a rovat írásai

Nobel-díjas író, aki már 28 éve halálra van ítélve

Június 19-én hetvenéves Sir Salman Rushdie indiai születésű brit író, akire a Sátáni versek című regényéért 1989-ben Khomeini ajatollah, Irán vallási vezetője fatvát, halálos kiközösítő ítéletet hirdetett.

Elkeltek Saint-Exupery vízfestményei

Félmillió euróért (több mint 150 millió forintért) kelt el szerdán egy párizsi árverésen Antoine de Saint-Exupery két vízfestménye, amelyeket A kis herceg című regényéhez készített.

A háborútól iszonyodó örök szerelmes

Száz éve halt meg az orosz hadifogságban Gyóni Géza, aki először írta meg versben a modern háború iszonyatát. Az 1914 novemberében született Csak egy éjszakára című költeményben ott sűrűsödik mindaz, amit egy vas és vérzivatarba vetett gondolkodó ember érezhetett. Márpedig Gyóni Géza mindig gondolkodó, érző, szerető ember volt, ezért is fordult már kamasz korában a költészet felé. Akár egy lovagkori dalnokhoz is hasonlíthatnám, aki szép verseket írt szíve hölgyéhez, miközben választottja már máshoz tartozott.

Mond igazat, kiverik a szemed

Jaj, hát 90 éves lenne, lehetne Sütő András is! Lehetne, mert a mezőségi emberek sokáig élnek, csak hát őt aztán meggyötörte rendesen a nagybetűs élet, még a bal szeme világa is ráment, emlékezhetünk véres, bepólyált fejére. Pedig csak íróember volt, igaz, minden munkájában, életének minden percében kiállt a magyarságért.

Meghalt Jókai Anna

Életének 85. évében elhunyt Jókai Anna Kossuth Nagydíjas és Kossuth-díjas író, a nemzet művésze, tette közzé honlapján a Magyar Művészeti Akadémia (MMA), amelynek az alkotó rendes tagja volt.

Hát Dékány Andrásra emlékszik még valaki?

Most, hogy a Guttenberg-galaxis szép lassan eltűnik az internet fekete lyukában felteszem a kérdést: ki emlékszik itt Dékány Andrásra? Jórészt negyvenen, ötvenen felüli kezeket várhatunk a magasba emelkedni erre a kérdésre, pedig az ötven éve halott író és utazó jobb sorsra érdemes, mint a feledés, amire ítéltetett.

Mind a 27 regénye ott volt a beststeller-listán

Kilencven éve, 1927. május 25-én született Robert Ludlum amerikai író, aki 27 regényt írt, és mindegyik felkerült a New York Times bestseller-listájára, az ő művei alapján készültek a Jason Bourne-filmek.

Önarckép álarcokban: A PIM Arany-kiállítása

Nem csupán egy generációt és nem is csak egy szűk értelmiségi réteget igyekszik megszólítani a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) hétfőn nyíló Önarckép álarcokban című Arany János kiállítása, mondta el a múzeum főigazgatója az eredeti kéziratok és személyes tárgyak mellett három dimenziós vetítést, zeneboxot és interaktív számítógépes pontokat is felvonultató tárlat sajtóbemutatóján.

Szabóinas, vándorszínész, szerzetes, vasutas és Nobel-díjas

Százötven éve, 1867. május 7-én született Wladyslaw Stanislaw Reymont Nobel-díjas lengyel író, a Parasztok című regény szerzője.

Proust panaszlevelet írt a hangos szex miatt

Marcel Proust francia regényíró egyik levele, amelyben a szomszédok túl hangos hancúrozására panaszkodott,  28 ezer euróért (8,8 millió forint) kelt el szerdán a Drouot árverési háznál, közölte a Drouot.

Elment a 80-as, 90-es évek kultkönyvének szerzője is

Elhunyt 88 évesen Robert M. Pirsig, A zen meg a motorkerékpár-ápolás művészete című filozofikus regény szerzője. Egészsége az utóbbi időben erősen hanyatlott, hétfőn halt meg South Berwick-i otthonában, közölte kiadója, a William Morrow.

Irodalom összes cikke »

Szabóinas, vándorszínész, szerzetes, vasutas és Nobel-díjas

Wladyslaw Stanislaw Reymont leadSzázötven éve, 1867. május 7-én született Wladyslaw Stanislaw Reymont Nobel-díjas lengyel író, a Parasztok című regény szerzője.

