a rovat írásai

Nobel-díjas író, aki már 28 éve halálra van ítélve

Június 19-én hetvenéves Sir Salman Rushdie indiai születésű brit író, akire a Sátáni versek című regényéért 1989-ben Khomeini ajatollah, Irán vallási vezetője fatvát, halálos kiközösítő ítéletet hirdetett.

Elkeltek Saint-Exupery vízfestményei

Félmillió euróért (több mint 150 millió forintért) kelt el szerdán egy párizsi árverésen Antoine de Saint-Exupery két vízfestménye, amelyeket A kis herceg című regényéhez készített.

A háborútól iszonyodó örök szerelmes

Száz éve halt meg az orosz hadifogságban Gyóni Géza, aki először írta meg versben a modern háború iszonyatát. Az 1914 novemberében született Csak egy éjszakára című költeményben ott sűrűsödik mindaz, amit egy vas és vérzivatarba vetett gondolkodó ember érezhetett. Márpedig Gyóni Géza mindig gondolkodó, érző, szerető ember volt, ezért is fordult már kamasz korában a költészet felé. Akár egy lovagkori dalnokhoz is hasonlíthatnám, aki szép verseket írt szíve hölgyéhez, miközben választottja már máshoz tartozott.

Mond igazat, kiverik a szemed

Jaj, hát 90 éves lenne, lehetne Sütő András is! Lehetne, mert a mezőségi emberek sokáig élnek, csak hát őt aztán meggyötörte rendesen a nagybetűs élet, még a bal szeme világa is ráment, emlékezhetünk véres, bepólyált fejére. Pedig csak íróember volt, igaz, minden munkájában, életének minden percében kiállt a magyarságért.

Meghalt Jókai Anna

Életének 85. évében elhunyt Jókai Anna Kossuth Nagydíjas és Kossuth-díjas író, a nemzet művésze, tette közzé honlapján a Magyar Művészeti Akadémia (MMA), amelynek az alkotó rendes tagja volt.

Hát Dékány Andrásra emlékszik még valaki?

Most, hogy a Guttenberg-galaxis szép lassan eltűnik az internet fekete lyukában felteszem a kérdést: ki emlékszik itt Dékány Andrásra? Jórészt negyvenen, ötvenen felüli kezeket várhatunk a magasba emelkedni erre a kérdésre, pedig az ötven éve halott író és utazó jobb sorsra érdemes, mint a feledés, amire ítéltetett.

Mind a 27 regénye ott volt a beststeller-listán

Kilencven éve, 1927. május 25-én született Robert Ludlum amerikai író, aki 27 regényt írt, és mindegyik felkerült a New York Times bestseller-listájára, az ő művei alapján készültek a Jason Bourne-filmek.

Önarckép álarcokban: A PIM Arany-kiállítása

Nem csupán egy generációt és nem is csak egy szűk értelmiségi réteget igyekszik megszólítani a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) hétfőn nyíló Önarckép álarcokban című Arany János kiállítása, mondta el a múzeum főigazgatója az eredeti kéziratok és személyes tárgyak mellett három dimenziós vetítést, zeneboxot és interaktív számítógépes pontokat is felvonultató tárlat sajtóbemutatóján.

Szabóinas, vándorszínész, szerzetes, vasutas és Nobel-díjas

Százötven éve, 1867. május 7-én született Wladyslaw Stanislaw Reymont Nobel-díjas lengyel író, a Parasztok című regény szerzője.

Proust panaszlevelet írt a hangos szex miatt

Marcel Proust francia regényíró egyik levele, amelyben a szomszédok túl hangos hancúrozására panaszkodott,  28 ezer euróért (8,8 millió forint) kelt el szerdán a Drouot árverési háznál, közölte a Drouot.

Elment a 80-as, 90-es évek kultkönyvének szerzője is

Elhunyt 88 évesen Robert M. Pirsig, A zen meg a motorkerékpár-ápolás művészete című filozofikus regény szerzője. Egészsége az utóbbi időben erősen hanyatlott, hétfőn halt meg South Berwick-i otthonában, közölte kiadója, a William Morrow.

