a rovat írásai

A gondoskodó Máriafürdő

Balatonmáriafürdő a tó déli partjának nyugati végén van. A Regens Wagner Vendégház rendkívül elegáns épületei megállásra késztetnek. A Regens Wagner Közhasznú Alapítványt 2000-ben hozták létre az 1847 óta Bajorországban a fogyatékkal élőket szolgáló alapítvány kezdeményezésére.

Egy falusi plébános

A falu elitjének tekintélyben talán a legmagasabban álló tagja volt a plébános. (Protestáns vidékeken a lelkész.) A falusi plébános a mai fogalmaink szerint egyetemet végzett ember volt már az újkorban, lelki és tanulmányi képzése a katolikusoknál a szemináriumokban történt. A felszentelés után általában egy plébános mellett káplánként szolgálta Istent és felebarátait néhány évig, majd önállósult, maga is egy megüresedett plébániát kapott.

Büszkeségünk, Kárpátalja

Kárpátalja a magyar nemzet történelmének fontos színtere és sok, a magyar nemzet egységét jelképező embert adott a hazának.

Profi szűrő

Ez bizony itt egy egészen profi módon kivitelezett szűrő, ami valamikor Krisztus előtt 2700 és 2000 között készülhetett. Szigetszentmiklóson, a Felső Ürge-hegyen találták meg sírmellékletként, így került be a szentendrei múzeumba. A sorozatunkban korábban ismertetett „szükségpohárhoz″ képest láthatóan magasabb minőséget képvisel, a Harangedényes kultúra embere formálta valószínűleg fazekaskorongot használva.

Mindig a méhész jár a legjobban

Bizony, valamikor minden valamire való faluban többen is foglalkoztak komolyan méhészettel, de olyan is volt, hogy csak néhány kasnyi, vagy kaptárnyi méh volt a háznál a család saját szügségetére. A kas, vagy kaptár vitát most nem döntenénk el, ezért két fénykép is van a Thorma János Múzeum jóvoltából a cikkben. Az egyiken vesszőből font, sárral tapasztott kasokat, a másikon precízen megépített méhest látunk az abban sorakozó kaptárakkal.

Bartók Béla és Fekete István nyomában

A balatonberényi nevezetességeket meglátogatva sem szakadhatunk el a történelemtől. De nem is akarunk.

Verecke, Kárpátalja legismertebb történelmi helye

A festőművészet egyik fénykorát jelentő 19. század, a romantika, a historizmus, a közvetlenül a szecesszió előtti időszak szellemi pezsgése nagy hatással volt a kor alkotóira. A már a világhírnév küszöbén túllépő Munkácsi Mihály mellett Feszty Árpád képeiben fedezhető fel a nagy művészekre valló, valóságon túli feszültség.

Gyilkos szerszám

A gyilkolás egyik legősibb eszköze a tőr, csúf, hegyes szerszám, amit ránézésre is pont arra találtak ki, hogy könnyedén belefúródjon oda, ahova szánták. Hogy aztán ez éppen egy emberi szív, vagy valami állatnak a legsebezhetőbb pontja, az a történetünk szempontjából talán nem is érdekes. Annál izgalmasabb viszont megvizsgálni a 3D-s technika segítségével egy réges-régi tőrt, amit a keszthelyi Balaton Múzeumban őriznek.

Csillagvári csodák

Balatonszentgyörgy határában található a Csillagvár. Az 1820-23 között, Festetics László építtetett vadászvár különleges látnivalókat kínál. A világon egyedülállónak mondják, egyrészt csillag alaprajza miatt, másrészt harminc méter mély kútjáért.

Egy nem is annyira egyszerű tudomány

A kosárfonás, vagy kötés egy mindmáig élő foglalatosság, bár a kínaiak és más keleti népek ezt a területet is szép lassan meghódítják. Mert még mindig olcsóbb áthajókáztatni végtelen tengereken a keleti kosarakat, mint tisztességesen megfizeti egy magyar kosárfonót, fenntartani ezt a korábban igen csak fontos tudományt, mesterséget. Aminek produktumait most az kiskunhalasi piacon is megnézhetjük egy 1957 júniusában készült fényképen.

