a rovat írásai

Nem a rák, méreginjekció végzett a költővel?

Nemzetközi szakértők egy csoportja szerint százszázalékos bizonyossággal kijelenthető, hogy a Nobel-díjas chilei költő, Pablo Neruda halálát nem rák okozta, ahogy azt annak idején a katonai rezsim állította a dél-amerikai országban.

És elindult a nagy íróper

Hatvan éve, 1957. október 25-én kezdődött az 1956-os forradalom utáni Kádár-kormány nagy nemzetközi visszhangot kiváltó koncepciós jogi eljárása, a „nagy íróper″.

Segédmunkásból lett költő

Október 24-én lesz hetvenöt éves Serfőző Simon Kossuth- és József Attila-díjas költő, író.

Ishiguróé a Nobel

Kazuo Ishiguro angol írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.

Hemingway tíz évesen képzeletben Európába utazott

Előkerült Ernest Hemingway első elbeszélése, amelyet még tízéves korában írt. A fikciós útinaplót két Hemingway-kutató, Sandra Spanier és Brewster Chamberlin találta meg egy Key West-i magánarchívumban.

100 éve született Szbó Magda - megemlékezés Debrecenben

Szabó Magda születésének 100. évfordulója alkalmából emlékházat és domborművet avattak az író egykori iskolájában, a debreceni Dóczy gimnáziumban.

Csesztve és Sztregova, Arany és Madách

Madách Imre Irodalmi Napokat tartanak a szlovákiai Alsósztregován és a Nógrád megyei Csesztvén; a pénteki és szombati rendezvény programjait Arany János születésének 200. évfordulója jegyében állították össze, és megemlékeznek a két költő barátságáról is, tájékoztatta az MTI-t a csesztvei Madách Imre Emlékház munkatársa.

Költő elvont gondolatisággal

Hatvan éve, 1957. október 3-án halt meg Szabó Lőrinc Kossuth-díjas költő, műfordító.

Tompa a búslelkű verselő lelkész

Kétszáz éve született Tompa Mihály, népdalokból kiinduló édes-bús elégiák és hazafias versek szerzője. Három település református lelkésze, és Petőfi, majd Arany barátja. Aki végül is három faluban élte le életét, és vetette papírra tekintélyes életművét.

Ma van a magyar dráma napja

A magyar dráma napját 1984 óta rendezik meg Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve.

King a rémkirály

Nagy valószínűséggel Stephen Edwin King írással tölti 70. születésnapját is. Na jó, mondjuk inkább, hogy azért reggel még bepötyög néhány bekezdést az aktuális műből, és csak azután adja meg magát a nagy napnak. És ünnepelheti, ünnepeltetheti magát, mert valószínűleg ő a világ legismertebb, és legelismertebb élő írója.

Irodalom összes cikke »

Elment a 80-as, 90-es évek kultkönyvének szerzője is

Robert M. Pirsig leadElhunyt 88 évesen Robert M. Pirsig, A zen meg a motorkerékpár-ápolás művészete című filozofikus regény szerzője. Egészsége az utóbbi időben erősen hanyatlott, hétfőn halt meg South Berwick-i otthonában, közölte kiadója, a William Morrow.

Pirsig a hatvanas évek végén 12 éves fiával, Chrisszel tett egy motorkerékpártúrát, ennek az élménynek a nyomán született A zen meg a motorkerékpár-ápolás művészete című könyve, amely 1974-ben jelent meg. A filozofikus regény, amely az emberi civilizáció sorskérdéseivel foglalkozik, gyorsan kultstátuszt vívott ki magának az olvasók körében, évtizedekre bestsellerré vált. A különleges regényt gyakran hasonlítják Salinger Zabhegyező és Kerouac Úton című alkotásához. A főszereplők motorkerékpáron vágnak neki Amerikának, hogy prérin és hegyeken át eljussanak a nyugati partra. Az eredetileg esszének indult, olvasmányos pikareszk regényben a szerző technikáról és természetről, egyéniségről és tömeglélektanról, különböző gondolkodásmódokról elmélkedik. A könyv központi fogalma a minőség, Pirsig szerint ez a minőségközpontú világszemlélet jelenthet útmutatást a kor kulturális káoszában.

Robert M. Pirsig
Forrás: Wikipédia)

Pirsig 17 évvel később készült el a mű folytatásával, a Lila – Vizsgálódás az erkölcsről című könyvével, amelynek szintén egy utazás ad keretet. Hőse ezúttal a Hudson folyón vitorlázik és az utat arra használja fel, hogy továbbfejlessze az előző műben megismert „minőség metafizikáját″. A Minneapolisban született Pirsiget csodagyereknek tartották, 9 évesen 170-es volt az IQ-ja, 15 évesen fejezte be a középiskolát. A második világháború végén Koreában szolgált, ekkor mélyült el a keleti kultúrában és filozófiában, ami mély benyomást tett rá. Hazatérve az egyetemen biokémiát tanult, majd egy indiai egyetemen keleti filozófiát hallhatott. Rendhagyó értékelési módszereket honosított meg az amerikai egyetemeken, ahol tanított. Fiát, Christ 1979-ben egy utcai támadásban halálra szúrta egy rabló, ezt követően a Zen új kiadásaiban róla is megemlékezett.

(mti)

• Publikálva: 2017.04.25. 10:58

Digitális Irodalmi Akadémia