a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Gépkarabély százmillió példányban
Hetven éves minden idők legismertebb és legnagyobb számban legyártott gépkarabélya, az AK-47-es. Már milliókban mérhető talán áldozatainak száma, lepusztult darabjait büszkén markolják az afrikai gyermekkatonák, és ott van két, nem éppen demokratikus ország címerében is. Hát persze, hogy lopással indult ez a 100 millió legyártott darabot eredményező világkarrier.
A második világháború után a győztesek, pontosabban az oroszok és az amerikaiak nem csak kirabolták Németországot (és szövetségeseit, köztük Magyarországot), de elvitték azokat a technológiákat is, amiket a háború alatt felturbózott német tudományos kutatás eredményezett. És akkor már természetesen a vezető kutatókat is áttelepítették a műhelyekkel, laboratóriumokkal együtt. Így került Werner von Braun, a modern rakétatechnológia kifejlesztője az Államokba, és ott tovább dolgozván végül is lehetővé tette, hogy egy ember által épített eszközzel le lehessen győzni a Föld vonzását, ki lehessen lépni a világűrbe.
Sturmgewehr 44
Igen, a NASA nem lett volna von Braun úr nélkül, de nézzük inkább Mihail Tyimofejevics Kalasnyikov (1919-2013) „találmányát”, az AK-47-est. Aminek szintén volt valami előzménye, amihez nem sok köze volt az amúgy hosszú életű és mindvégig jó kedélyű orosz konstruktőrnek. Aki harckocsizóként küzdött a betörő németek ellen, majd súlyos sebesülten kezdett az Urálban, egy fegyvertervező műhelyben dolgozni. Vélhetően itt is darabokra szedtek egy zsákmányolt német Sturmgewehr 44-est, amelynek korábbi változatai már 1942-ben megjelentek a keleti fronton. Kalasnyikovot a gázvisszavezetés megoldása nyűgözhette le: a német gépkarabély csöve meg volt fúrva, és a lövéskor keletkező gázok ezen 2-3 mm-es lyukon át egy dugattyút mozgattak, ami folyamatosan „felhúzta” a fegyvert.
A mi AK 55-ösünk
Nem is tétlenkedett sokáig, hanem a módszert beleépítette a fegyverébe, ami szerkezeti elemeit tekintve jóval egyszerűbb, strapabíróbb konstrukció volt, mint a németeké. Egyesek aztán azt is feltételezik, hogy Kalasnyikovot e munkák során Hugo Schmeisser, a német hadseregben tömegével alkalmazott géppisztoly, az MP 40 konstruktőre is segítette, nem önszántából természetesen. A lényeg, hogy a fegyver 1949-ben már rendszerben volt az orosz hadseregben, Magyarországon először az 1956. november 4-én bevonuló csapatoknál láthattuk tömegével. Ahogy a csatlós, vagy megszállt országokban, nálunk is megindult a gyártása, AK 55 néven a FÉG (Fegyver és Gázkészülék gyár) állította elő.
AMD 65
A határőröknél volt rendszeresítve, a sorozott honvédek (köztük e cikk szerzője is) a szintén a FÉG által gyártott AMD 65-öst hordták a hátukon, és szedték szét, rakták össze szintidőre. Eme fegyverek paraméterei szinte azonosak voltak 47-es AK-val. A 7,62-es lövedéket 415 centiméteres huzagolt cső pörgette meg úgy, hogy az 300 méteren volt igazán hatásos az emberi élet ellen. A harminc lőszert befogadó ívtárral együtt 4,1 kilogrammot nyomó fegyver a tárcseréket is beszámolva 100 lövésre volt képes percenként, és 1500 méterig okozhatott halált a lövedékének a becsapódása. A fegyver igazi főpróbája a vietnami háború volt, ahol fölényes győzelmet aratott az amerikaiak M-16-osa felett. És azóta töretlen a különféle változatok karrierje, Kalasnyikovból tábornokot csináltak, a fegyver legendává lett, a mexikói drogbárók és alvezéreik drágakövekkel kirakva, aranyból készíttetik el maguknak, és ott virít két ország, Kelet-Timor és Mozambik címerében is.
Pálffy Lajos