Nemzetközi szakértők egy csoportja szerint százszázalékos bizonyossággal kijelenthető, hogy a Nobel-díjas chilei költő, Pablo Neruda halálát nem rák okozta, ahogy azt annak idején a katonai rezsim állította a dél-amerikai országban.
Hatvan éve, 1957. október 25-én kezdődött az 1956-os forradalom utáni Kádár-kormány nagy nemzetközi visszhangot kiváltó koncepciós jogi eljárása, a „nagy íróper″.
Október 24-én lesz hetvenöt éves Serfőző Simon Kossuth- és József Attila-díjas költő, író.
Kazuo Ishiguro angol írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Előkerült Ernest Hemingway első elbeszélése, amelyet még tízéves korában írt. A fikciós útinaplót két Hemingway-kutató, Sandra Spanier és Brewster Chamberlin találta meg egy Key West-i magánarchívumban.
Szabó Magda születésének 100. évfordulója alkalmából emlékházat és domborművet avattak az író egykori iskolájában, a debreceni Dóczy gimnáziumban.
Madách Imre Irodalmi Napokat tartanak a szlovákiai Alsósztregován és a Nógrád megyei Csesztvén; a pénteki és szombati rendezvény programjait Arany János születésének 200. évfordulója jegyében állították össze, és megemlékeznek a két költő barátságáról is, tájékoztatta az MTI-t a csesztvei Madách Imre Emlékház munkatársa.
Hatvan éve, 1957. október 3-án halt meg Szabó Lőrinc Kossuth-díjas költő, műfordító.
Kétszáz éve született Tompa Mihály, népdalokból kiinduló édes-bús elégiák és hazafias versek szerzője. Három település református lelkésze, és Petőfi, majd Arany barátja. Aki végül is három faluban élte le életét, és vetette papírra tekintélyes életművét.
A magyar dráma napját 1984 óta rendezik meg Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve.
Nagy valószínűséggel Stephen Edwin King írással tölti 70. születésnapját is. Na jó, mondjuk inkább, hogy azért reggel még bepötyög néhány bekezdést az aktuális műből, és csak azután adja meg magát a nagy napnak. És ünnepelheti, ünnepeltetheti magát, mert valószínűleg ő a világ legismertebb, és legelismertebb élő írója.
Arany János legismertebb balladáit a mai kor ízléséhez igazodva hallhatja a közönség neves színészek előadásában, a műsort Zichy Mihály festő, grafikus Arany-balladákhoz készített illusztrációi színesítik – közölte a Zichy Szín-Műhely az MTI-vel. Az emlékelőadás nemcsak rendhagyó irodalomóra, hanem iskolai megemlékezés is lesz egyben, és a nagy érdeklődésre való tekintettel március 3-án is láthatják a Pest megyei és budapesti iskolások. A két előadáson összesen ezer diákkal emlékeznek együtt a művészek.
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) támogatásával létrejött, Arany-balladák másképp - Zichy Mihály rajzaival című előadáson Arany János tizenegy legismertebb balladájának keresztmetszetét láthatja a közönség, illetve később rendhagyó irodalomóra keretében a diákok XXI. századi megközelítésben. A versek között elhangzik a Híd-avatás, a Vörös rébék, az V. László, a Rozgonyiné, a Tetemre hívás, az Ágnes Asszony, a Szondi két apródja, a Mátyás anyja, a Bor vitéz, a Pázmán lovag és A walesi bárdok is. A darab dramaturgja és rendezője Dolmány Attila, a Vígszínház és a Játékszín vendégművésze. Fellép Bacsa Ildikó, Turek Miklós, Kövesdi László és Koltai Vivien pályakezdő színésznő is. A produkció zenei kíséretét Szántó Katalin fuvolaművész adja. A színház az iskolákba megy elnevezésű programsorozat keretén belül a Zichy Szín-Műhely színházat, festészetet, zenét és irodalmat visz országszerte az általános, valamint a középiskolákba 2016 májusa óta.
(mti)