a rovat írásai

Író, aki elment Napóleonnal Moszkváig

Százhetvenöt éve, 1842. március 23-án hunyt el Párizsban Stendhal, a 19. század első felének egyik legeredetibb és legkiválóbb francia írója, az irodalmi realizmus egyik első mestere.

Olvassunk ismét Hamvast!

A 120 éve született Hamvas Béláról három-, négyezer leütésben megírni az igazságot képtelenség. Mégsem térhetünk el a megszokott terjedelemtől, ezért mindjárt jó az elején le kell szögeznem, hogy bizonyos életrajzi adatok és művek nem fognak szerepelni az alább következő szövegben. Viszont bátran ajánlhatom a Wikipédia Hamvasról szóló szócikkét, ami majdhogynem kimerítő, legalább is az adataiban.

Áfra János képviselt bennünket Rómában

Áfra János költő képviselte Magyarországot a költészet világnapja (Giornata mondiale della poesia) című rendezvénysorozaton, amelyet az európai uniós országok kulturális intézeteit magába tömörítő szervezet, az EUNIC rendez Rómában.

Arzén volt az írónő gyógyszerében?

Szakértők szerint valószínűleg arzénmérgezés okozta Jane Austen (1775-1817) látásának súlyos romlását, a brit írónő élete végén már szinte teljesen megvakult.

Nagydíj Az isteni színjáték fordítójának

Az Isteni színjáték fordításáért Nádasdy Ádám veheti át az Artisjus Irodalmi Nagydíjat 2017-ben. A Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület irodalmi díjazottjai között van Ladik Katalin, Ménes Attila, Dérczy Péter és György Péter is – közölte a szervezet.

Regény 300 ezer kínai lemészárlásáról

Murakami Haruki japán író új regénye, a Kisidancso Gorosi (angolul Killing Commendatore) a japán megszállók által 1937-ben elkövetett nankingi mészárlás témájával foglalkozik.

Hogyan került az elázott szárnyú angyal a tyúkólba?

Reggel 9-kor látott neki az írásnak, és délután háromig művelte, miközben negyven erős cigarettát is elszívott. Overallban írt, zavarták volna nagyon a zajok és a hideg, a Száz év magányon pontosan 18 hónapig dolgozott, miközben igazából filmet szeretett volna forgatni Mexikóban. 90 éves lenne Gabriel García Márquez, talán meg is éri, ha nincs az a napi negyven cigaretta.

A költő, aki hatvanezer magyar kifejezést írt bele műveibe

Kétszáz éve született Arany János, legnagyobb költőink egyike. A mai magyar számára szinte hihetetlen, hogy hatvanezer szót írt bele műveibe, míg manapság ennek töredéke, alig egy-két ezer kifejezés, amit használ az utca embere. És hihetetlen az is, hogy nyelvkönyvek és tanárok nélkül sajátította el a német mellett az angol és a francia nyelveket is. Shakespeare-fordításai mindmáig érvényesek még akkor is, ha beszélni egyáltalán nem tudott angolul. Közben volt idő, hogy marhaleveleket körmölt napi tíz órában Szalontán, és ha ideje adódott, hát verseket írt.

A PIM-bem kezdetét vette az Arany-emlékév

Összművészeti előadással, versekkel, zenével, tánccal és irodalomtörténeti megemlékezéssel vette kezdetét a költő születésnapjának előestéjén a Petőfi Irodalmi Múzeum emlékévhez kapcsolódó programjai.

Ki emlékszik még itt Devecseri Gáborra?

Hát igen, a felejtés rettenetes dolog. Ha a 100 éve született Devecseri Gábor most visszatérhetne néhány órára, biztosan szomorú lenne azt látván, hogy milyen kevesen emlékeznek rá, tudnak róla egyáltalán. Pedig nagyon jó költő volt, és talán még jobb műfordító. Az ő magyarításában olvashatjuk az Iliász és az Odüsszeia szép hexametereit. De R. L. Stevenson Kincses szigetét is. Ugyanakkor tipikus példája volt annak, hogyan lesz a nagypolgári családban felcseperedő tehetséges ifjúból néhány évre hithű kommunista.

