a rovat írásai

Akkor ismerjük meg a kanászt is!

A két világháború közötti falu képéhez hozzá tartozott a közösség által fizetett kanász, kondás vagy csürhés is, akit leginkább reggel és este láthatott a falusi. Mikor is erős tülkölés és ostorpattogtatás közepette kiterelte a falu disznait (kondát, csürhét) a határba, majd pedig este, amikor ugyanolyan zenebonával hazahozta az állatokat.

Kolomp, vagy valami

Itt van ez a kolomp, vagy valami a szentendrei múzeum gyűjteményéből, még 2008-ban fordította ki a földből a régész ásója Pátyon. Ha jobban megnézzük aztán a 3D-s szoftvert is bevetve, találunk azért rajta furcsa dolgokat.

Bábák és boszorkányok

A két világháború között minden nagyobb falunak volt bábaasszonya is. Eme írás szerzőjének apai nagynénje is ekként működött 1942-től, a szombathelyi Magyar Királyi Bábaképző elvégzése után. Manyi néni, ahogy a faluban hívták, ugyan a szülőotthonok megjelenésével munka nélkül maradt, de tudását továbbra is igénybe vette a falu. Ő adta be például a körzeti orvos által felírt vitamininjekciókat.

Kagylókarkötő

Be kell vallanom már itt az elején, hogy ebből az írásból nem sok értékelhető dolgot fog megtudni a kedves olvasó eme a Balaton Múzeumban őrzött karkötőről. Ez pedig nem a a múzeum munkatársai, de nem is a cikk szerzője miatt van. Inkább azért, mert valóban elég keveset lehet mondani erről kagyóból készített primitív ékszerről.

Nyár, sör, víz, Krúdy, Margitsziget

Újabb izgalmas, és a nyárhoz kapcsolódó kiállítások érhetők el digitális formában A MaNDA (Magyar Nemzeti Digitális Archívum) adatbázisában.

Tengeralattjárót faragó asztalos

A falu virágkorában, valamikor a két világháború között a közösség mesteremberei között megbecsült helye volt az asztalosoknak is. Akik, ahogy a nevük is mutatja, elsősorban bútorokat, és a lakóházak fából készült nyílászáróit gyártották le. Mégpedig szigorúan kéziszerszámokkal, motoros fűrészről, gyalugépről, csiszolóról még csak nem is hallottak.

Agyonfoltozott pohár

Nézem ezt bronzból készült poharat, és azon gondolkodom, hogy a mégoly termékeny és gazdag Pannónia provinciában sem lehetett olyan egyszerű az élet. Egyrészt ott voltak az egymás után sorban jövő barbár támadások, rablóhadjáratok, aztán itt van ez az agyonfoltozott pohár is. Amit a már ismert pátyi lelőhelyen, vélhetően valaki örök nyugodalmát kissé megzavarva hoztak elő a föld alól a régészek.

Örökmozgó a Nemzeti Filmtörténeti Élményparkban

Örökmozgó fantázianévvel napközis, filmes tematikájú tábort indít a nyár folyamán a Élménypark július és augusztus hónapokban, három alkalommal. Természetesen a tábor fő témája a filmművészet köré szerveződik, közelebbről az animációkészítés rejtelmeivel ismerkedhetnek meg a gyerekek az öt nap során.

 

Gertrúd

Keveset tudunk az Árpád-ház történetében jelentős szerepet játszó Gertrúdról, amit meg tudunk, azt is leginkább az Erkel Ferenc-féle Bánk bán nem éppen történelmi hitelességű anyagából. Lássuk tehát, mit mond a tudomány!

Szatyorban hordták a szenet a grófnak

Dédestapolcsányban, a Bükk-fennsík lábánál, festői környezetben található az egykoron szebb napokat is megélt Serényi-kastély. Építését több időpontra is datálják, valamikor 1898-1903 között folyhattak a munkálatok.

Szent László, a rendteremtő

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

 

MaNDA összes cikke »

Kossuth poggyászában is lehetett belőle

JO_manda_adatbazis

Egy kovás pisztoly és egy balkáni öv kapcsán már esett szó itt a révfülöpi Bideskuthy-villáról, ahonnan sok szép holmit bemenekítettek 1953-ban a Balaton Múzeumba. Köztük van ez a szép kék mintás fajansz is, amit most 3D-s tanulmányozásra ajánlunk.

Gyümölcsös, vagy süteményes tálnak készülhetett ez a 24 centiméteres „rakfelületű″, 16 centi magas darab. Mégpedig a leírás szerint a Nyugat-Anatóliában található Küthahya városában, ami Iznik, avagy számunkra ismertebb nevén Nicea mellett a XVII. században már az Oszmán Birodalom legfontosabb kerámiaközpontja volt. Karavánok szállították innen a tűzzel-vassal hódított és összetartott ország városaiba, és a határokon túlra is a jellegzetesen kék, vörös és zöld színekkel festett virágos és indás motívumokkal ellátott porcelánt. A szebb darabok eljutottak Nyugat-Európába is, hirdetve az ázsiai fazekasközpont mestereinek tudását.
 
tál
A 3D-kép eléréséhez kattintson a képre, majd a Dokumentum fül alatti ikonra
 
Kütahya, avagy ókori görög nevén Kotiaion nekünk magyaroknak még másról is nevezetes. Jelesül itt élt Kossuth Lajos 1850. július 4-től egészen 1851. május 8-ig, hogy aztán rövidesen elhagyja Törökországot, és Angliába távozzon. Azért is választotta ki számára a szultán ezt az Isztambultól 300 kilométerre fekvő várost, hogy Bécs érzékenységére tekintettel legyen, és ne hagyja a kormányzót tevékenykedni a magyar szabadság érdekében. Ráérő idejében biztosan Kossuth is megnézte a csodaszép mintákat használó műhelyeket, és talán volt is az Angliába tartó gőzösön a poggyászában néhány itt készült remekmívű darab.
 
Pálffy Lajos

• Publikálva: 2017.02.08. 10:24

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

gertrúd királyné
Gertrúd – A magyar királyné, Gertrúd az Andesch-Meráni házból, a császárság egyik legelőkelőbb családjából származott, mely a kor befolyásos és gazdag dinasztiájának számított. Egyenes ági leszármazottja volt Nagy Károlynak. A család Dél-Németország legszebb tartományaiban uralkodott.