a rovat írásai

Önarckép álarcokban: A PIM Arany-kiállítása

Nem csupán egy generációt és nem is csak egy szűk értelmiségi réteget igyekszik megszólítani a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) hétfőn nyíló Önarckép álarcokban című Arany János kiállítása, mondta el a múzeum főigazgatója az eredeti kéziratok és személyes tárgyak mellett három dimenziós vetítést, zeneboxot és interaktív számítógépes pontokat is felvonultató tárlat sajtóbemutatóján.

Szabóinas, vándorszínész, szerzetes, vasutas és Nobel-díjas

Százötven éve, 1867. május 7-én született Wladyslaw Stanislaw Reymont Nobel-díjas lengyel író, a Parasztok című regény szerzője.

Proust panaszlevelet írt a hangos szex miatt

Marcel Proust francia regényíró egyik levele, amelyben a szomszédok túl hangos hancúrozására panaszkodott,  28 ezer euróért (8,8 millió forint) kelt el szerdán a Drouot árverési háznál, közölte a Drouot.

Elment a 80-as, 90-es évek kultkönyvének szerzője is

Elhunyt 88 évesen Robert M. Pirsig, A zen meg a motorkerékpár-ápolás művészete című filozofikus regény szerzője. Egészsége az utóbbi időben erősen hanyatlott, hétfőn halt meg South Berwick-i otthonában, közölte kiadója, a William Morrow.

A Dzsihád, avagy a Nyugat öngyilkossága a Könyvfesztiválon

Pawel Lisicki lengyel újságíró, szerkesztő szerint öngyilkosságot követ el a Nyugat, ha nem változtat az iszlámmal kapcsolatos magatartásán; a szerző erről szombaton beszélt a 24. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon, magyarul most, A Dzsihád, avagy a Nyugat öngyilkossága című megjelent kötetének bemutatóján.

Hóeke Menyhért is volt Tömörkény István

Száz éve, 1917. április 24-én hunyt el Tömörkény István író, régész, néprajzkutató. „Azzal a zavaros ténnyel kezdődik ez az egész élet, hogy még sohasem voltam abban a városban, amelyben – a keresztlevél szerint – születtem″ – írta 1913-ban kelt önéletrajzában.

150 kiállító és 500 program a könyvfesztiválon

Mintegy 150 kiállító könyvkínálata és csaknem 500 program, köztük könyvbemutatók, dedikálások, felolvasások, író-olvasó találkozók, koncertek és kiállítások várják a közönséget április 20. és 23. között a 24. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon, a Millenárison, ahol idén 28 ország képviselteti magát – mondta el Kocsis András Sándor, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) elnöke.

Tizenkét órányi vers 67 költőtől

A költészet napját 1964 óta minden évben József Attila (1905-1937) születésnapján, április 11-én ünneplik. A költő Fiumei úti sírkertben található nyughelyénél a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) szervezésében Földes László Hobo ad műsort József Attilára emlékezve. A nap másik fontos eseménye, hogy immár hetedik alkalommal rendezi meg a Versmaratont a közmédia: 67 magyar költő 12 órán át olvas fel verseiből és beszélget a művekről a Magyar Rádió régi, budapesti épületében.

Lassie hazatér vagy a tablet?

Egy régebbi korban ki ne olvasta volna gyermekfejjel Eric Knight Lassie hazatér című könyvét. Emlékszem, azidőtájt mindenki skót juhászt akart magának a faluban, mert mi a televízió helyett még inkább könyveket olvastunk. Most, hogy kedvet kapjon hozzá, felolvastam a 10 éves lányomnak néhány oldalt a Lassie-ből, és ő inkább a tabletje mellett döntött. Bevallom, így negyven év után én is lassúnak, kissé túlírtnak találtam a művet. De ez mit sem von le a 120 éve született szerző érdemeiből, akinek legalább olyan kalandos élete volt, mint az általa megálmodott skót juhászkutyának.

Tragikus hirtelenséggel elhunyt Bányai Tamás

Tragikus hirtelenséggel elhunyt hétfőn Bányai Tamás író – közölte az MTI-vel írótársa, Majoros Sándor.​

Akinek az ETO minden kategóriájában van műve

Huszonöt éve, 1992. április 6-án hunyt el Isaac Asimov orosz származású amerikai író és biokémikus, a tudományos-fantasztikus és a tudományos ismeretterjesztő irodalom egyik legkiválóbb képviselője. Elképesztő méretű életművet hagyott hátra: több mint ötezer kötetet írt vagy szerkesztett, és 90 ezer levél maradt utána.

Irodalom összes cikke »

Szabóinas, vándorszínész, szerzetes, vasutas és Nobel-díjas

Wladyslaw Stanislaw Reymont leadSzázötven éve, 1867. május 7-én született Wladyslaw Stanislaw Reymont Nobel-díjas lengyel író, a Parasztok című regény szerzője.