A Balaton

A nyár közeledtével hasznos felidéznünk mindazt, amit a mi Rivieránkról illik tudnunk. Például azt, hogy Európa legnagyobb tavát magyar tengernek is nevezik. Hossza 78 km, legnagyobb szélessége 15 km, legkisebb pedig 1,5 km, ez a Tihanyi- félszigetnél van, ahol a legmélyebb, 11,5 m a víz.

MaNDA összes cikke »

Itt van valahol Balázsovits Norbert tanár úr?

elsullyedt_vilagok_lead

Ha már egy bognárt láttunk a piacon portékáit árulni, nézzünk meg egy csapat, úgy 30-35 bognárt is 1910-ből, Szentes városából, ahol az Ipartestületi Székházban vacsorához, majd iszogatáshoz készülnek éppen. Béke volt immár hatvan éve, virágzott a gazdaság, jó volt Szentesen is bognárként élni és dolgozni. Én ezt is látom a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban őrzött fényképen.

És ott vannak a korszak motívumaival tapétázott falak, a nagy öntöttvas kályha a sarokban, ott ülnek vagy állnak a bajuszos, öltönyös mesterek, és a tettre kész pincérek. És villanyvilágítás van, bizony, Szentesen 1898-tól használják ezt a találmányt. Már harmincezren laknak a városban, ami 1878-tól Csongrád vármegye székhelye is. És a történelmi Magyarország nyolcadik legnépesebb városába a lakosság 60 százaléka a földművelésből él, emellett iparral foglalkozik a szentesiek egyharmada. Így hát az 1884 évi XVII. törvény szerint a városnak kötelessége is volt „az iparosok közt a rendet és az egyetértést fenntartani az Iparhatóságnak az iparosok közt fenntartandó rendre irányuló működését támogatni az iparosok érdekeit előmozdítani és őket haladásra serkenteni.” Tehát meg kellett itt is alakítani az Ipartestületet. 1885 februárjában helyi 314 iparos nyilatkozott a kérdésben, és 198-an szavaztak a megalakulás mellett. A fő ellenzők valamiért a kovácsok, az asztalosok és a takácsok voltak.
 
bognárok
(Forrás: MaNDA)
 
Végül 1885. augusztus 24-én ült össze az alakuló közgyűlés, ahol meg is választották a testület első elnökéül Balázsovits Norbert tanár uramat. Aki mások mellett 131 csizmadia, 96 takács és 61 molnár és ács ügyeit intézte, érdekeit képviselte. A tanár úr Selmecen és Besztercebányán, majd a fővárosban tanult, innen került Szentesre, tanítani a gimnáziumba. A pedagógusi, majd 1899 és 1911 között az igazgatói munka mellett szerkesztette a városi lapot, vezette az olvasókört. Városi és megyei képviselő is volt, iparosképzőt és segélyegyletet alapított, mindezeken túl szövetkezetet szervezett és az Ipartestület megalapítását is folyton szorgalmazta. Természetes hát, hogy őt választották meg az első elnöknek. Talán ebben a hivatalában tiszteletét is tette a fényképen készülődő összejövetelen, de a képen nem találom a sok bajuszos ember között.
 
Pálffy Lajos

• Publikálva: 2017.04.06. 14:01

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

zrínyi ilona
Büszkeségünk, Kárpátalja – Itt látta meg a napvilágot Erdélyi János költő, az első magyar népköltészeti gyűjtemény összeállítója, és a nagyvilágban talán legismertebb kárpátaljai születésű magyar, Munkácsy Mihály festőművész. Ehhez a vidékhez kötődik a saját korában Európa legbátrabb asszonyának nevezett Zrínyi Ilona is.