a rovat írásai

Ma van a magyar dráma napja

A magyar dráma napját 1984 óta rendezik meg Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve.

King a rémkirály

Nagy valószínűséggel Stephen Edwin King írással tölti 70. születésnapját is. Na jó, mondjuk inkább, hogy azért reggel még bepötyög néhány bekezdést az aktuális műből, és csak azután adja meg magát a nagy napnak. És ünnepelheti, ünnepeltetheti magát, mert valószínűleg ő a világ legismertebb, és legelismertebb élő írója.

Arany János a fasori kerítésen

Arany János üzenetei címmel a magyar irodalom egyik legnagyobb alakját kívánja megidézni születésének 200. évfordulója alkalmából a Magyar Írószövetség rendhagyó emlékkiállítása.

Regény született abból a torockói útból

Jókai Mór 140 éve megjelent Egy az Isten című regényének eredeti kéziratát is bemutatja a Petőfi Irodalmi Múzeum az unitárius egyház és az irodalom kapcsolatáról szóló kamarakiállításon, mondta a múzeum gyűjteményi igazgatója az M1 aktuális csatornán vasárnap.

Jókai Anna utolsó nagy ajándéka

Jókai Anna egyszerre volt a magyarok közösségének szószólója és élő lelkiismerete, mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere csütörtökön a Pesti Vigadóban, ahol bemutatták a júniusban elhunyt írónő utolsó könyvét, az Átvilágítás című önéletírást.

Vilhelmina kérdőre vonta Voltaire-t

Először láthatja a nagyközönség Voltaire és Vilhelmina porosz királyi hercegnő 1751-es levélváltását, amelyben a francia filozófus szemére vetik, hogy kevés szerepet ad a nőknek a darabjaiban.

Íróként óriás

Hetvenöt éve, 1942. szeptember 5-én hunyt el a 20. századi magyar realista próza egyik legnagyobb alakja, Móricz Zsigmond.

Vízbe dobják verseiket

Rövid irodalmi műveket alkotnak, azokat egy üvegpalackba teszik, majd lakó- vagy munkahelyük városának  valamely folyójába dobják írók egy szombaton indult német irodalmi projekt keretében.

Ott volt, amikor Zrínyit megölte a vaddisznó

Háromszázhetvenöt éve, 1642. szeptember 1-én született Kisbúnon (ma Boiu, Románia) gróf Bethlen Miklós emlékiratíró, erdélyi kancellár.

Novellákat várnak a statisztikusok

Novellaíró pályázatot hirdet 150 éves fennállásának alkalmából a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A felhívás témája a hivatalalapító Keleti Károly élete és munkássága, közölte a szervezet.

Ópium, hasis, vérbaj és gyönyörű versek

Százötven éve, 1867. augusztus 31-én hunyt el a modern francia líra egyik legnagyobb hatású alakja, Charles Baudelaire.

Irodalom összes cikke »

Elment a 80-as, 90-es évek kultkönyvének szerzője is

Robert M. Pirsig leadElhunyt 88 évesen Robert M. Pirsig, A zen meg a motorkerékpár-ápolás művészete című filozofikus regény szerzője. Egészsége az utóbbi időben erősen hanyatlott, hétfőn halt meg South Berwick-i otthonában, közölte kiadója, a William Morrow.

Pirsig a hatvanas évek végén 12 éves fiával, Chrisszel tett egy motorkerékpártúrát, ennek az élménynek a nyomán született A zen meg a motorkerékpár-ápolás művészete című könyve, amely 1974-ben jelent meg. A filozofikus regény, amely az emberi civilizáció sorskérdéseivel foglalkozik, gyorsan kultstátuszt vívott ki magának az olvasók körében, évtizedekre bestsellerré vált. A különleges regényt gyakran hasonlítják Salinger Zabhegyező és Kerouac Úton című alkotásához. A főszereplők motorkerékpáron vágnak neki Amerikának, hogy prérin és hegyeken át eljussanak a nyugati partra. Az eredetileg esszének indult, olvasmányos pikareszk regényben a szerző technikáról és természetről, egyéniségről és tömeglélektanról, különböző gondolkodásmódokról elmélkedik. A könyv központi fogalma a minőség, Pirsig szerint ez a minőségközpontú világszemlélet jelenthet útmutatást a kor kulturális káoszában.

Robert M. Pirsig
Forrás: Wikipédia)

Pirsig 17 évvel később készült el a mű folytatásával, a Lila – Vizsgálódás az erkölcsről című könyvével, amelynek szintén egy utazás ad keretet. Hőse ezúttal a Hudson folyón vitorlázik és az utat arra használja fel, hogy továbbfejlessze az előző műben megismert „minőség metafizikáját″. A Minneapolisban született Pirsiget csodagyereknek tartották, 9 évesen 170-es volt az IQ-ja, 15 évesen fejezte be a középiskolát. A második világháború végén Koreában szolgált, ekkor mélyült el a keleti kultúrában és filozófiában, ami mély benyomást tett rá. Hazatérve az egyetemen biokémiát tanult, majd egy indiai egyetemen keleti filozófiát hallhatott. Rendhagyó értékelési módszereket honosított meg az amerikai egyetemeken, ahol tanított. Fiát, Christ 1979-ben egy utcai támadásban halálra szúrta egy rabló, ezt követően a Zen új kiadásaiban róla is megemlékezett.

(mti)

• Publikálva: 2017.04.25. 10:58

Digitális Irodalmi Akadémia