a rovat írásai

Lemmyből őskrokodil lett

Lemmyről, a Motörhead néhai énekeséről nevezték el a londoni Természettudományi Múzeum hatalmas, jura kori krokodilfosszíliáját brit kutatók. Az 5,8 méteres fenevadnak a Lemmysuchus nevet adta az Edinburgi Egyetem kutatócsapata, miután rájöttek, hogy egy külön fajt képvisel.

A szabad pálinkafőzés jogát sem kellett volna bántani

Hát igen, lehet valaki a király első számú bizalmasa, az ország tényleges irányítója, a felvilágosodás rajongója és tudós orvos, ha nekimegy a kereskedők és a nemesek előjogainak, és korlátozza a pórnépet a pálinkafőzés szabadságában, vesznie kell. Még az 1700-as évek második felének Dániájában is vesznie kell, pedig az már a felvilágosult, polgárilag is fejlett Nyugat volt, legalább is innen úgy látjuk, láttuk sokáig.

Feltámad haló poraiból a Telekiek kastélya

Az erdélyi Beszterce-Naszód megye önkormányzata 4,8 millió eurós európai uniós finanszírozással felújítja a paszmosi (Posmus) Teleki-kastélyt, közölte a Mediafax hírügynökség.

42 ezer éves gyöngysor a barlangból

Mintegy 42 ezer éves, elefántcsontból készült gyöngyöket találtak a régészek a Sváb-Alb-hegységnek az UNESCO világörökségi listájára frissen felkerült barlangjaiban.

A Művészetek Völgyében is felbukkan a Néprajzi

Egyedüli múzeumként vesz részt idén a Művészetek Völgye fesztiválon a Néprajzi Múzeum, amely július 21. és 30. között Taliándörögdön, az Etno Ligetben minden nap állandó programokkal és koncertekkel, az Etno Portán pedig vetítésekkel várja a fesztiválozókat.

Egy kard különös kalandjai

Több mint 150 év után került elő az amerikai polgárháborúban megalakult első, feketékből álló katonai egység parancsnokának a kardja, amelyet az 1861 és 1865 között zajló konfliktus egyik legfontosabb fegyvereként tartanak számon.

Cenzúrázzák Micimackót?

Rászálltak a Micimackóval kapcsolatos kommentekre a kínai hatóságok; a mesebeli medve képeit még közzé lehet tenni, de hozzászólni már alig-alig lehetett hétfőn az ilyen képekhez, miután korábban többen Hszi Csin-ping kínai elnököt a csacsi öreg medvéhez hasonlították.

God save the Queen, aki most Windsor éppen

Anélkül, hogy csak kicsit is részleteznénk az elképesztően bonyolult családfákat, azért meg kell emlékeznünk a tényről: éppen 100 esztendeje létezik az ködös Albionban jelenleg is uralkodó Windsor-ház. Eme, az ilyen családoknál nem éppen hosszúnak számító uralkodásra (gondoljunk csak a Habsburgokra!) nagyon egyszerű a magyarázat: 1917. július 17-ig egészen máshogy nevezték magukat.

Újabb darabok értek haza a Seuso-kincsből

Magyarországnak sikerült visszaszereznie a Seuso-kincsek páratlan fontosságú, felbecsülhetetlen leletegyüttesének második hét darabját – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök szerdán Budapesten, a kormányülés szünetében.

Gépkarabély százmillió példányban

Hetven éves minden idők legismertebb és legnagyobb számban legyártott gépkarabélya, az AK-47-es. Már milliókban mérhető talán áldozatainak száma, lepusztult darabjait büszkén markolják az afrikai gyermekkatonák, és ott van két, nem éppen demokratikus ország címerében is. Hát persze, hogy lopással indult ez a 100 millió legyártott darabot eredményező világkarrier.

Bajoroknak rettenet, magyaroknak világraszóló diadal

Aztán az utóbbi tíz esztendőben, 1100 év után lassan felfedeztük a Pozsonyi csatát is, ahol egy számarányát tekintve jóval kisebb magyar sereg gyakorlatilag megsemmisített három nehézfegyverzettel ellátott keleti frank hadoszlopot. Világraszóló diadal nekünk, végzetes vereség a bajoroknak, pontosabban a keleti frankoknak, akik vissza akarták venni az avaroktól karddal megszerzett Pannóniájukat az új hódítóktól.

