a rovat írásai

Bezárult a földvári kör

Különös játéka a történelemnek, hogy már Balatonföldvár kialakulása előtt fél évszázaddal a Széchenyi család kezében volt a világszínvonalú üdülőtelep kialakításának kulcsa. Széchenyi István gróf ugyanis 1846-ban az ország korszerű közlekedésének kialakítására kapott megbízást. A „legnagyobb magyar” a Javaslat a magyar közlekedésügy fejlődéséről című tanulmányában többek között a Budapestről kiinduló vasúti fővonalak fontosságát hangsúlyozta.

Polly Ági, a rajzfilmben táncoló

A magyar filmtörténészek régi, sokszor leírt, ám szomorúan igaz ténymegállapítása, hogy 1945 előtt szinte alig beszélhetünk magyar animációs filmgyártásról. Vannak ugyan apróbb emlékek a 20. század első feléből ebben a műfajban, ám ezek többnyire reklámfilmek.

Kicsit egyszerű is, büdös is, de a miénk

Az emberiség hosszúra nyúlt történelme folyamán sokféle világítóeszközt használt, míg eljutott a villanyvilágításig. Ami mostanra a fejlődés csúcsának tűnik, hiszen a legmodernebb napelemes megoldásokhoz is kell egy kis hálózati rásegítés, ha tartósan nincsen átalakítható fény. No de inkább nézzük most a mécsest, mint fényforrást, ami sokkal nagyobb pályaívet futott be, mint a villanyvilágítás. És ha már mécses, akkor vegyük most elő a túrkevei Finta Múzeum egyik 3D-ben digitalizált, a funkció és a forma egységét mutató ilyen világítóeszközét.

Földvárra köves úton

Balaton partjának azon a területén, ahol ma Földvár van, a Kr.e. 4. évszázadban kelták éltek. Földvár neve írásos formában egy 11. századi magyar oklevélben bukkan elő. Addig azonban sok minden történet ezen a vidéken.

Az ácsmester bátor fiacskája

A pápai Gróf Esterházy Károly Múzeumban őrzött, a Református Újtemplom építéséről készült fotográfiát nézegetem, és bizonyos vagyok abban, hogy ott a toronysisak ácsolatának az alján Kerekes Károly ács fehér ingben, nyakkendőben csak azért vitte fel ilyen magasra a fiát, hogy majd ácsot faragjon belőle.

Az okos dohányzás eszköze

A világ első dohányzó emberei az indiánok voltak. Másokról legalábbis nem maradtak ránk erre vonatkozó emlékek. A dohány őshazája Amerika. Mint annyi minden más, Európában ismeretlen növény, mint a kukorica vagy a paprika is tehát lényegében Kolumbusz Kristófnak köszönhető.

Igényes ládikafül

Egy vélhetően fából összeállított ládának a füléből is elég sokat megtudhatunk egy-egy adott nép, vagy éppen település életéről, pontosabban annak egy időszakáról. Így vagyunk ezzel a Pátyon talált, bronzból öntött fogantyúval is, mely 2008-ban került a Szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum leltárkönyvébe.

Főúri kastélyból munkásüdülő

Velence felé autózván több útjelző tábla is jelzi, hogy merre menjünk, ha a Tordas nevű településre akarunk jutni. A fővárostól alig harminc kilométerre fekvő falu mára már némi túlzással az agglomeráció részének mondható. De hol volt akkor még Budapest, amikor ezen a helyen már a kőkorszaktól kezdve éltek kisebb-nagyobb embercsoportok: hunok, avarok, rómaiak. És persze a honfoglalás után magyarok.

Fakutya- mára már vasból

Most, az idei kemény telet magunk mögött hagyván, amikor is újra teljesen befagytak álló- és folyóvizeink, a Manda archívumában található kép segítségével visszaúszhatunk az időben a télbe, abba a nagyon hideg, jeges-fagyos időbe, amikor sokan elővehették például a fakutyát. Ezt a téli csúszó alkalmatosságot Magyarországon leginkább a Balatonnál használják, nevének anyagmegjelölésével ellentétben a mostani fakutyák vasból készültek.

Itt van valahol Balázsovits Norbert tanár úr?

Ha már egy bognárt láttunk a piacon portékáit árulni, nézzünk meg egy csapat, úgy 30-35 bognárt is 1910-ből, Szentes városából, ahol az Ipartestületi Székházban vacsorához, majd iszogatáshoz készülnek éppen. Béke volt immár hatvan éve, virágzott a gazdaság, jó volt Szentesen is bognárként élni és dolgozni. Én ezt is látom a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban őrzött fényképen.

Ki lehetett Verus?

Vajon ki volt, mivel foglalkozhatott az a Verus nevű férfi, akinek terra sigillata tányérja a pátyi kelta-római kori temetőből került elő, és most a szentendrei Feneczy Múzeumi Centrumban található?

MaNDA összes cikke »

Kossuth poggyászában is lehetett belőle

JO_manda_adatbazis

Egy kovás pisztoly és egy balkáni öv kapcsán már esett szó itt a révfülöpi Bideskuthy-villáról, ahonnan sok szép holmit bemenekítettek 1953-ban a Balaton Múzeumba. Köztük van ez a szép kék mintás fajansz is, amit most 3D-s tanulmányozásra ajánlunk.

Gyümölcsös, vagy süteményes tálnak készülhetett ez a 24 centiméteres „rakfelületű″, 16 centi magas darab. Mégpedig a leírás szerint a Nyugat-Anatóliában található Küthahya városában, ami Iznik, avagy számunkra ismertebb nevén Nicea mellett a XVII. században már az Oszmán Birodalom legfontosabb kerámiaközpontja volt. Karavánok szállították innen a tűzzel-vassal hódított és összetartott ország városaiba, és a határokon túlra is a jellegzetesen kék, vörös és zöld színekkel festett virágos és indás motívumokkal ellátott porcelánt. A szebb darabok eljutottak Nyugat-Európába is, hirdetve az ázsiai fazekasközpont mestereinek tudását.
 
tál
A 3D-kép eléréséhez kattintson a képre, majd a Dokumentum fül alatti ikonra
 
Kütahya, avagy ókori görög nevén Kotiaion nekünk magyaroknak még másról is nevezetes. Jelesül itt élt Kossuth Lajos 1850. július 4-től egészen 1851. május 8-ig, hogy aztán rövidesen elhagyja Törökországot, és Angliába távozzon. Azért is választotta ki számára a szultán ezt az Isztambultól 300 kilométerre fekvő várost, hogy Bécs érzékenységére tekintettel legyen, és ne hagyja a kormányzót tevékenykedni a magyar szabadság érdekében. Ráérő idejében biztosan Kossuth is megnézte a csodaszép mintákat használó műhelyeket, és talán volt is az Angliába tartó gőzösön a poggyászában néhány itt készült remekmívű darab.
 
Pálffy Lajos

• Publikálva: 2017.02.08. 10:24

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

polly ági
Polly Ági, a rajzfilmben táncoló – Valker István rendezőnek egy meglehetősen bonyolult, új technikával kellett megküzdenie, hiszen a kitűnően táncoló Pollák Ágit animációs környezetbe kellett helyeznie. A kombinált technika első filmje 1934-ben készült el, ez volt az első Polly Ági film, a Sztepptánc. Nem sikerült.