a rovat írásai

Szent László, a rendteremtő

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

 

Hopp, ez itt egy stílustű!

Azért ezek a régészek tudnak érdekes dolgokat mondani. Azt már tudjuk, hogy a pintadera, az pecsételőt jelent, a lunulacsüngő pedig egy félhold alakú ékszert, de hogy a stílustű mi fán terem, arról még ezeken a hasábokon nem esett szó. Tehát akkor a stílustű, ahogy a nevében is benne foglaltatik, egy olyan bronz (arany, ezüst, esetleg csont) tűfajta, ami a hajzat kordában tartására, vagy a ruha összefogására használnak. Nézzünk meg akkor egyet közelebbről a Balaton Múzeum gyűjteményéből.

Borotva, olló, pióca

Ahogy már a cipész és a suszter között is különbséget tettünk, válasszuk el most a borbélyt is a fodrásztól. Bevallanom, nincs nehéz dolgom, volt szerencsém mindkét mesterség gyakorlójához.

Tudós után borbarát király jött

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

Bélára Dömösön rászakadt a trón

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

Isteni mesterség

Hát a kovácsmesterség az bizony előkelő tudomány, olyannyira, hogy a kultúra bölcsőjének tartott Ókorban még istenek foglalkozásául is szolgált. Bizony, Hephaisztosz kovácsisten volt, Zeusz közreműködése nélkül Héra hozta a világra. De mi most néhány kovácsműhely berendezését nézzük meg inkább a MaNDA gyűjteményéből, azzal lehet, hogy többre megyünk.

Darabjaiból rakta össze férjeurát

Adatbázisunkban ott van többek között egy a fiát, Hóruszt szoptató Ízisz szobrocska is a Szépművészeti Múzeum gazdag kincsestárából. A 3D-ben digitalizált, 17,6 centiméteres alkotást a Krisztus előtti 7. és 4. század között készítették bronzból, mely fémnek az egyiptomiak is jó ismerői voltak.

Hamvaink hajléka

Hogy mikor és hol kezdte el az emberiség elégetni a halottait, azt nem nagyon lehet tudni. Eme tevékenység okára már vannak viszont logikusnak tűnő válaszok. Ugyanakkor az első, a hamvakat megőrző urnák méreteiből is érdekes következtetéseket vonhatunk le. Amit meg is tesszük a egy a Szentendrei-szigeten talált késő bronzkori edény kapcsán.

Kunországi pihenőhely

Óriási meglepetés érheti azt, aki úgy gondolja, hogy az Alföld tengersík vidékén jóval kevesebb érdekesség van, mint az ország más részein. Kevéssé ismert például, hogy Kisújszálláson egyre híresebb gyógyhatású hévízforrást találtak, melyre a közelmúltban egy óriási gyógycentrumot építettek. Ennek része a  Kumánia szálloda, amely az organikus építészet mintapéldájaként áll előttünk.

Amit Szent István hagyott ránk

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

Magyarnak lenni

Győrffy István, karcagi születésű kitűnő néprajztudósunk írta: „A magyarság nem a test, nem a vér, hanem a lélek kérdése”.  Ha választ akarunk kapni arra a kérdésre, hogy miből is áll ez a közös lélek, nincs könnyű dolgunk. Annyit megállapíthatunk, hogy ezernyi forrása van. A közös nyelv, a közös sors, az együtt megélt történelem, a közösen kicsiszolt hagyományok, a népszokások, az Istenhit megélésének formái, a közös kultúra, az együtt belakott táj, ahogyan szüleink, tanáraink felnevelnek minket, az mind-mind ehhez a közös lélekhez tartozik.

MaNDA összes cikke »

Borotva, olló, pióca

elsullyedt_vilagok_lead

Ahogy már a cipész és a suszter között is különbséget tettünk, válasszuk el most a borbélyt is a fodrásztól. Bevallanom, nincs nehéz dolgom, volt szerencsém mindkét mesterség gyakorlójához.

Borbélyból talán az egyik utolsót ismerhettem Karcsi bácsi személyében, aki élete utolsó napjáig űzte az ipart, fogadta előszobájában a kuncsaftokat és járt borotválni a magatehetetleneket. Fodrásszal ritkábban volt dolgom, inkább csak családom nőnemű részét szoktam fuvarozni ilyen mesterhez.
Már bevezetőből is látszik, hogy megint egy falusi mesterség kerül terítékre, a borbélyoké, akik valahol a 13. században kezdtek el működni a források szerint Magyarországon, és űzték az ipart egészen a 20. század végéig, vagy még tovább is.
 
borbély
Forrás: MaNDA

A szó a latin barba-szakáll kifejezésből alakult, és így tudhatjuk, hogy a Római Birodalom idején is működtek már haj és szakálligazító, borotváló borbélyok. Akik aztán idővel valamiért elkezdtek a sebek kötözésével, varrásával és a foghúzással is foglalkozni. A középkori Magyarországon is így volt ez, egy 1583-ban kiadott debredeni céhlevél „az sebgyógyítóknak, avagy mint közönségesen hijuk, borbélyoknak″ számára íródott. De azért ezeket borbélyokat nem kell összekevernünk az inkább katonákkal, nehéz sebekkel foglalkozó felcserekkel, vagy kirurgusokal. Ez utóbbiak ugyanis a hajjal és szőrrel már nem dolgoztak. Aztán az orvosképzés (1770-től sebészetet is oktattak a nagyszombati egyetemen) is megindult az országban, és egy 1745-ös keltezésű erdélyi, helytartótanácsi rendelet már arról szólt, hogy a borbélynak figyelembe kell vennie ez orvos utasításáit, súlyosabb eseteknél pedig nem dolgozhat, csak orvos jelenlétében. De a foghúzáshoz, érvágáshoz és a piócák felrakásához nem kellett orvosi jelenlét, így ezt művelték is a borbélyok egészen addig, míg az utóbbi két nehezen magyarázható szokás ki nem ment a divatból.
 
borbély
Forrás: MaNDA

A borbélyok 19. század végére már tényleg csak a szőrrel és a hajjal foglalkoztak, 1938-tól pedig kötelező lett a műhelynyitás is. És épp a két világháború között különültek el közülük a hajfodorítók, avagy fodrászok, akik inkább a szebbik nem frizurája körül szorgoskodtak. A már emlegetett Karcsi bácsi, aki Kőszegen töltötte az inaséveket, élete végéig megmaradt borbélynak, előbb kis műhelyébe jártak nyírásra, borotválásra a férfiak, majd a házához. De ő is kiment olcsón megborotválni a betegeket, elesetteket, amiért halála után biztos jó helyet kapott a borbélyok nagy égi céhében, már ha van olyan.

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2017.06.19. 11:41

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

szent lászló
Szent László, a rendteremtő – László hatalmas egyházszervező tevékenységéhez sorolható a bihari püspökség áthelyezése Váradra, és a zágrábi püspökség megalapítása. Királysága alatt László Horvátországot Magyarországhoz csatolta – itt is maradt egészen 1918-ig. Összevonta a görög szertartású bácsi püspökséget a latin szertartású kalocsai érsekséggel.