. Itt teljesedik ki pályafutása, itt is éli le hátralévő életét. Amelynek egyik fontos célja Kováts Mihály ezredesnek, a függetlenségi háború feledésbe merült magyar hősének népszerűsítése, újból ismertté tétele. Ezt a célt szolgálhatta eme kis agyagból formált lovas szobrocska is, ami talán egy köztéri emlékműhöz készített tanulmány volt.

kovatsmihaly
A 3D-kép eléréséhez kattintson a képre, majd a Dokumentum fül alatti ikonra

Mert Fabricy Kováts Mihály szabad nemesember, ahogy ezredesünk magát nevezte egy Benjamin Franklinnak 1777-ben írott levelében, több szobrot is megérdemelne. Karcag mezővárosában született 1724-ben, de már 16 évesen huszárnak állt, Mária Teréziáért harcolt az osztrák örökösödési háborúban, aztán - hogy, hogy nem - ellene a hétéves háborúban. De szolgált a francia zászló alatt harcoló Bercsényi huszárok között is. Meghatározó lett a későbbiekben számára Kazimir Pulaski grófhoz fűződő kapcsolata. Ugyanis az emigráns lengyellel együtt szerveznek Washington tudomásával szabadcsapatot a függetlenségi háborúban. A lovas részleg szolgálati szabályzatát porosz mintára Kováts ezredes írja, erre épül majd az Egyesült Államok lovas haderejének (US Cavalry) szabályzata is. De nem a penna, hanem a kard forgatásával szerezte meg jól megérdemelt amerikai hírnevét hősünk. Aki 1779. május 11-én Pulaski gróffal együtt 160 emberrel igyekezett 900 jól kiképzett angol támadásától megóvni Charleston városát. Az egyenlőtlen küzdelemben Kováts ezredes puskalövéstől kap halálos sebet, az angolok temetik el a csatatéren. Itthon hagyott felesége, Szinyei Merse Franciska értesülvén a halálhírről, az Eperjes melleti Szinyén kápolnát emeltet emlékére.

Kováts Mihály uram hősi tetteit csak a 20. század elején kezdik emlegetni Amerikában újra. Ehhez a mozgalomhoz csatlakozott a szobrász Finta Sándor is. A hagyományőrzés és népszerűsítés végül elérte célját, Charlestonban szobor és emléktábla is őrzi a vitéz ezredes emlékét. Az Amerikai Egyesült Államok szenátusa pedig 1955-ben Kováts Mihály-emléknappá tette május 11-ét.

Pálffy Lajos  

• Publikálva: 2017.02.04. 13:15

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

szent lászló
Szent László, a rendteremtő – László hatalmas egyházszervező tevékenységéhez sorolható a bihari püspökség áthelyezése Váradra, és a zágrábi püspökség megalapítása. Királysága alatt László Horvátországot Magyarországhoz csatolta – itt is maradt egészen 1918-ig. Összevonta a görög szertartású bácsi püspökséget a latin szertartású kalocsai érsekséggel.