a rovat írásai

Nobel-díjas író, aki már 28 éve halálra van ítélve

Június 19-én hetvenéves Sir Salman Rushdie indiai születésű brit író, akire a Sátáni versek című regényéért 1989-ben Khomeini ajatollah, Irán vallási vezetője fatvát, halálos kiközösítő ítéletet hirdetett.

Elkeltek Saint-Exupery vízfestményei

Félmillió euróért (több mint 150 millió forintért) kelt el szerdán egy párizsi árverésen Antoine de Saint-Exupery két vízfestménye, amelyeket A kis herceg című regényéhez készített.

A háborútól iszonyodó örök szerelmes

Száz éve halt meg az orosz hadifogságban Gyóni Géza, aki először írta meg versben a modern háború iszonyatát. Az 1914 novemberében született Csak egy éjszakára című költeményben ott sűrűsödik mindaz, amit egy vas és vérzivatarba vetett gondolkodó ember érezhetett. Márpedig Gyóni Géza mindig gondolkodó, érző, szerető ember volt, ezért is fordult már kamasz korában a költészet felé. Akár egy lovagkori dalnokhoz is hasonlíthatnám, aki szép verseket írt szíve hölgyéhez, miközben választottja már máshoz tartozott.

Mond igazat, kiverik a szemed

Jaj, hát 90 éves lenne, lehetne Sütő András is! Lehetne, mert a mezőségi emberek sokáig élnek, csak hát őt aztán meggyötörte rendesen a nagybetűs élet, még a bal szeme világa is ráment, emlékezhetünk véres, bepólyált fejére. Pedig csak íróember volt, igaz, minden munkájában, életének minden percében kiállt a magyarságért.

Meghalt Jókai Anna

Életének 85. évében elhunyt Jókai Anna Kossuth Nagydíjas és Kossuth-díjas író, a nemzet művésze, tette közzé honlapján a Magyar Művészeti Akadémia (MMA), amelynek az alkotó rendes tagja volt.

Hát Dékány Andrásra emlékszik még valaki?

Most, hogy a Guttenberg-galaxis szép lassan eltűnik az internet fekete lyukában felteszem a kérdést: ki emlékszik itt Dékány Andrásra? Jórészt negyvenen, ötvenen felüli kezeket várhatunk a magasba emelkedni erre a kérdésre, pedig az ötven éve halott író és utazó jobb sorsra érdemes, mint a feledés, amire ítéltetett.

Mind a 27 regénye ott volt a beststeller-listán

Kilencven éve, 1927. május 25-én született Robert Ludlum amerikai író, aki 27 regényt írt, és mindegyik felkerült a New York Times bestseller-listájára, az ő művei alapján készültek a Jason Bourne-filmek.

Önarckép álarcokban: A PIM Arany-kiállítása

Nem csupán egy generációt és nem is csak egy szűk értelmiségi réteget igyekszik megszólítani a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) hétfőn nyíló Önarckép álarcokban című Arany János kiállítása, mondta el a múzeum főigazgatója az eredeti kéziratok és személyes tárgyak mellett három dimenziós vetítést, zeneboxot és interaktív számítógépes pontokat is felvonultató tárlat sajtóbemutatóján.

Szabóinas, vándorszínész, szerzetes, vasutas és Nobel-díjas

Százötven éve, 1867. május 7-én született Wladyslaw Stanislaw Reymont Nobel-díjas lengyel író, a Parasztok című regény szerzője.

Proust panaszlevelet írt a hangos szex miatt

Marcel Proust francia regényíró egyik levele, amelyben a szomszédok túl hangos hancúrozására panaszkodott,  28 ezer euróért (8,8 millió forint) kelt el szerdán a Drouot árverési háznál, közölte a Drouot.

Elment a 80-as, 90-es évek kultkönyvének szerzője is

Elhunyt 88 évesen Robert M. Pirsig, A zen meg a motorkerékpár-ápolás művészete című filozofikus regény szerzője. Egészsége az utóbbi időben erősen hanyatlott, hétfőn halt meg South Berwick-i otthonában, közölte kiadója, a William Morrow.

