a rovat írásai

Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?

Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.

Prágáé a Szláv eposz

Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című  festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.

Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata

A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház

A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.

Seuso kincsei Fehérvárra utaznak

Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.

Újra üvölt a palmürai oroszlán

Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.

Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával

Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.

A kastély újra a régi fényében tündököl majd

Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.

Sissi és Magyarország Kínában

A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.

Itt a Spintharus davidbowiei!

Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.

Tízezerszeres áron ment el a váza

A becsült ár tízezerszereséért és ezzel rekordáron, ötmillió svájci frankért (1,3 milliárd forint) kelt el egy bizonytalan korú kínai váza egy genfi aukción.

Művelődés összes cikke »

Gépkarabély százmillió példányban

kalasnyikov lead

Hetven éves minden idők legismertebb és legnagyobb számban legyártott gépkarabélya, az AK-47-es. Már milliókban mérhető talán áldozatainak száma, lepusztult darabjait büszkén markolják az afrikai gyermekkatonák, és ott van két, nem éppen demokratikus ország címerében is. Hát persze, hogy lopással indult ez a 100 millió legyártott darabot eredményező világkarrier.

A második világháború után a győztesek, pontosabban az oroszok és az amerikaiak nem csak kirabolták Németországot (és szövetségeseit, köztük Magyarországot), de elvitték azokat a technológiákat is, amiket a háború alatt felturbózott német tudományos kutatás eredményezett. És akkor már természetesen a vezető kutatókat is áttelepítették a műhelyekkel, laboratóriumokkal együtt. Így került Werner von Braun, a modern rakétatechnológia kifejlesztője az Államokba, és ott tovább dolgozván végül is lehetővé tette, hogy egy ember által épített eszközzel le lehessen győzni a Föld vonzását, ki lehessen lépni a világűrbe.

stg 44
Sturmgewehr 44

Igen, a NASA nem lett volna von Braun úr nélkül, de nézzük inkább Mihail Tyimofejevics Kalasnyikov (1919-2013) „találmányát”, az AK-47-est. Aminek szintén volt valami előzménye, amihez nem sok köze volt az amúgy hosszú életű és mindvégig jó kedélyű orosz konstruktőrnek. Aki harckocsizóként küzdött a betörő németek ellen, majd súlyos sebesülten kezdett az Urálban, egy fegyvertervező műhelyben dolgozni. Vélhetően itt is darabokra szedtek egy zsákmányolt német Sturmgewehr 44-est, amelynek korábbi változatai már 1942-ben megjelentek a keleti fronton. Kalasnyikovot a gázvisszavezetés megoldása nyűgözhette le: a német gépkarabély csöve meg volt fúrva, és a lövéskor keletkező gázok ezen 2-3 mm-es lyukon át egy dugattyút mozgattak, ami folyamatosan „felhúzta” a fegyvert.

kalasnyikov
A mi  AK 55-ösünk

Nem is tétlenkedett sokáig, hanem a módszert beleépítette a fegyverébe, ami szerkezeti elemeit tekintve jóval egyszerűbb, strapabíróbb konstrukció volt, mint a németeké. Egyesek aztán azt is feltételezik, hogy Kalasnyikovot e munkák során Hugo Schmeisser, a német hadseregben tömegével alkalmazott géppisztoly, az MP 40 konstruktőre is segítette, nem önszántából természetesen. A lényeg, hogy a fegyver 1949-ben már rendszerben volt az orosz hadseregben, Magyarországon először az 1956. november 4-én bevonuló csapatoknál láthattuk tömegével. Ahogy a csatlós, vagy megszállt országokban, nálunk is megindult a gyártása, AK 55 néven a FÉG (Fegyver és Gázkészülék gyár) állította elő.

kalasnyikov
AMD 65

A határőröknél volt rendszeresítve, a sorozott honvédek (köztük e cikk szerzője is) a szintén a FÉG által gyártott AMD 65-öst hordták a hátukon, és szedték szét, rakták össze szintidőre. Eme fegyverek paraméterei szinte azonosak voltak 47-es AK-val. A 7,62-es lövedéket 415 centiméteres huzagolt cső pörgette meg úgy, hogy az 300 méteren volt igazán hatásos az emberi élet ellen. A harminc lőszert befogadó ívtárral együtt 4,1 kilogrammot nyomó fegyver a tárcseréket is beszámolva 100 lövésre volt képes percenként, és 1500 méterig okozhatott halált a lövedékének a becsapódása. A fegyver igazi főpróbája a vietnami háború volt, ahol fölényes győzelmet aratott az amerikaiak M-16-osa felett. És azóta töretlen a különféle változatok karrierje, Kalasnyikovból tábornokot csináltak, a fegyver legendává lett, a mexikói drogbárók és alvezéreik drágakövekkel kirakva, aranyból készíttetik el maguknak, és ott virít két ország, Kelet-Timor és Mozambik címerében is.

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2017.07.04. 13:51