Az akkor Oroszországhoz tartozó Kobiele Wielkie nevű falucskában született egy kilencgyermekes családban. Eredeti neve Rejment volt, ezt írói pályája kezdetén változtatta Reymontra. Apja a falu kántora volt, igen szerény jövedelemmel, így Reymont iskolába sem nagyon járhatott. Élénk eszű és érdeklődő fiú lévén hamar rákapott az olvasásra, Robinson Crusoe és Walter Scott regényei voltak kedvenc olvasmányai. Apja szabóinasnak adta Varsóba, ahol, bár érdekelte a szakma is, a színház teljesen rabul ejtette. 1885-ben, a segédlevél megszerzése után megszökött, egy vándortársulathoz csatlakozott. Hamar rájött, hogy nincs elég tehetsége a színészethez, ekkor beállt egy Pálos-rendi kolostorba novíciusnak. A papi pályához sem érzett túl sok elhivatottságot, de használhatta a kolostor könyvtárát, klasszikusokat és nemzeti költőket olvasott, franciául is megtanult. A kolostorból egy merész váltással a vasút alkalmazásába került, egy ideig a Varsó-Bécs vasútvonalon volt pályafelvigyázó, majd vasúti gyakornok. Ekkor kezdett írni is, novelláit a varsói Prawda és a Glos című lapoknak küldözgette.

Wladyslaw Stanislaw Reymont

Első megjelent novellája után gyakornoki állását felmondták, 1893-ban meglehetősen szerény tőkével Varsóba költözött. Ettől kezdve csak irodalmi munkásságából és egy vasúti balesete miatt kapott kártérítésből élt. Első regénye, az 1894-ben megjelent Jasna Góra-i zarándoklat Zola egyik hasonló műve nyomán született meg. Következő regénye a saját vándorszínészi élményeiből és tapasztalataiból építkező Komédiásnő 1896-ban nagy sikert aratott. Ezen felbuzdulva elkészítette a folytatást is, Erjedések címmel. Közben járta az országot, megismerkedett a paraszti világ, a falusi élet pillanataival, az iparosodás, a városok fejlődésének jelenségeivel, tapasztalatairól riportokban, novellákban számolt be. 1899-ben írta meg Az ígéret földje című regényét, romantikus antikapitalizmusának jellegzetes darabját, amelyből az Oscar-díjas Andrzej Wajda rendezett filmet Daniel Olbrychski főszereplésével.

Wladyslaw Stanislaw Reymont

A regény miatt az orosz hatóságok kiutasították, Franciaországba ment, ahol 1904 és 1909 között megírta máig legnépszerűbb regényét, a Parasztokat. A négy részre tagolódó regény, melynek kerete a természet örök körforgása, a négy évszak váltakozása, a paraszti életformát ábrázolja, megjeleníti a parasztság valamennyi rétegét, a hétköznapok és az ünnepek történéseit, a kemény munkát és az izzó szenvedélyeket, szerelmet. A kevés cselekménnyel, de kiváló megfigyelőképességgel, megkapó ember- és természetábrázoló erővel megírt regényért, a paraszti eposzért 1924-ben megkapta az irodalmi Nobel-díjat. A művet csaknem harminc nyelvre fordították le, és 1922-ben filmet, 1972-ben pedig 13 részes tévésorozatot készítettek belőle, magyar nyelvre Tomcsányi János ültette át. Szerb Antal értékelése szerint a regényt „utolérhetetlen egyetemessége teszi nemzetek fölötti, közös irodalmi értékké″.

Wladyslaw Stanislaw Reymont

Az 1910-es évek elején Reymont érdeklődése a spiritizmus, az okkultizmus, a teozófia felé fordult, ezzel kapcsolatos benyomásait  A vámpír (1911) című regényében rögzítette. 1914-ben hazatért Lengyelországba, az első világháború idején többnyire Varsóban és Zakopanéban tartózkodott. A háború befejezésével egy időben zárta le nagyszabású történelmi regénytrilógiáját, amely Az 1794-es év címet kapta. A mű a 18. század végi lengyel függetlenségi mozgalmat és a Kosciuszko vezette felkelést elemzi. A háború után Reymont megvette a Kolaczkowo nevű kis tanyát, ahonnan már csak egyszer mozdult ki hosszabb időre: 1919-20-ban az Egyesült Államokban utazgatott. Hazatérése után egészségi állapota megromlott, világszemlélete egyre komorabbá vált, nem nagyon bízott az emberiség jövőjében, nem hitt a forradalmi átalakulásokban sem. A Nobel-díjas író egy varsói kórházban hunyt el 1925. december 5-én.

(mti)

• Publikálva: 2017.05.05. 18:00

Digitális Irodalmi Akadémia