Irodalom összes cikke »

Hát Dékány Andrásra emlékszik még valaki?

dékány lead

Most, hogy a Guttenberg-galaxis szép lassan eltűnik az internet fekete lyukában felteszem a kérdést: ki emlékszik itt Dékány Andrásra? Jórészt negyvenen, ötvenen felüli kezeket várhatunk a magasba emelkedni erre a kérdésre, pedig az ötven éve halott író és utazó jobb sorsra érdemes, mint a feledés, amire ítéltetett.

Talán maga sem gondolta volna a hatvanas évek Magyarországán, pályafutásának vége felé, hogy ez lesz a sorsa, hogy hiába a rengeteg papírra vetett betű, jól összerakott mondat, eljön az idő, amikor senki sem olvas már régi magyarok dicsőségét hirdető kalandregényeket, vagy éppen ornitológiai írásokat. Bár, ez utóbbira mégis csak van valami esély, hiszen a madarak, mint azt a nagyvárosi lakótelepeken élők jól tudják, mostanában beköltöznek a városba, a panelek közötti vadászterület nappal a fecskéké, este pedig váltják őket a denevérek. Akiknek pedig a baglyoktól kell ma már tartaniuk a telepi éjszakákban. No de ne kanyarodjunk el Dékány András uramtól, aki 1903-ban született Kecskeméten és a regényhőseihez igen csak hasonlatos pályát futott be.

dékány

A szülővárosban megszerzett érettségi után volt matróz, ügynök és állítólag műszerész és asztalos is, majd Angliából cikkeket küldözgetett folyóiratoknak, lapoknak. Majd hazatérvén írt többek között a Magyarságnak és az Új Magyarságnak, no és a Thormay Cécile szerkesztette Napkeletnek is. Aztán tagja volt a Turul Szépmíves Szerzők közösségének a cserkészek sajtómegjelenéseit is intézte, mindebből pedig jól élt, még örök szerelmére, a vitorlázásra és egy kis nyaralóra is futotta a Velencei tónál. Ahol együtt horgásztak Jávor Pállal, de a regények, amiket ifjan magam is kedvtelve olvasgattam, ekkor még sehol sem voltak.

dékány

Azokba csak 1945 után az kerületi önkormányzati munka és a madarak tanulmányozása után fogott bele, mert előélete miatt mást nem is írhatott, csak ifjúsági regényt az Ifjúsági Könyvkiadónak. (Virágkora lesz így a műfajnak, lásd Tatay Sándor Kinizsijét, vagy Hollós Korvin Lajostól A Vöröstorony kincsét.  1958-ban jelenik meg a Matrózok, hajók, kapitányok, a tengerjáró sorozat első könyve, amit még 1963-ig öt idősebbek által is olvasható könyv követ Turkovics Danilo kapitánnyal és Sottomarinával, a jólelkű óriással. No és Szecskó Tamás rajzaival, ezek segítségével könnyebb volt az ifjú olvasónak is hajózni az Adrián, no meg a világtengereken. 1964-ben új sorozatot indít Monostory Balázs főhadnagy kalandjaival, aki Kossuth egy szem tengerésze volt az Implacabile, azaz a Kérlelhetetlen fedélzetén. És aki vállalja az emigráció keserű sorsát, hogy végül Mexikóban, Habsburg Miksa császár ellen harcolva vegyen elégtételt a levert szabadságharcért (Mexikói legények). És mindezek mellett, vagy éppen korábban, a két háború között még írt huszonegynéhány regényt, karcolatokat, színműveket, útirajzokat és elbeszéléseket is, de 1961-ben nem ezekért kapta meg a József Attila-díjat.

dékány

No de hát rövidre sikeredett ez az élet is, 64 évesen jött el Dékány Andrásért a halál, úgy, hogy a Mexikói legények megjelenését sem érhette meg. Az itt látható kőlap masszív darab, meglesz még akkor is, mikor nagyszerű regényeire már nem emlékszik senki.

(Adatbázisunkban itt és itt is találhat róla valamit.)

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2017.05.29. 14:35

Digitális Irodalmi Akadémia