a rovat írásai

Nobel-díjas író, aki már 28 éve halálra van ítélve

Június 19-én hetvenéves Sir Salman Rushdie indiai születésű brit író, akire a Sátáni versek című regényéért 1989-ben Khomeini ajatollah, Irán vallási vezetője fatvát, halálos kiközösítő ítéletet hirdetett.

Elkeltek Saint-Exupery vízfestményei

Félmillió euróért (több mint 150 millió forintért) kelt el szerdán egy párizsi árverésen Antoine de Saint-Exupery két vízfestménye, amelyeket A kis herceg című regényéhez készített.

A háborútól iszonyodó örök szerelmes

Száz éve halt meg az orosz hadifogságban Gyóni Géza, aki először írta meg versben a modern háború iszonyatát. Az 1914 novemberében született Csak egy éjszakára című költeményben ott sűrűsödik mindaz, amit egy vas és vérzivatarba vetett gondolkodó ember érezhetett. Márpedig Gyóni Géza mindig gondolkodó, érző, szerető ember volt, ezért is fordult már kamasz korában a költészet felé. Akár egy lovagkori dalnokhoz is hasonlíthatnám, aki szép verseket írt szíve hölgyéhez, miközben választottja már máshoz tartozott.

Mond igazat, kiverik a szemed

Jaj, hát 90 éves lenne, lehetne Sütő András is! Lehetne, mert a mezőségi emberek sokáig élnek, csak hát őt aztán meggyötörte rendesen a nagybetűs élet, még a bal szeme világa is ráment, emlékezhetünk véres, bepólyált fejére. Pedig csak íróember volt, igaz, minden munkájában, életének minden percében kiállt a magyarságért.

Meghalt Jókai Anna

Életének 85. évében elhunyt Jókai Anna Kossuth Nagydíjas és Kossuth-díjas író, a nemzet művésze, tette közzé honlapján a Magyar Művészeti Akadémia (MMA), amelynek az alkotó rendes tagja volt.

Hát Dékány Andrásra emlékszik még valaki?

Most, hogy a Guttenberg-galaxis szép lassan eltűnik az internet fekete lyukában felteszem a kérdést: ki emlékszik itt Dékány Andrásra? Jórészt negyvenen, ötvenen felüli kezeket várhatunk a magasba emelkedni erre a kérdésre, pedig az ötven éve halott író és utazó jobb sorsra érdemes, mint a feledés, amire ítéltetett.

Mind a 27 regénye ott volt a beststeller-listán

Kilencven éve, 1927. május 25-én született Robert Ludlum amerikai író, aki 27 regényt írt, és mindegyik felkerült a New York Times bestseller-listájára, az ő művei alapján készültek a Jason Bourne-filmek.

Önarckép álarcokban: A PIM Arany-kiállítása

Nem csupán egy generációt és nem is csak egy szűk értelmiségi réteget igyekszik megszólítani a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) hétfőn nyíló Önarckép álarcokban című Arany János kiállítása, mondta el a múzeum főigazgatója az eredeti kéziratok és személyes tárgyak mellett három dimenziós vetítést, zeneboxot és interaktív számítógépes pontokat is felvonultató tárlat sajtóbemutatóján.

Szabóinas, vándorszínész, szerzetes, vasutas és Nobel-díjas

Százötven éve, 1867. május 7-én született Wladyslaw Stanislaw Reymont Nobel-díjas lengyel író, a Parasztok című regény szerzője.

Proust panaszlevelet írt a hangos szex miatt

Marcel Proust francia regényíró egyik levele, amelyben a szomszédok túl hangos hancúrozására panaszkodott,  28 ezer euróért (8,8 millió forint) kelt el szerdán a Drouot árverési háznál, közölte a Drouot.

Elment a 80-as, 90-es évek kultkönyvének szerzője is

Elhunyt 88 évesen Robert M. Pirsig, A zen meg a motorkerékpár-ápolás művészete című filozofikus regény szerzője. Egészsége az utóbbi időben erősen hanyatlott, hétfőn halt meg South Berwick-i otthonában, közölte kiadója, a William Morrow.

Irodalom összes cikke »

Elment a 80-as, 90-es évek kultkönyvének szerzője is

Robert M. Pirsig leadElhunyt 88 évesen Robert M. Pirsig, A zen meg a motorkerékpár-ápolás művészete című filozofikus regény szerzője. Egészsége az utóbbi időben erősen hanyatlott, hétfőn halt meg South Berwick-i otthonában, közölte kiadója, a William Morrow.

Pirsig a hatvanas évek végén 12 éves fiával, Chrisszel tett egy motorkerékpártúrát, ennek az élménynek a nyomán született A zen meg a motorkerékpár-ápolás művészete című könyve, amely 1974-ben jelent meg. A filozofikus regény, amely az emberi civilizáció sorskérdéseivel foglalkozik, gyorsan kultstátuszt vívott ki magának az olvasók körében, évtizedekre bestsellerré vált. A különleges regényt gyakran hasonlítják Salinger Zabhegyező és Kerouac Úton című alkotásához. A főszereplők motorkerékpáron vágnak neki Amerikának, hogy prérin és hegyeken át eljussanak a nyugati partra. Az eredetileg esszének indult, olvasmányos pikareszk regényben a szerző technikáról és természetről, egyéniségről és tömeglélektanról, különböző gondolkodásmódokról elmélkedik. A könyv központi fogalma a minőség, Pirsig szerint ez a minőségközpontú világszemlélet jelenthet útmutatást a kor kulturális káoszában.

Robert M. Pirsig
Forrás: Wikipédia)

Pirsig 17 évvel később készült el a mű folytatásával, a Lila – Vizsgálódás az erkölcsről című könyvével, amelynek szintén egy utazás ad keretet. Hőse ezúttal a Hudson folyón vitorlázik és az utat arra használja fel, hogy továbbfejlessze az előző műben megismert „minőség metafizikáját″. A Minneapolisban született Pirsiget csodagyereknek tartották, 9 évesen 170-es volt az IQ-ja, 15 évesen fejezte be a középiskolát. A második világháború végén Koreában szolgált, ekkor mélyült el a keleti kultúrában és filozófiában, ami mély benyomást tett rá. Hazatérve az egyetemen biokémiát tanult, majd egy indiai egyetemen keleti filozófiát hallhatott. Rendhagyó értékelési módszereket honosított meg az amerikai egyetemeken, ahol tanított. Fiát, Christ 1979-ben egy utcai támadásban halálra szúrta egy rabló, ezt követően a Zen új kiadásaiban róla is megemlékezett.

(mti)

• Publikálva: 2017.04.25. 10:58

Digitális Irodalmi Akadémia