Nemzetközi szakértők egy csoportja szerint százszázalékos bizonyossággal kijelenthető, hogy a Nobel-díjas chilei költő, Pablo Neruda halálát nem rák okozta, ahogy azt annak idején a katonai rezsim állította a dél-amerikai országban.
Hatvan éve, 1957. október 25-én kezdődött az 1956-os forradalom utáni Kádár-kormány nagy nemzetközi visszhangot kiváltó koncepciós jogi eljárása, a „nagy íróper″.
Október 24-én lesz hetvenöt éves Serfőző Simon Kossuth- és József Attila-díjas költő, író.
Kazuo Ishiguro angol írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Előkerült Ernest Hemingway első elbeszélése, amelyet még tízéves korában írt. A fikciós útinaplót két Hemingway-kutató, Sandra Spanier és Brewster Chamberlin találta meg egy Key West-i magánarchívumban.
Szabó Magda születésének 100. évfordulója alkalmából emlékházat és domborművet avattak az író egykori iskolájában, a debreceni Dóczy gimnáziumban.
Madách Imre Irodalmi Napokat tartanak a szlovákiai Alsósztregován és a Nógrád megyei Csesztvén; a pénteki és szombati rendezvény programjait Arany János születésének 200. évfordulója jegyében állították össze, és megemlékeznek a két költő barátságáról is, tájékoztatta az MTI-t a csesztvei Madách Imre Emlékház munkatársa.
Hatvan éve, 1957. október 3-án halt meg Szabó Lőrinc Kossuth-díjas költő, műfordító.
Kétszáz éve született Tompa Mihály, népdalokból kiinduló édes-bús elégiák és hazafias versek szerzője. Három település református lelkésze, és Petőfi, majd Arany barátja. Aki végül is három faluban élte le életét, és vetette papírra tekintélyes életművét.
A magyar dráma napját 1984 óta rendezik meg Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve.
Nagy valószínűséggel Stephen Edwin King írással tölti 70. születésnapját is. Na jó, mondjuk inkább, hogy azért reggel még bepötyög néhány bekezdést az aktuális műből, és csak azután adja meg magát a nagy napnak. És ünnepelheti, ünnepeltetheti magát, mert valószínűleg ő a világ legismertebb, és legelismertebb élő írója.
Lezsák szerint Nyugat-Ukrajna egyik legjelentősebb gazdasági és kulturális centruma 1962-ben, fennállásának háromszázadik évfordulója alkalmából vette fel az ukrán költő nevét. Ivan Franko és Petőfi Sándor között nagyon sok rokon vonás figyelhető meg, elég csak forradalmi költészetükre gondolni. Mint mondta: Petőfi jelenléte és életműve a jószomszédi kapcsolatokat is szolgálja. Magyarország érdeke ugyanis a politikailag stabil, demokratikus, a gazdaságilag erős és a nemzeti kisebbségek – így az itt élő magyarok – jogait tiszteletben tartó Ukrajna, hangsúlyozta az Országgyűlés alelnöke, hozzátéve, hogy a két ország közötti kapcsolat stabilizálódásáért és erősödéséért Magyarország kijevi nagykövete és főkonzulja is nagyon sokat tesz.
Lezsák Sándor beszélt arról is: az ott élők őszintén hálásak, hogy Magyarország mindent megtett az ukrán állampolgárok júniusban életbe lépett európai uniós vízummentessége érdekében. Ugyanakkor köszönik a gyermekek budapesti és balatoni üdülési lehetőségeit, akárcsak az egyebek mellett az Ivano-Frankivszk városának egyetemére orvosi műszerek formájában érkezett segélyszállítmányokat. Érzékelhető ugyanakkor a Kelet-Ukrajnában dúló háborúk miatt az emberekben élő aggodalom és félelem is, de nem reményvesztettek, folyamatosan építkeznek és bíznak abban, hogy országuk előbb-utóbb kikerül ebből a történelmi-politikai katasztrófából. Lezsák Sándor felajánlását, Kligl Sándor Szegeden élő Munkácsy-díjas szobrászművész alkotását, Petőfi Sándor bronz mellszobrát Ivano-Frankivszki Sevcsenka parkjának forgalmas sétányán avatták fel.
(mti)