Irodalom összes cikke »

Önarckép álarcokban: A PIM Arany-kiállítása

pim uj leadNem csupán egy generációt és nem is csak egy szűk értelmiségi réteget igyekszik megszólítani a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) hétfőn nyíló Önarckép álarcokban című Arany János kiállítása, mondta el a múzeum főigazgatója az eredeti kéziratok és személyes tárgyak mellett három dimenziós vetítést, zeneboxot és interaktív számítógépes pontokat is felvonultató tárlat sajtóbemutatóján.

Prőhle Gergely hozzáfűzte: a kiállítás valódi intellektuális erőpróba volt a múzeum munkatársai számára, arra keresték a választ, miként lehet a rárakódott kultusz miatt megkeményedett Arany János-arcot „felbontani″, elérhető közelségbe hozni a költő személyiségét és életművét. A kiállítás az egész magyar közgyűjteményi szféra nagy közös vállalkozása, utalt Prőhle Gergely a kiállított anyagban látható nagyszámú és értékes műtárgyra, amelyet sok esetben más intézmények kölcsönöztek a tárlat számára. A kiállításhoz készült egy kisfilm is, amelyben a Magyarországon dolgozó nagyköveti kar tagjai szavalják magyarul Arany János Családi kör című versét.

pim

Kalla Zsuzsa, a tárlat főrendezője kiemelte: az elmúlt évtizedekben az irodalomtudomány egyre inkább a szövegekre koncentrál a szerzői életrajzok helyett és ez a megközelítés jó lehetőséget ad a 200 éve született Arany János életművének újszerű bemutatására is. A kiállítás egyszerre láttatja kultusz, az irodalomoktatás nyomán a látogatóban élő Arany Jánost és a PIM munkatársai által kínált új megközelítést. A kultusz által őrzött Arany-képet a termek egyik oldalán felállított dőlt fal, a rajta az emlékkiállítások tablóira emlékeztető módon elrendezett kéziratok és más tárgyak idézik meg, amelytől a látogatónak egy pódiumra fellépve fizikailag is el kell szakadnia, ha a szövegekre fókuszáló új Arany-arcra kíváncsi – fűzte hozzá. A kiállítás címére utalva Kalla Zsuzsa elmondta, hogy a látogató kalauzainak az életmű olyan megkerülhetetlen figuráit választották ki, mint például Toldi Miklóst és Bolond Istókot, akik tulajdonképpen a költő egész életét végigkísérő álarcoknak is megfelelnek. A kiállítás hihetetlenül izgalmas tárgyanyagot vonultat fel, köztük Barabás Miklós 1884-es Arany János-portréját, A walesi bárdok kéziratát, a költő akadémiai karosszékét vagy a kultikus Kapcsos könyvet, amelyben az idős Arany feljegyezte az Őszikék ciklust a Margitszigeten - hangsúlyozta Kalla Zsuzsa. Szintén látható Arany János első ismert verse, amelyet a zsenigyerekként számon tartott költő ötévesen jegyzett fel egy könyvecske belső borítójára. A főrendező szerint nagyon kevés az Aranyhoz köthető ilyen személyes tárgy, mivel a hagyaték többsége megsemmisült a második világháborúban.

arany

Az interaktív számítógépes pontokon több játékot próbálhat ki a közönség. Toldi öt próbáját egy animációs filmek látványvilágát idéző programmal lehet megkísérelni, az emelhető karral irányítható játék a látogató fizikai erejét is próbára teszi. Az Érezni Arany elnevezésű számítógépes installáció pedig azt mutatja meg, hogy a bizonyítottan legnagyobb szókincsű magyar költő hányféleképpen tudott egy-egy érzelmet szóban kifejezni, mondta el Sidó Anna, a tárlat kurátora. Kaszap-Asztalos Emese kurátor hangsúlyozta: kevésbé ismert,  hogy Arany a költészet mellett szobrászattal, színészettel és dalszerzéssel is foglalkozott, több verset is megzenésített saját és Petőfi Sándor alkotásai közül. A fennmaradt kották alapján kortárs előadók hangszerelték újra ezeket a dalokat, amelyeket a kiállítás látogatói a zeneboxnál hallgathatnak meg.

Az Önarckép álarcokban című kiállítást hétfőn nyitja meg Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke. A kiállítás megvalósítását az Arany-emlékév lebonyolítására létrejött emlékbizottság támogatta.

(mti)

• Publikálva: 2017.05.11. 15:08

Digitális Irodalmi Akadémia