a rovat írásai

Petőfi új szobra Ukrajnában

Petőfi Sándor-mellszobrot avattak a költő halálának 168. évfordulója tiszteletére hétfőn a nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszk városában, közölte Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke.

Jókai Anna Szalon a Várban

Irodalmi szalon nyílik a június 5-én elhunyt Jókai Anna író emlékére az I. kerületben. A Budavári Önkormányzat az Iskola utca 28. alatti épületében irodalmi esteknek, koncerteknek, közösségi összejöveteleknek biztosít majd helyet. A négy helyiségből álló közösségi tér ősztől új kulturális központként működik majd a kerületben – közölte az önkormányzat.

50 sort vagy 25 ezer karaktert Arany Jánosról

A Magyar Írószövetség, csatlakozva az Arany János születésének 200. évfordulójára meghirdetett emlékévhez, vers- és novellapályázatot írt ki 45. életévüket még be nem töltött alkotók részére új művek létrehozására.

Novellák a buszmegállókban

Hamarosan számos budapesti busz- és villamosmegállóban olvashatják az utasok az Álljon meg egy novellára! nevű irodalmi pályázat húsz legjobb művét.

Nobel-díjas író, aki már 28 éve halálra van ítélve

Június 19-én hetvenéves Sir Salman Rushdie indiai születésű brit író, akire a Sátáni versek című regényéért 1989-ben Khomeini ajatollah, Irán vallási vezetője fatvát, halálos kiközösítő ítéletet hirdetett.

Elkeltek Saint-Exupery vízfestményei

Félmillió euróért (több mint 150 millió forintért) kelt el szerdán egy párizsi árverésen Antoine de Saint-Exupery két vízfestménye, amelyeket A kis herceg című regényéhez készített.

A háborútól iszonyodó örök szerelmes

Száz éve halt meg az orosz hadifogságban Gyóni Géza, aki először írta meg versben a modern háború iszonyatát. Az 1914 novemberében született Csak egy éjszakára című költeményben ott sűrűsödik mindaz, amit egy vas és vérzivatarba vetett gondolkodó ember érezhetett. Márpedig Gyóni Géza mindig gondolkodó, érző, szerető ember volt, ezért is fordult már kamasz korában a költészet felé. Akár egy lovagkori dalnokhoz is hasonlíthatnám, aki szép verseket írt szíve hölgyéhez, miközben választottja már máshoz tartozott.

Mond igazat, kiverik a szemed

Jaj, hát 90 éves lenne, lehetne Sütő András is! Lehetne, mert a mezőségi emberek sokáig élnek, csak hát őt aztán meggyötörte rendesen a nagybetűs élet, még a bal szeme világa is ráment, emlékezhetünk véres, bepólyált fejére. Pedig csak íróember volt, igaz, minden munkájában, életének minden percében kiállt a magyarságért.

Meghalt Jókai Anna

Életének 85. évében elhunyt Jókai Anna Kossuth Nagydíjas és Kossuth-díjas író, a nemzet művésze, tette közzé honlapján a Magyar Művészeti Akadémia (MMA), amelynek az alkotó rendes tagja volt.

Hát Dékány Andrásra emlékszik még valaki?

Most, hogy a Guttenberg-galaxis szép lassan eltűnik az internet fekete lyukában felteszem a kérdést: ki emlékszik itt Dékány Andrásra? Jórészt negyvenen, ötvenen felüli kezeket várhatunk a magasba emelkedni erre a kérdésre, pedig az ötven éve halott író és utazó jobb sorsra érdemes, mint a feledés, amire ítéltetett.

Mind a 27 regénye ott volt a beststeller-listán

Kilencven éve, 1927. május 25-én született Robert Ludlum amerikai író, aki 27 regényt írt, és mindegyik felkerült a New York Times bestseller-listájára, az ő művei alapján készültek a Jason Bourne-filmek.

Irodalom összes cikke »

Új Rejtő-könyv a láthatáron

rejtőleadEddig kiadatlan, kisebb terjedelmű Rejtő Jenő-szövegeket, levéltári dokumentumokat és fotókat felvonultató emlékkötet jelent meg a Szépmíves Kiadó és a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) gondozásában.

A megtalált tragédia című kötet szerzője, Thuróczy Gergely Rejtő-kutató az MTI-nek elmondta: a kötet célja olvasmányos módon rendet vágni a Rejtő Jenő (született Reich, 1905-1943) alakja köré szövődött gazdag legendáriumban, tényszerűen bemutatni a pesti ponyva aranykorának zsenijét. „Rejtőről igen kevés adat állt rendelkezésre. Egyrészt mert nem nagyon kutatták, másrészt ő sem jeleskedett abban, hogy túl sok nyomot hagyjon maga után, és a 20. század viharai is gondoskodtak a hagyaték kallódásáról. Ha nem is volt világcsavargó és tengeralattjáró rájaszigonyvető-kezelője, meglehetősen bohém életmódot folytatott. Nemtörődöm volt, nem érdekelték a polgári sallangok″ – mutatott rá. A szerző szerint míg például József Attila minden egyes napjáról tudjuk, hogy hol járt, kivel találkozott és mit csinált, Rejtő esetében alig vannak hasonló információink. Nagyon csekély a kéziratos és dokumentum-hagyatéka is, mivel arra a ponyvaiparra, amelynek keretein belül dolgozott – és amelyet humoros kalandregényeivel meg is újított –, nem volt jellemző a kéziratok megőrzése. Hiányoznak a szerződések, és a hivatalos levelezés nagy része is, azonban főleg a kéziratok csekély száma az, ami megnehezíti az irodalmi életmű rekonstruálását.