Művelődés összes cikke »

Gépkarabély százmillió példányban

kalasnyikov lead

Hetven éves minden idők legismertebb és legnagyobb számban legyártott gépkarabélya, az AK-47-es. Már milliókban mérhető talán áldozatainak száma, lepusztult darabjait büszkén markolják az afrikai gyermekkatonák, és ott van két, nem éppen demokratikus ország címerében is. Hát persze, hogy lopással indult ez a 100 millió legyártott darabot eredményező világkarrier.

A második világháború után a győztesek, pontosabban az oroszok és az amerikaiak nem csak kirabolták Németországot (és szövetségeseit, köztük Magyarországot), de elvitték azokat a technológiákat is, amiket a háború alatt felturbózott német tudományos kutatás eredményezett. És akkor már természetesen a vezető kutatókat is áttelepítették a műhelyekkel, laboratóriumokkal együtt. Így került Werner von Braun, a modern rakétatechnológia kifejlesztője az Államokba, és ott tovább dolgozván végül is lehetővé tette, hogy egy ember által épített eszközzel le lehessen győzni a Föld vonzását, ki lehessen lépni a világűrbe.

stg 44
Sturmgewehr 44

Igen, a NASA nem lett volna von Braun úr nélkül, de nézzük inkább Mihail Tyimofejevics Kalasnyikov (1919-2013) „találmányát”, az AK-47-est. Aminek szintén volt valami előzménye, amihez nem sok köze volt az amúgy hosszú életű és mindvégig jó kedélyű orosz konstruktőrnek. Aki harckocsizóként küzdött a betörő németek ellen, majd súlyos sebesülten kezdett az Urálban, egy fegyvertervező műhelyben dolgozni. Vélhetően itt is darabokra szedtek egy zsákmányolt német Sturmgewehr 44-est, amelynek korábbi változatai már 1942-ben megjelentek a keleti fronton. Kalasnyikovot a gázvisszavezetés megoldása nyűgözhette le: a német gépkarabély csöve meg volt fúrva, és a lövéskor keletkező gázok ezen 2-3 mm-es lyukon át egy dugattyút mozgattak, ami folyamatosan „felhúzta” a fegyvert.

kalasnyikov
A mi  AK 55-ösünk

Nem is tétlenkedett sokáig, hanem a módszert beleépítette a fegyverébe, ami szerkezeti elemeit tekintve jóval egyszerűbb, strapabíróbb konstrukció volt, mint a németeké. Egyesek aztán azt is feltételezik, hogy Kalasnyikovot e munkák során Hugo Schmeisser, a német hadseregben tömegével alkalmazott géppisztoly, az MP 40 konstruktőre is segítette, nem önszántából természetesen. A lényeg, hogy a fegyver 1949-ben már rendszerben volt az orosz hadseregben, Magyarországon először az 1956. november 4-én bevonuló csapatoknál láthattuk tömegével. Ahogy a csatlós, vagy megszállt országokban, nálunk is megindult a gyártása, AK 55 néven a FÉG (Fegyver és Gázkészülék gyár) állította elő.

kalasnyikov
AMD 65

A határőröknél volt rendszeresítve, a sorozott honvédek (köztük e cikk szerzője is) a szintén a FÉG által gyártott AMD 65-öst hordták a hátukon, és szedték szét, rakták össze szintidőre. Eme fegyverek paraméterei szinte azonosak voltak 47-es AK-val. A 7,62-es lövedéket 415 centiméteres huzagolt cső pörgette meg úgy, hogy az 300 méteren volt igazán hatásos az emberi élet ellen. A harminc lőszert befogadó ívtárral együtt 4,1 kilogrammot nyomó fegyver a tárcseréket is beszámolva 100 lövésre volt képes percenként, és 1500 méterig okozhatott halált a lövedékének a becsapódása. A fegyver igazi főpróbája a vietnami háború volt, ahol fölényes győzelmet aratott az amerikaiak M-16-osa felett. És azóta töretlen a különféle változatok karrierje, Kalasnyikovból tábornokot csináltak, a fegyver legendává lett, a mexikói drogbárók és alvezéreik drágakövekkel kirakva, aranyból készíttetik el maguknak, és ott virít két ország, Kelet-Timor és Mozambik címerében is.

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2017.07.04. 13:51