a rovat írásai

Új felületen folytatjuk

Kedves Olvasó! Mindenek előtt köszönjük, hogy a kultúrával foglalkozó számos internetes oldal közül bennünket is érdeklődéssel lapozott. A MaNDA, mint közintézmény feldarabolása után e honlap kiadója a Forum Hungaricum Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság lett, feladata pedig az archívum gyarapodásának bemutatása, cégünk törekvéseinek ismertetése. Ezekhez a célokhoz egy új felületet készítettünk, ahol mindig elérhető lesz a most búcsúzó mandarchiv.hu is.

Visszabeszél a templom oldala

Hát, ha már egyszer eljutottunk Tihanyba, nem mehetünk el szó nélkül a félsziget legismertebb attrakciója, a visszhang mellett sem. Ami minden ellenkező híresztelés ellenére működik, és egészen pontosan hét egymás után gyorsan elhadart szót képes „visszamondani” a templom fala. Például azt, hogy „Hazádnak rendületlenül légy híve, óh magyar!”

Ózdi intézményeink az Echo Televízió építészeti műsorában

Huszonhárom percben mutatta be az Echo Televízió a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. által működtetett két ózdi intézményt, a Nemzeti Filmtörténeti Élményparkot és a Digitális Erőművet. Az október 14-én, szombaton adásba kerülő műsorban az építész tervező mellett megszólalt a két intézmény és a Forum Hungaricum vezetője is.

Munkát bőven adó szeptember

Sok szó esett már ezen a felületen a két világháború közti falu életéről. Megismerhettük a tisztségviselőket, a falu tekintélyeit és mesterembereit is. Csak még magáról a parasztról, a falu lakójáról nem nagyon esett szó. Pedig ők adták akkoriban az ország lakosságának legnagyobb részét. Nézzük hát meg, mit csinált a magyar földműves az esztendő hónapjaiban. Nézzük meg már csak azért is, mert ez is egy elsüllyedt világ, azok a tevékenységek, szokások rég a múlté lettek, amik meghatározták a falusi ember életét akkoriban.

A rekorder múzeumalapító korsója

Nem is ez a korsó az érdekes most nekünk, bár egészen szép darab. Hanem a megtalálójával, Dornyay/Darnay Bélával foglalkozunk most. Aki amerre járt, mindenütt múzeumot alapított. Emellett 11 évig áldozópap is volt, és piarista szerzetes.

Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg

A jó Károly Róbert királyunk pedig annyi mindent tett itt, hogy azt kár is lenne egy cikkbe belezsúfolni. Hogy aztán némi képet kapjunk a 14. század elejének magyarországi viszonyairól, nézzük csak meg jobban az első vegyesházi uralkodónk hatalomra jutását.

Finta Sándor és Walt Whitman

Hogy mikor találkozhatott a Túrkevéről induló szobrász, Finta Sándor Walt Whitman költészetével, azt nem lehet tudni biztosan. A Szabó Lőrinc, Babits és Füst Milán által is fordított verseit leginkább eredetiben, angolul olvashatta, hiszen 1923-tól New Yorkban élt. Az viszont biztos, hogy tetszett neki ez a fajta költészet, ezért is készülhetett el a túrkevei Finta Múzeum által most 3D-ben tanulmányozható kis éremmel.

Tihany elveszett várai

Gyulaffy kapitány uram Csobánca után illenék szólni Tihany váráról, pontosabban várairól is. Mert a félszigeten már 5000 évvel ezelőtt állt egy földsánc, s rómaiak pedig az átkelő védelmére őrtornyot emeltek, és ez így ment tovább egészen 1683-ig, amikor Tihany a töröknek mindig sikeresen ellenálló földvára a levegőbe repült. Vagy eltalicskázták.

Lármafa, véres kard, postáskisasszonyok

A két világháború közötti falu egyik fontos közintézménye volt az éppen idén 150 éves Magyar Királyi Posta által fenntartott és működtetett postahivatal. Ahol a távíróval párhuzamosan a telefon is működött, ahol fel lehetett adni a leveleket és a táviratokat. Amiket aztán „házhoz is szállított” a postás, akit kézbesítőnek is neveztek. Az első emancipált munkahelyek egyike volt, a postáskisasszony kezelte az elektronikus masinákat, de ki is hordta a leveleket, ha nem volt önálló kézbesítője a hivatalnak.