Az akkor Oroszországhoz tartozó Kobiele Wielkie nevű falucskában született egy kilencgyermekes családban. Eredeti neve Rejment volt, ezt írói pályája kezdetén változtatta Reymontra. Apja a falu kántora volt, igen szerény jövedelemmel, így Reymont iskolába sem nagyon járhatott. Élénk eszű és érdeklődő fiú lévén hamar rákapott az olvasásra, Robinson Crusoe és Walter Scott regényei voltak kedvenc olvasmányai. Apja szabóinasnak adta Varsóba, ahol, bár érdekelte a szakma is, a színház teljesen rabul ejtette. 1885-ben, a segédlevél megszerzése után megszökött, egy vándortársulathoz csatlakozott. Hamar rájött, hogy nincs elég tehetsége a színészethez, ekkor beállt egy Pálos-rendi kolostorba novíciusnak. A papi pályához sem érzett túl sok elhivatottságot, de használhatta a kolostor könyvtárát, klasszikusokat és nemzeti költőket olvasott, franciául is megtanult. A kolostorból egy merész váltással a vasút alkalmazásába került, egy ideig a Varsó-Bécs vasútvonalon volt pályafelvigyázó, majd vasúti gyakornok. Ekkor kezdett írni is, novelláit a varsói Prawda és a Glos című lapoknak küldözgette.

Wladyslaw Stanislaw Reymont

Első megjelent novellája után gyakornoki állását felmondták, 1893-ban meglehetősen szerény tőkével Varsóba költözött. Ettől kezdve csak irodalmi munkásságából és egy vasúti balesete miatt kapott kártérítésből élt. Első regénye, az 1894-ben megjelent Jasna Góra-i zarándoklat Zola egyik hasonló műve nyomán született meg. Következő regénye a saját vándorszínészi élményeiből és tapasztalataiból építkező Komédiásnő 1896-ban nagy sikert aratott. Ezen felbuzdulva elkészítette a folytatást is, Erjedések címmel. Közben járta az országot, megismerkedett a paraszti világ, a falusi élet pillanataival, az iparosodás, a városok fejlődésének jelenségeivel, tapasztalatairól riportokban, novellákban számolt be. 1899-ben írta meg Az ígéret földje című regényét, romantikus antikapitalizmusának jellegzetes darabját, amelyből az Oscar-díjas Andrzej Wajda rendezett filmet Daniel Olbrychski főszereplésével.

Wladyslaw Stanislaw Reymont

A regény miatt az orosz hatóságok kiutasították, Franciaországba ment, ahol 1904 és 1909 között megírta máig legnépszerűbb regényét, a Parasztokat. A négy részre tagolódó regény, melynek kerete a természet örök körforgása, a négy évszak váltakozása, a paraszti életformát ábrázolja, megjeleníti a parasztság valamennyi rétegét, a hétköznapok és az ünnepek történéseit, a kemény munkát és az izzó szenvedélyeket, szerelmet. A kevés cselekménnyel, de kiváló megfigyelőképességgel, megkapó ember- és természetábrázoló erővel megírt regényért, a paraszti eposzért 1924-ben megkapta az irodalmi Nobel-díjat. A művet csaknem harminc nyelvre fordították le, és 1922-ben filmet, 1972-ben pedig 13 részes tévésorozatot készítettek belőle, magyar nyelvre Tomcsányi János ültette át. Szerb Antal értékelése szerint a regényt „utolérhetetlen egyetemessége teszi nemzetek fölötti, közös irodalmi értékké″.

Wladyslaw Stanislaw Reymont

Az 1910-es évek elején Reymont érdeklődése a spiritizmus, az okkultizmus, a teozófia felé fordult, ezzel kapcsolatos benyomásait  A vámpír (1911) című regényében rögzítette. 1914-ben hazatért Lengyelországba, az első világháború idején többnyire Varsóban és Zakopanéban tartózkodott. A háború befejezésével egy időben zárta le nagyszabású történelmi regénytrilógiáját, amely Az 1794-es év címet kapta. A mű a 18. század végi lengyel függetlenségi mozgalmat és a Kosciuszko vezette felkelést elemzi. A háború után Reymont megvette a Kolaczkowo nevű kis tanyát, ahonnan már csak egyszer mozdult ki hosszabb időre: 1919-20-ban az Egyesült Államokban utazgatott. Hazatérése után egészségi állapota megromlott, világszemlélete egyre komorabbá vált, nem nagyon bízott az emberiség jövőjében, nem hitt a forradalmi átalakulásokban sem. A Nobel-díjas író egy varsói kórházban hunyt el 1925. december 5-én.

(mti)

• Publikálva: 2017.05.05. 18:00

Digitális Irodalmi Akadémia