Arany-balladák másképp

Arany János születésének 200. évfordulóján és az Arany János-emlékév nyitónapján a Zichy Szín-Műhely különleges emlékműsorral, rendhagyó irodalomórával tiszteleg a költő előtt március 2-án a Stefánia Palota színháztermében.

Irodalom összes cikke »

Ki emlékszik még itt Devecseri Gáborra?

devecserilead

Hát igen, a felejtés rettenetes dolog. Ha a 100 éve született Devecseri Gábor most visszatérhetne néhány órára, biztosan szomorú lenne azt látván, hogy milyen kevesen emlékeznek rá, tudnak róla egyáltalán. Pedig nagyon jó költő volt, és talán még jobb műfordító. Az ő magyarításában olvashatjuk az Iliász és az Odüsszeia szép hexametereit. De R. L. Stevenson Kincses szigetét is. Ugyanakkor tipikus példája volt annak, hogyan lesz a nagypolgári családban felcseperedő tehetséges ifjúból néhány évre hithű kommunista.

Még a két világháború között is tanítottak ógörögöt minden jobb gimnáziumban, és ebből adódóan sokan meg is tanulták Homérosz nyelvét. Így volt ezzel Devecseri Gábor magántisztviselő apja is, aki az irodalmárkodással is kacérkodott. Felesége pedig remek műfordító volt, a család barátai közé pedig olyan ikonikus alakok tartoztak, mint Karinthy és Kosztolányi. No meg Somlyó György, aki kapásból meglátta a tehetséget a kis Gáborban, és hozzásegítette a remek formaérzékkel verset író ifjút 1931-ben az első kötethez is. Innen már aztán egyenes út vezetett az egyetem görög-latin szakára 1936-ban, úgy, hogy Devecseri már tudott angolul és ógörögül. Még a diploma előtt, 1939-ben megszerzi Kallimakhoszról írott értekezésével a doktori címet, közben pedig fordít folyamatosan. Származása miatt könyvtárosként helyezkedik el, a vészkorszak a svájci követségen éri, ahol munkatársként embereket tud menteni. Ekkorra már a Nyugat III. nemzedékéhez sorolják, rendszeresen jelennek meg versei a lapban, fordítóként pedig valóban rengeteget dolgozva, még nagyobb hírnevet szerez.

devecseri
A nők kedvednce (forrás: lenolaj.hu)

A „felszabadulás” meghozza számára az egyetemi katedrákat is, de a szebbik nemért rajongó, az italt és a cigarettát messze elkerülő jóképű fiatalember egy most már nehezen magyarázható, de akkor divatos kísértésbe esik: kommunista lesz. Mégpedig egy talán viccből is leírt kávéházi vers miatt, a tervgazdálkodásról szóló szösszenetet lehozza a pártlap, és innentől már nincs megállás a lejtőn Devecserinek egészen 1956-ig. 1948 és 1952 között őrnagyi, majd alezredesi rangban a katonai akadémián tanít, és közben elbeszélő költeményt ír egy önkéntes határőrről. Cserében az Írószövetség főtitkára lesz, de pontosan ez az időszak az, amikor végez a Homérosz-fordításokkal, amik nevét ma is a hallhatatlanok között tartják. Ez valóban olyan léptékű munka, hogy jogos az 1953-as Kossuth-díja, de nem áll meg itt, megmagyarítja Catullus összes versét és Ovidius Átváltozások és Firdauszi Királyok könyve című művének fordítását is elkészíti. Fordít persze Shakespeare-t  is, és valamiért a bevezetőben említett kalandregényt is, ami később a Delfin sorozat egyik többször is kiadott darabja lesz.

devecseri
Az őrnagy átveszi a Kossuth-díjat (forrás: prae.hu)

1956-ban – ahogy sok korábbi polgárból lett elvtársa – ő is forradalmár, majd a Pártot otthagyva élete végéig görögországi utazásait és a magánélet szépségét verseli. A 60-as évek végén rákot diagnosztizálnak nála, ekkor még nagyobb sebességre kapcsol, valósággal ontja a műveket. Egy évvel halála előtt, talán ezért is, megérkezik a Munka Érdemrend arany fokozata az 1955-ban megkapott Szocialista Munkáért Érdemérem mellé. Mára pedig a nem megérdemelt feledés, egy hálátlan kortól mit is várhat az ember.

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2017.02.27. 12:20

Digitális Irodalmi Akadémia