Önarckép álarcokban: A PIM Arany-kiállítása

Nem csupán egy generációt és nem is csak egy szűk értelmiségi réteget igyekszik megszólítani a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) hétfőn nyíló Önarckép álarcokban című Arany János kiállítása, mondta el a múzeum főigazgatója az eredeti kéziratok és személyes tárgyak mellett három dimenziós vetítést, zeneboxot és interaktív számítógépes pontokat is felvonultató tárlat sajtóbemutatóján.

Prőhle Gergely hozzáfűzte: a kiállítás valódi intellektuális erőpróba volt a múzeum munkatársai számára, arra keresték a választ, miként lehet a rárakódott kultusz miatt megkeményedett Arany János-arcot „felbontani″, elérhető közelségbe hozni a költő személyiségét és életművét. A kiállítás az egész magyar közgyűjteményi szféra nagy közös vállalkozása, utalt Prőhle Gergely a kiállított anyagban látható nagyszámú és értékes műtárgyra, amelyet sok esetben más intézmények kölcsönöztek a tárlat számára. A kiállításhoz készült egy kisfilm is, amelyben a Magyarországon dolgozó nagyköveti kar tagjai szavalják magyarul Arany János Családi kör című versét.

Kalla Zsuzsa, a tárlat főrendezője kiemelte: az elmúlt évtizedekben az irodalomtudomány egyre inkább a szövegekre koncentrál a szerzői életrajzok helyett és ez a megközelítés jó lehetőséget ad a 200 éve született Arany János életművének újszerű bemutatására is. A kiállítás egyszerre láttatja kultusz, az irodalomoktatás nyomán a látogatóban élő Arany Jánost és a PIM munkatársai által kínált új megközelítést. A kultusz által őrzött Arany-képet a termek egyik oldalán felállított dőlt fal, a rajta az emlékkiállítások tablóira emlékeztető módon elrendezett kéziratok és más tárgyak idézik meg, amelytől a látogatónak egy pódiumra fellépve fizikailag is el kell szakadnia, ha a szövegekre fókuszáló új Arany-arcra kíváncsi – fűzte hozzá. A kiállítás címére utalva Kalla Zsuzsa elmondta, hogy a látogató kalauzainak az életmű olyan megkerülhetetlen figuráit választották ki, mint például Toldi Miklóst és Bolond Istókot, akik tulajdonképpen a költő egész életét végigkísérő álarcoknak is megfelelnek. A kiállítás hihetetlenül izgalmas tárgyanyagot vonultat fel, köztük Barabás Miklós 1884-es Arany János-portréját, A walesi bárdok kéziratát, a költő akadémiai karosszékét vagy a kultikus Kapcsos könyvet, amelyben az idős Arany feljegyezte az Őszikék ciklust a Margitszigeten - hangsúlyozta Kalla Zsuzsa. Szintén látható Arany János első ismert verse, amelyet a zsenigyerekként számon tartott költő ötévesen jegyzett fel egy könyvecske belső borítójára. A főrendező szerint nagyon kevés az Aranyhoz köthető ilyen személyes tárgy, mivel a hagyaték többsége megsemmisült a második világháborúban.

Az interaktív számítógépes pontokon több játékot próbálhat ki a közönség. Toldi öt próbáját egy animációs filmek látványvilágát idéző programmal lehet megkísérelni, az emelhető karral irányítható játék a látogató fizikai erejét is próbára teszi. Az Érezni Arany elnevezésű számítógépes installáció pedig azt mutatja meg, hogy a bizonyítottan legnagyobb szókincsű magyar költő hányféleképpen tudott egy-egy érzelmet szóban kifejezni, mondta el Sidó Anna, a tárlat kurátora. Kaszap-Asztalos Emese kurátor hangsúlyozta: kevésbé ismert,  hogy Arany a költészet mellett szobrászattal, színészettel és dalszerzéssel is foglalkozott, több verset is megzenésített saját és Petőfi Sándor alkotásai közül. A fennmaradt kották alapján kortárs előadók hangszerelték újra ezeket a dalokat, amelyeket a kiállítás látogatói a zeneboxnál hallgathatnak meg.

Az Önarckép álarcokban című kiállítást hétfőn nyitja meg Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke. A kiállítás megvalósítását az Arany-emlékév lebonyolítására létrejött emlékbizottság támogatta.

(mti)

• Publikálva: 2017.05.11. 15:08