a rovat írásai

Nobel-díjas író, aki már 28 éve halálra van ítélve

Június 19-én hetvenéves Sir Salman Rushdie indiai születésű brit író, akire a Sátáni versek című regényéért 1989-ben Khomeini ajatollah, Irán vallási vezetője fatvát, halálos kiközösítő ítéletet hirdetett.

Elkeltek Saint-Exupery vízfestményei

Félmillió euróért (több mint 150 millió forintért) kelt el szerdán egy párizsi árverésen Antoine de Saint-Exupery két vízfestménye, amelyeket A kis herceg című regényéhez készített.

A háborútól iszonyodó örök szerelmes

Száz éve halt meg az orosz hadifogságban Gyóni Géza, aki először írta meg versben a modern háború iszonyatát. Az 1914 novemberében született Csak egy éjszakára című költeményben ott sűrűsödik mindaz, amit egy vas és vérzivatarba vetett gondolkodó ember érezhetett. Márpedig Gyóni Géza mindig gondolkodó, érző, szerető ember volt, ezért is fordult már kamasz korában a költészet felé. Akár egy lovagkori dalnokhoz is hasonlíthatnám, aki szép verseket írt szíve hölgyéhez, miközben választottja már máshoz tartozott.

Mond igazat, kiverik a szemed

Jaj, hát 90 éves lenne, lehetne Sütő András is! Lehetne, mert a mezőségi emberek sokáig élnek, csak hát őt aztán meggyötörte rendesen a nagybetűs élet, még a bal szeme világa is ráment, emlékezhetünk véres, bepólyált fejére. Pedig csak íróember volt, igaz, minden munkájában, életének minden percében kiállt a magyarságért.

Meghalt Jókai Anna

Életének 85. évében elhunyt Jókai Anna Kossuth Nagydíjas és Kossuth-díjas író, a nemzet művésze, tette közzé honlapján a Magyar Művészeti Akadémia (MMA), amelynek az alkotó rendes tagja volt.

Hát Dékány Andrásra emlékszik még valaki?

Most, hogy a Guttenberg-galaxis szép lassan eltűnik az internet fekete lyukában felteszem a kérdést: ki emlékszik itt Dékány Andrásra? Jórészt negyvenen, ötvenen felüli kezeket várhatunk a magasba emelkedni erre a kérdésre, pedig az ötven éve halott író és utazó jobb sorsra érdemes, mint a feledés, amire ítéltetett.

Mind a 27 regénye ott volt a beststeller-listán

Kilencven éve, 1927. május 25-én született Robert Ludlum amerikai író, aki 27 regényt írt, és mindegyik felkerült a New York Times bestseller-listájára, az ő művei alapján készültek a Jason Bourne-filmek.

Önarckép álarcokban: A PIM Arany-kiállítása

Nem csupán egy generációt és nem is csak egy szűk értelmiségi réteget igyekszik megszólítani a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) hétfőn nyíló Önarckép álarcokban című Arany János kiállítása, mondta el a múzeum főigazgatója az eredeti kéziratok és személyes tárgyak mellett három dimenziós vetítést, zeneboxot és interaktív számítógépes pontokat is felvonultató tárlat sajtóbemutatóján.

Szabóinas, vándorszínész, szerzetes, vasutas és Nobel-díjas

Százötven éve, 1867. május 7-én született Wladyslaw Stanislaw Reymont Nobel-díjas lengyel író, a Parasztok című regény szerzője.

Proust panaszlevelet írt a hangos szex miatt

Marcel Proust francia regényíró egyik levele, amelyben a szomszédok túl hangos hancúrozására panaszkodott,  28 ezer euróért (8,8 millió forint) kelt el szerdán a Drouot árverési háznál, közölte a Drouot.

Elment a 80-as, 90-es évek kultkönyvének szerzője is

Elhunyt 88 évesen Robert M. Pirsig, A zen meg a motorkerékpár-ápolás művészete című filozofikus regény szerzője. Egészsége az utóbbi időben erősen hanyatlott, hétfőn halt meg South Berwick-i otthonában, közölte kiadója, a William Morrow.

