a rovat írásai

Proust panaszlevelet írt a hangos szex miatt

Marcel Proust francia regényíró egyik levele, amelyben a szomszédok túl hangos hancúrozására panaszkodott,  28 ezer euróért (8,8 millió forint) kelt el szerdán a Drouot árverési háznál, közölte a Drouot.

Elment a 80-as, 90-es évek kultkönyvének szerzője is

Elhunyt 88 évesen Robert M. Pirsig, A zen meg a motorkerékpár-ápolás művészete című filozofikus regény szerzője. Egészsége az utóbbi időben erősen hanyatlott, hétfőn halt meg South Berwick-i otthonában, közölte kiadója, a William Morrow.

A Dzsihád, avagy a Nyugat öngyilkossága a Könyvfesztiválon

Pawel Lisicki lengyel újságíró, szerkesztő szerint öngyilkosságot követ el a Nyugat, ha nem változtat az iszlámmal kapcsolatos magatartásán; a szerző erről szombaton beszélt a 24. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon, magyarul most, A Dzsihád, avagy a Nyugat öngyilkossága című megjelent kötetének bemutatóján.

Hóeke Menyhért is volt Tömörkény István

Száz éve, 1917. április 24-én hunyt el Tömörkény István író, régész, néprajzkutató. „Azzal a zavaros ténnyel kezdődik ez az egész élet, hogy még sohasem voltam abban a városban, amelyben – a keresztlevél szerint – születtem″ – írta 1913-ban kelt önéletrajzában.

150 kiállító és 500 program a könyvfesztiválon

Mintegy 150 kiállító könyvkínálata és csaknem 500 program, köztük könyvbemutatók, dedikálások, felolvasások, író-olvasó találkozók, koncertek és kiállítások várják a közönséget április 20. és 23. között a 24. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon, a Millenárison, ahol idén 28 ország képviselteti magát – mondta el Kocsis András Sándor, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) elnöke.

Tizenkét órányi vers 67 költőtől

A költészet napját 1964 óta minden évben József Attila (1905-1937) születésnapján, április 11-én ünneplik. A költő Fiumei úti sírkertben található nyughelyénél a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) szervezésében Földes László Hobo ad műsort József Attilára emlékezve. A nap másik fontos eseménye, hogy immár hetedik alkalommal rendezi meg a Versmaratont a közmédia: 67 magyar költő 12 órán át olvas fel verseiből és beszélget a művekről a Magyar Rádió régi, budapesti épületében.

Lassie hazatér vagy a tablet?

Egy régebbi korban ki ne olvasta volna gyermekfejjel Eric Knight Lassie hazatér című könyvét. Emlékszem, azidőtájt mindenki skót juhászt akart magának a faluban, mert mi a televízió helyett még inkább könyveket olvastunk. Most, hogy kedvet kapjon hozzá, felolvastam a 10 éves lányomnak néhány oldalt a Lassie-ből, és ő inkább a tabletje mellett döntött. Bevallom, így negyven év után én is lassúnak, kissé túlírtnak találtam a művet. De ez mit sem von le a 120 éve született szerző érdemeiből, akinek legalább olyan kalandos élete volt, mint az általa megálmodott skót juhászkutyának.

Tragikus hirtelenséggel elhunyt Bányai Tamás

Tragikus hirtelenséggel elhunyt hétfőn Bányai Tamás író – közölte az MTI-vel írótársa, Majoros Sándor.​

Akinek az ETO minden kategóriájában van műve

Huszonöt éve, 1992. április 6-án hunyt el Isaac Asimov orosz származású amerikai író és biokémikus, a tudományos-fantasztikus és a tudományos ismeretterjesztő irodalom egyik legkiválóbb képviselője. Elképesztő méretű életművet hagyott hátra: több mint ötezer kötetet írt vagy szerkesztett, és 90 ezer levél maradt utána.

70 évvel korábban lehetett volna irodalmi Nobel-díjunk

Mindjárt az elején, a dolgok jelen állása miatt el kell mondanunk, hogy a 80 éve halott Tormay Cécile, akinek a két világháború között a magyar írótársadalomból egyedül volt esélye az irodalmi Nobel-díjra, antiszemita volt és a saját neme iránt érzett vonzalmat. Ez a két dolog pedig így együtt nehezen egyeztethető össze a mai ember szemében. De talán nem is ezzel kellene foglalkoznunk, hanem az írásaival.