rejtő
(Forrás: rejto.hu)

A Rejtővel kapcsolatos legendák burjánzását okozta az is, hogy nem csupán keveset lehetett tudni róla – a régebbi lexikonokban alig pársoros életrajza volt olvasható – , de paradox módon rendkívül népszerű is volt. A Kádár-korban több millió példányt adtak ki a könyveiből – fűzte hozzá Thuróczy Gergely, aki 2015-ben Az ellopott tragédia című könyvében is foglalkozott már az író tragikus életútjával és munkásságával. A kutató úgy vélte: Rejtő folklorizálódott, alakja köré az olvasói igény szerint, népköltészetszerűen városi legendákból, vándoranekdotákból, jópofa történetekből egy teljes mitológia, alternatív életrajz kristályosodott ki. Még ma is hallani évente egy-egy új, korábban nem ismert Rejtő-legendát. „Egynémely legendát, például a legfontosabb mítoszt, hogy Rejtő Jenő légiós lett volna – amiből egy szó nem igaz –, ő maga kezdte el terjeszteni egy 1934-es újságcikkben″ – hangsúlyozta a PIM kutatója, aki a kötetben mintegy 200 oldalon foglalja össze, amit a források alapján tudunk Rejtő Jenő életéről. Az életrajzból kiderül az is, hogy a szerző valós személyisége csak részben tükröződött regényalakjaiban. Könyvei hangsúlyozottan fiktív alkotások, valójában a korabeli ponyvaregények paródiáit írta meg.

rejtő
(Forrás: rejto.hu)

Magánlevelezéséből egy sértődékeny, visszahúzódó, sérelmeit dédelgető, kisebbségi komplexusos figura rajzolódik ki, a regényeiből ismert nagyduhaj alakok részben kompenzálás eredményei is lehetnek. Ez azért is meglepő, mert végre előkerült egy fénykép, amin Rejtő nem ülve, félbevágva vagy portrészerűen látható, hanem egészalakosan. Az átlagnál egy fejjel magasabb volt, legalább 190 centiméter, elég marcona tekintettel. Kopaszodott, volt egy pukli a fején, tényleg úgy nézett ki, mintha a regényeiből lépett volna elő egy alvilági figura – fogalmazott Thuróczy Gergely, aki a források alapján bipoláris személyiségként jellemezte az írót. „Kortársai, barátai leírják, hogy félelmetes volt, amikor ennek a hatalmas, sportos embernek egyik pillanatról a másikra megváltozott a kedélye, sosem lehetett tudni, mi következik″ – mondta el a kutató. Hangsúlyozta: Rejtő Jenő mániás depressziót sejtető vonásai egyre romlottak az 1940-es évekre, ebben az állandó pénzszűke miatti megfeszített munka is közrejátszott. Pedig jól keresett, csak épp többnyire elkártyázta a jövedelmét.

rejtő
(Forrás: rejto.hu)

Iszonyúan sokat dolgozott, a ponyvaipar által elvárt színvonalat messze meghaladó műgonddal. Az éjszakázások, a határidőkkel, előlegekkel való versenyfutás, és nem utolsó sorban a különböző ajzószerek, a kávé, cigaretta, és a korban patikában szabadon kapható Aktedron nevű amfetaminszármazék az utolsó évekre teljesen kikészítették az idegrendszerét. Többször kellett idegszanatóriumban kezelni. Beteg ember létére vitték munkaszolgálatra a Don-kanyarba – idézte fel Thuróczy Gergely. A kutató szerint az emlékkötetben megjelentetett eddig kiadatlan írások tovább árnyalják a Rejtő-életműről kialakult képet, és rámutatnak arra, hogy a szerző nem túl hosszú pályafutása alatt több mint tízféle irodalmi regiszterben alkotott. Írt a regények, kalandtörténetek mellett operetteket, verseket, szociográfiába hajló novellákat, filmterveket, valamint próbálkozott az újságírással, sporttudósítással és lapkiadással is. A kötetben újságcikkek, novellák mellett szerepel egyik utolsó, hagyatékból publikált kalandos kisregénye is, a Konzílium az őserdőben.

rejtő
(Forrás: Wikipédia)

„A legnagyobb fájdalma az volt, hogy legsikeresebb művei, a ma is olvasott P. Howard-könyvek a korabeli kiadói politika miatt nem saját nevén jelentek meg. Fordítóként is csak egy-két könyvén bukkant fel valódi neve. Vagyis egyszerre volt híres és teljesen ismeretlen″ – fogalmazott a Rejtő-kutató. A szövegközlések és az életrajz mellett a könyvben helyet kapott még Rejtő nyomtatásban megjelent műveinek eddigi legteljesebb bibliográfiája, valamint Perczel Olivér levéltáros tanulmánya, amely a szerző munkaszolgálati behívójához vezető uszító újságcikk miatt indított rágalmazási peranyagot is megismerteti az olvasókkal. A megtalált tragédia című kötetet szerdán este mutatják be a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

(mti)

• Publikálva: 2017.02.13. 17:33

Digitális Irodalmi Akadémia