Irodalom összes cikke »

Ki emlékszik még itt Devecseri Gáborra?

devecserilead

Hát igen, a felejtés rettenetes dolog. Ha a 100 éve született Devecseri Gábor most visszatérhetne néhány órára, biztosan szomorú lenne azt látván, hogy milyen kevesen emlékeznek rá, tudnak róla egyáltalán. Pedig nagyon jó költő volt, és talán még jobb műfordító. Az ő magyarításában olvashatjuk az Iliász és az Odüsszeia szép hexametereit. De R. L. Stevenson Kincses szigetét is. Ugyanakkor tipikus példája volt annak, hogyan lesz a nagypolgári családban felcseperedő tehetséges ifjúból néhány évre hithű kommunista.

Még a két világháború között is tanítottak ógörögöt minden jobb gimnáziumban, és ebből adódóan sokan meg is tanulták Homérosz nyelvét. Így volt ezzel Devecseri Gábor magántisztviselő apja is, aki az irodalmárkodással is kacérkodott. Felesége pedig remek műfordító volt, a család barátai közé pedig olyan ikonikus alakok tartoztak, mint Karinthy és Kosztolányi. No meg Somlyó György, aki kapásból meglátta a tehetséget a kis Gáborban, és hozzásegítette a remek formaérzékkel verset író ifjút 1931-ben az első kötethez is. Innen már aztán egyenes út vezetett az egyetem görög-latin szakára 1936-ban, úgy, hogy Devecseri már tudott angolul és ógörögül. Még a diploma előtt, 1939-ben megszerzi Kallimakhoszról írott értekezésével a doktori címet, közben pedig fordít folyamatosan. Származása miatt könyvtárosként helyezkedik el, a vészkorszak a svájci követségen éri, ahol munkatársként embereket tud menteni. Ekkorra már a Nyugat III. nemzedékéhez sorolják, rendszeresen jelennek meg versei a lapban, fordítóként pedig valóban rengeteget dolgozva, még nagyobb hírnevet szerez.

devecseri
A nők kedvednce (forrás: lenolaj.hu)

A „felszabadulás” meghozza számára az egyetemi katedrákat is, de a szebbik nemért rajongó, az italt és a cigarettát messze elkerülő jóképű fiatalember egy most már nehezen magyarázható, de akkor divatos kísértésbe esik: kommunista lesz. Mégpedig egy talán viccből is leírt kávéházi vers miatt, a tervgazdálkodásról szóló szösszenetet lehozza a pártlap, és innentől már nincs megállás a lejtőn Devecserinek egészen 1956-ig. 1948 és 1952 között őrnagyi, majd alezredesi rangban a katonai akadémián tanít, és közben elbeszélő költeményt ír egy önkéntes határőrről. Cserében az Írószövetség főtitkára lesz, de pontosan ez az időszak az, amikor végez a Homérosz-fordításokkal, amik nevét ma is a hallhatatlanok között tartják. Ez valóban olyan léptékű munka, hogy jogos az 1953-as Kossuth-díja, de nem áll meg itt, megmagyarítja Catullus összes versét és Ovidius Átváltozások és Firdauszi Királyok könyve című művének fordítását is elkészíti. Fordít persze Shakespeare-t  is, és valamiért a bevezetőben említett kalandregényt is, ami később a Delfin sorozat egyik többször is kiadott darabja lesz.

devecseri
Az őrnagy átveszi a Kossuth-díjat (forrás: prae.hu)

1956-ban – ahogy sok korábbi polgárból lett elvtársa – ő is forradalmár, majd a Pártot otthagyva élete végéig görögországi utazásait és a magánélet szépségét verseli. A 60-as évek végén rákot diagnosztizálnak nála, ekkor még nagyobb sebességre kapcsol, valósággal ontja a műveket. Egy évvel halála előtt, talán ezért is, megérkezik a Munka Érdemrend arany fokozata az 1955-ban megkapott Szocialista Munkáért Érdemérem mellé. Mára pedig a nem megérdemelt feledés, egy hálátlan kortól mit is várhat az ember.

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2017.02.27. 12:20

Digitális Irodalmi Akadémia