Író, aki elment Napóleonnal Moszkváig

Százhetvenöt éve, 1842. március 23-án hunyt el Párizsban Stendhal, a 19. század első felének egyik legeredetibb és legkiválóbb francia írója, az irodalmi realizmus egyik első mestere.

Irodalom összes cikke »

Ki emlékszik még itt Devecseri Gáborra?

devecserilead

Hát igen, a felejtés rettenetes dolog. Ha a 100 éve született Devecseri Gábor most visszatérhetne néhány órára, biztosan szomorú lenne azt látván, hogy milyen kevesen emlékeznek rá, tudnak róla egyáltalán. Pedig nagyon jó költő volt, és talán még jobb műfordító. Az ő magyarításában olvashatjuk az Iliász és az Odüsszeia szép hexametereit. De R. L. Stevenson Kincses szigetét is. Ugyanakkor tipikus példája volt annak, hogyan lesz a nagypolgári családban felcseperedő tehetséges ifjúból néhány évre hithű kommunista.

Még a két világháború között is tanítottak ógörögöt minden jobb gimnáziumban, és ebből adódóan sokan meg is tanulták Homérosz nyelvét. Így volt ezzel Devecseri Gábor magántisztviselő apja is, aki az irodalmárkodással is kacérkodott. Felesége pedig remek műfordító volt, a család barátai közé pedig olyan ikonikus alakok tartoztak, mint Karinthy és Kosztolányi. No meg Somlyó György, aki kapásból meglátta a tehetséget a kis Gáborban, és hozzásegítette a remek formaérzékkel verset író ifjút 1931-ben az első kötethez is. Innen már aztán egyenes út vezetett az egyetem görög-latin szakára 1936-ban, úgy, hogy Devecseri már tudott angolul és ógörögül. Még a diploma előtt, 1939-ben megszerzi Kallimakhoszról írott értekezésével a doktori címet, közben pedig fordít folyamatosan. Származása miatt könyvtárosként helyezkedik el, a vészkorszak a svájci követségen éri, ahol munkatársként embereket tud menteni. Ekkorra már a Nyugat III. nemzedékéhez sorolják, rendszeresen jelennek meg versei a lapban, fordítóként pedig valóban rengeteget dolgozva, még nagyobb hírnevet szerez.

devecseri
A nők kedvednce (forrás: lenolaj.hu)

A „felszabadulás” meghozza számára az egyetemi katedrákat is, de a szebbik nemért rajongó, az italt és a cigarettát messze elkerülő jóképű fiatalember egy most már nehezen magyarázható, de akkor divatos kísértésbe esik: kommunista lesz. Mégpedig egy talán viccből is leírt kávéházi vers miatt, a tervgazdálkodásról szóló szösszenetet lehozza a pártlap, és innentől már nincs megállás a lejtőn Devecserinek egészen 1956-ig. 1948 és 1952 között őrnagyi, majd alezredesi rangban a katonai akadémián tanít, és közben elbeszélő költeményt ír egy önkéntes határőrről. Cserében az Írószövetség főtitkára lesz, de pontosan ez az időszak az, amikor végez a Homérosz-fordításokkal, amik nevét ma is a hallhatatlanok között tartják. Ez valóban olyan léptékű munka, hogy jogos az 1953-as Kossuth-díja, de nem áll meg itt, megmagyarítja Catullus összes versét és Ovidius Átváltozások és Firdauszi Királyok könyve című művének fordítását is elkészíti. Fordít persze Shakespeare-t  is, és valamiért a bevezetőben említett kalandregényt is, ami később a Delfin sorozat egyik többször is kiadott darabja lesz.

devecseri
Az őrnagy átveszi a Kossuth-díjat (forrás: prae.hu)

1956-ban – ahogy sok korábbi polgárból lett elvtársa – ő is forradalmár, majd a Pártot otthagyva élete végéig görögországi utazásait és a magánélet szépségét verseli. A 60-as évek végén rákot diagnosztizálnak nála, ekkor még nagyobb sebességre kapcsol, valósággal ontja a műveket. Egy évvel halála előtt, talán ezért is, megérkezik a Munka Érdemrend arany fokozata az 1955-ban megkapott Szocialista Munkáért Érdemérem mellé. Mára pedig a nem megérdemelt feledés, egy hálátlan kortól mit is várhat az ember.

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2017.02.27. 12:20

Digitális Irodalmi Akadémia