a rovat írásai

Ishiguróé a Nobel

Kazuo Ishiguro angol írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.

Hemingway tíz évesen képzeletben Európába utazott

Előkerült Ernest Hemingway első elbeszélése, amelyet még tízéves korában írt. A fikciós útinaplót két Hemingway-kutató, Sandra Spanier és Brewster Chamberlin találta meg egy Key West-i magánarchívumban.

100 éve született Szbó Magda - megemlékezés Debrecenben

Szabó Magda születésének 100. évfordulója alkalmából emlékházat és domborművet avattak az író egykori iskolájában, a debreceni Dóczy gimnáziumban.

Csesztve és Sztregova, Arany és Madách

Madách Imre Irodalmi Napokat tartanak a szlovákiai Alsósztregován és a Nógrád megyei Csesztvén; a pénteki és szombati rendezvény programjait Arany János születésének 200. évfordulója jegyében állították össze, és megemlékeznek a két költő barátságáról is, tájékoztatta az MTI-t a csesztvei Madách Imre Emlékház munkatársa.

Költő elvont gondolatisággal

Hatvan éve, 1957. október 3-án halt meg Szabó Lőrinc Kossuth-díjas költő, műfordító.

Tompa a búslelkű verselő lelkész

Kétszáz éve született Tompa Mihály, népdalokból kiinduló édes-bús elégiák és hazafias versek szerzője. Három település református lelkésze, és Petőfi, majd Arany barátja. Aki végül is három faluban élte le életét, és vetette papírra tekintélyes életművét.

Ma van a magyar dráma napja

A magyar dráma napját 1984 óta rendezik meg Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve.

King a rémkirály

Nagy valószínűséggel Stephen Edwin King írással tölti 70. születésnapját is. Na jó, mondjuk inkább, hogy azért reggel még bepötyög néhány bekezdést az aktuális műből, és csak azután adja meg magát a nagy napnak. És ünnepelheti, ünnepeltetheti magát, mert valószínűleg ő a világ legismertebb, és legelismertebb élő írója.

Arany János a fasori kerítésen

Arany János üzenetei címmel a magyar irodalom egyik legnagyobb alakját kívánja megidézni születésének 200. évfordulója alkalmából a Magyar Írószövetség rendhagyó emlékkiállítása.

Regény született abból a torockói útból

Jókai Mór 140 éve megjelent Egy az Isten című regényének eredeti kéziratát is bemutatja a Petőfi Irodalmi Múzeum az unitárius egyház és az irodalom kapcsolatáról szóló kamarakiállításon, mondta a múzeum gyűjteményi igazgatója az M1 aktuális csatornán vasárnap.

Jókai Anna utolsó nagy ajándéka

Jókai Anna egyszerre volt a magyarok közösségének szószólója és élő lelkiismerete, mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere csütörtökön a Pesti Vigadóban, ahol bemutatták a júniusban elhunyt írónő utolsó könyvét, az Átvilágítás című önéletírást.

Irodalom összes cikke »

Önarckép álarcokban: A PIM Arany-kiállítása

pim uj leadNem csupán egy generációt és nem is csak egy szűk értelmiségi réteget igyekszik megszólítani a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) hétfőn nyíló Önarckép álarcokban című Arany János kiállítása, mondta el a múzeum főigazgatója az eredeti kéziratok és személyes tárgyak mellett három dimenziós vetítést, zeneboxot és interaktív számítógépes pontokat is felvonultató tárlat sajtóbemutatóján.

Prőhle Gergely hozzáfűzte: a kiállítás valódi intellektuális erőpróba volt a múzeum munkatársai számára, arra keresték a választ, miként lehet a rárakódott kultusz miatt megkeményedett Arany János-arcot „felbontani″, elérhető közelségbe hozni a költő személyiségét és életművét. A kiállítás az egész magyar közgyűjteményi szféra nagy közös vállalkozása, utalt Prőhle Gergely a kiállított anyagban látható nagyszámú és értékes műtárgyra, amelyet sok esetben más intézmények kölcsönöztek a tárlat számára. A kiállításhoz készült egy kisfilm is, amelyben a Magyarországon dolgozó nagyköveti kar tagjai szavalják magyarul Arany János Családi kör című versét.

pim

Kalla Zsuzsa, a tárlat főrendezője kiemelte: az elmúlt évtizedekben az irodalomtudomány egyre inkább a szövegekre koncentrál a szerzői életrajzok helyett és ez a megközelítés jó lehetőséget ad a 200 éve született Arany János életművének újszerű bemutatására is. A kiállítás egyszerre láttatja kultusz, az irodalomoktatás nyomán a látogatóban élő Arany Jánost és a PIM munkatársai által kínált új megközelítést. A kultusz által őrzött Arany-képet a termek egyik oldalán felállított dőlt fal, a rajta az emlékkiállítások tablóira emlékeztető módon elrendezett kéziratok és más tárgyak idézik meg, amelytől a látogatónak egy pódiumra fellépve fizikailag is el kell szakadnia, ha a szövegekre fókuszáló új Arany-arcra kíváncsi – fűzte hozzá. A kiállítás címére utalva Kalla Zsuzsa elmondta, hogy a látogató kalauzainak az életmű olyan megkerülhetetlen figuráit választották ki, mint például Toldi Miklóst és Bolond Istókot, akik tulajdonképpen a költő egész életét végigkísérő álarcoknak is megfelelnek. A kiállítás hihetetlenül izgalmas tárgyanyagot vonultat fel, köztük Barabás Miklós 1884-es Arany János-portréját, A walesi bárdok kéziratát, a költő akadémiai karosszékét vagy a kultikus Kapcsos könyvet, amelyben az idős Arany feljegyezte az Őszikék ciklust a Margitszigeten - hangsúlyozta Kalla Zsuzsa. Szintén látható Arany János első ismert verse, amelyet a zsenigyerekként számon tartott költő ötévesen jegyzett fel egy könyvecske belső borítójára. A főrendező szerint nagyon kevés az Aranyhoz köthető ilyen személyes tárgy, mivel a hagyaték többsége megsemmisült a második világháborúban.

arany

Az interaktív számítógépes pontokon több játékot próbálhat ki a közönség. Toldi öt próbáját egy animációs filmek látványvilágát idéző programmal lehet megkísérelni, az emelhető karral irányítható játék a látogató fizikai erejét is próbára teszi. Az Érezni Arany elnevezésű számítógépes installáció pedig azt mutatja meg, hogy a bizonyítottan legnagyobb szókincsű magyar költő hányféleképpen tudott egy-egy érzelmet szóban kifejezni, mondta el Sidó Anna, a tárlat kurátora. Kaszap-Asztalos Emese kurátor hangsúlyozta: kevésbé ismert,  hogy Arany a költészet mellett szobrászattal, színészettel és dalszerzéssel is foglalkozott, több verset is megzenésített saját és Petőfi Sándor alkotásai közül. A fennmaradt kották alapján kortárs előadók hangszerelték újra ezeket a dalokat, amelyeket a kiállítás látogatói a zeneboxnál hallgathatnak meg.

Az Önarckép álarcokban című kiállítást hétfőn nyitja meg Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke. A kiállítás megvalósítását az Arany-emlékév lebonyolítására létrejött emlékbizottság támogatta.

(mti)

• Publikálva: 2017.05.11. 15:08

Digitális Irodalmi Akadémia