Szép szál ember volt ez a III. Béla

III. Béla királyunkról pedig csak jót mondhatunk, konszenzus van arról a történészek között, hogy az ő uralkodása alatt volt a legerősebb, leghatalmasabb az Árpád-ház. Magyarország pedig – legalábbis a királyi bevételeket tekintve – megelőzte Franciaországot és Angliát is.

Asszonyok védelmezte Csobánc

Bizony, nem csak Egerben ragadtak kardot, forróvizes fazekat a nők, hanem megvédték Csobáncot is, mikor a labanc ostromolta. Hatvan férfi és nő, a környék nemesasszonyai, lányai egy ezer fős császári seregtestet győztek le. Úgy, hogy annak majdnem fele tisztestül, parancsnokostul a fűbe harapott a 376 méteres hegy oldalán.

MaNDA összes cikke »

Borotva, olló, pióca

elsullyedt_vilagok_lead

Ahogy már a cipész és a suszter között is különbséget tettünk, válasszuk el most a borbélyt is a fodrásztól. Bevallanom, nincs nehéz dolgom, volt szerencsém mindkét mesterség gyakorlójához.

Borbélyból talán az egyik utolsót ismerhettem Karcsi bácsi személyében, aki élete utolsó napjáig űzte az ipart, fogadta előszobájában a kuncsaftokat és járt borotválni a magatehetetleneket. Fodrásszal ritkábban volt dolgom, inkább csak családom nőnemű részét szoktam fuvarozni ilyen mesterhez.
Már bevezetőből is látszik, hogy megint egy falusi mesterség kerül terítékre, a borbélyoké, akik valahol a 13. században kezdtek el működni a források szerint Magyarországon, és űzték az ipart egészen a 20. század végéig, vagy még tovább is.
 
borbély
Forrás: MaNDA

A szó a latin barba-szakáll kifejezésből alakult, és így tudhatjuk, hogy a Római Birodalom idején is működtek már haj és szakálligazító, borotváló borbélyok. Akik aztán idővel valamiért elkezdtek a sebek kötözésével, varrásával és a foghúzással is foglalkozni. A középkori Magyarországon is így volt ez, egy 1583-ban kiadott debredeni céhlevél „az sebgyógyítóknak, avagy mint közönségesen hijuk, borbélyoknak″ számára íródott. De azért ezeket borbélyokat nem kell összekevernünk az inkább katonákkal, nehéz sebekkel foglalkozó felcserekkel, vagy kirurgusokal. Ez utóbbiak ugyanis a hajjal és szőrrel már nem dolgoztak. Aztán az orvosképzés (1770-től sebészetet is oktattak a nagyszombati egyetemen) is megindult az országban, és egy 1745-ös keltezésű erdélyi, helytartótanácsi rendelet már arról szólt, hogy a borbélynak figyelembe kell vennie ez orvos utasításáit, súlyosabb eseteknél pedig nem dolgozhat, csak orvos jelenlétében. De a foghúzáshoz, érvágáshoz és a piócák felrakásához nem kellett orvosi jelenlét, így ezt művelték is a borbélyok egészen addig, míg az utóbbi két nehezen magyarázható szokás ki nem ment a divatból.
 
borbély
Forrás: MaNDA

A borbélyok 19. század végére már tényleg csak a szőrrel és a hajjal foglalkoztak, 1938-tól pedig kötelező lett a műhelynyitás is. És épp a két világháború között különültek el közülük a hajfodorítók, avagy fodrászok, akik inkább a szebbik nem frizurája körül szorgoskodtak. A már emlegetett Karcsi bácsi, aki Kőszegen töltötte az inaséveket, élete végéig megmaradt borbélynak, előbb kis műhelyébe jártak nyírásra, borotválásra a férfiak, majd a házához. De ő is kiment olcsón megborotválni a betegeket, elesetteket, amiért halála után biztos jó helyet kapott a borbélyok nagy égi céhében, már ha van olyan.

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2017.06.19. 11:41

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

károly róbert
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg – A 12 éves Caroberto a délvidéki Frangepánok, Subicsok és Babonicsok lefizetése után partra is száll Dalmáciában, és elindul Buda felé. Még tart a menetelés, amikor III. András hirtelen elhalálozik, így aztán Bicskei Gergely esztergomi érsek meg is koronázza valami sebtében előkerített koronával a 13 éves ifjút. Ez volt Károly Róbert első megkoronázása, amit még kettő követett.