a rovat írásai

Író, aki elment Napóleonnal Moszkváig

Százhetvenöt éve, 1842. március 23-án hunyt el Párizsban Stendhal, a 19. század első felének egyik legeredetibb és legkiválóbb francia írója, az irodalmi realizmus egyik első mestere.

Olvassunk ismét Hamvast!

A 120 éve született Hamvas Béláról három-, négyezer leütésben megírni az igazságot képtelenség. Mégsem térhetünk el a megszokott terjedelemtől, ezért mindjárt jó az elején le kell szögeznem, hogy bizonyos életrajzi adatok és művek nem fognak szerepelni az alább következő szövegben. Viszont bátran ajánlhatom a Wikipédia Hamvasról szóló szócikkét, ami majdhogynem kimerítő, legalább is az adataiban.

Áfra János képviselt bennünket Rómában

Áfra János költő képviselte Magyarországot a költészet világnapja (Giornata mondiale della poesia) című rendezvénysorozaton, amelyet az európai uniós országok kulturális intézeteit magába tömörítő szervezet, az EUNIC rendez Rómában.

Arzén volt az írónő gyógyszerében?

Szakértők szerint valószínűleg arzénmérgezés okozta Jane Austen (1775-1817) látásának súlyos romlását, a brit írónő élete végén már szinte teljesen megvakult.

Nagydíj Az isteni színjáték fordítójának

Az Isteni színjáték fordításáért Nádasdy Ádám veheti át az Artisjus Irodalmi Nagydíjat 2017-ben. A Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület irodalmi díjazottjai között van Ladik Katalin, Ménes Attila, Dérczy Péter és György Péter is – közölte a szervezet.

Regény 300 ezer kínai lemészárlásáról

Murakami Haruki japán író új regénye, a Kisidancso Gorosi (angolul Killing Commendatore) a japán megszállók által 1937-ben elkövetett nankingi mészárlás témájával foglalkozik.

Hogyan került az elázott szárnyú angyal a tyúkólba?

Reggel 9-kor látott neki az írásnak, és délután háromig művelte, miközben negyven erős cigarettát is elszívott. Overallban írt, zavarták volna nagyon a zajok és a hideg, a Száz év magányon pontosan 18 hónapig dolgozott, miközben igazából filmet szeretett volna forgatni Mexikóban. 90 éves lenne Gabriel García Márquez, talán meg is éri, ha nincs az a napi negyven cigaretta.

A költő, aki hatvanezer magyar kifejezést írt bele műveibe

Kétszáz éve született Arany János, legnagyobb költőink egyike. A mai magyar számára szinte hihetetlen, hogy hatvanezer szót írt bele műveibe, míg manapság ennek töredéke, alig egy-két ezer kifejezés, amit használ az utca embere. És hihetetlen az is, hogy nyelvkönyvek és tanárok nélkül sajátította el a német mellett az angol és a francia nyelveket is. Shakespeare-fordításai mindmáig érvényesek még akkor is, ha beszélni egyáltalán nem tudott angolul. Közben volt idő, hogy marhaleveleket körmölt napi tíz órában Szalontán, és ha ideje adódott, hát verseket írt.

A PIM-bem kezdetét vette az Arany-emlékév

Összművészeti előadással, versekkel, zenével, tánccal és irodalomtörténeti megemlékezéssel vette kezdetét a költő születésnapjának előestéjén a Petőfi Irodalmi Múzeum emlékévhez kapcsolódó programjai.

Ki emlékszik még itt Devecseri Gáborra?

Hát igen, a felejtés rettenetes dolog. Ha a 100 éve született Devecseri Gábor most visszatérhetne néhány órára, biztosan szomorú lenne azt látván, hogy milyen kevesen emlékeznek rá, tudnak róla egyáltalán. Pedig nagyon jó költő volt, és talán még jobb műfordító. Az ő magyarításában olvashatjuk az Iliász és az Odüsszeia szép hexametereit. De R. L. Stevenson Kincses szigetét is. Ugyanakkor tipikus példája volt annak, hogyan lesz a nagypolgári családban felcseperedő tehetséges ifjúból néhány évre hithű kommunista.

Arany-balladák másképp

Arany János születésének 200. évfordulóján és az Arany János-emlékév nyitónapján a Zichy Szín-Műhely különleges emlékműsorral, rendhagyó irodalomórával tiszteleg a költő előtt március 2-án a Stefánia Palota színháztermében.

Irodalom összes cikke »

Bácsalmásra és Brazíliába utazik a Balassi-kard

balassileadSzikra János bácsalmási költő és Nelson Ascher brazil műfordító veheti át idén a Balassi-kardot kedden Budapesten – közölték a szervezők az MTI-vel.

Az eseményen az 1954-ben született magyar költő versét Madarászi László mondja el, míg a brazil irodalmár fordítását Priscilla Lopes d'El Rei adja elő. Laudációt mond Léka Géza költő és Pál Ferenc egyetemi tanár. A kardokat Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök nyújtja át a díjazottaknak. Az immár huszonegyedik alkalommal odaítélt irodalmi díjat, a Balassi Bálint-emlékkardot Molnár Pál újságíró alapította és 2016-ig 37 költő és műfordító vehette át. A 16. századi magyar költőóriásának emléket állító elismerés a magyar irodalmi életben évtizedek óta széles körben elismert költőket, valamint a magyar irodalmat és benne Balassi költészetét fordító európai szellemiségű külföldi poétákat jutalmazza. A Balassi-kard egy végvári szablya, amelyet a bonyhádi Fazekas József fegyvermester kovácsol, a díszokleveleket Vincze László szentendrei nyomdász készíti.

balassikard

A díjátadón mutatják be Kovács Zoltán Adj már csendességet című zeneművét, amelyet a Vékey Mariann vezette törökbálinti Cantabile Kórus ad elő Nagy Márta zongorakíséretével. Mihály Gábor szobrászművész bronz Balassi-portréját Szakolczay Lajos művészettörténész mutatja be a közönségnek, Rozs András, a Balassi Bálint Nyolcévfolyamos Gimnázium diákja pedig szaval – derül ki az esemény meghívójából. A szervezők arról is tájékoztatták az MTI-t, hogy február 11-én a bonyhádi katolikus templomban celebrál Balassi Bálintra emlékező misét Kiss-Rigó László. A szertartás zenei kíséretét a bonyhádi katolikus kórus és a Misztrál együttes adja, amely a misét követően ingyenes koncertre várja a közönséget a település művelődési központjában.

(mti)

• Publikálva: 2017.02.09. 09:16

Digitális Irodalmi Akadémia