a rovat írásai

Új felületen folytatjuk

Kedves Olvasó! Mindenek előtt köszönjük, hogy a kultúrával foglalkozó számos internetes oldal közül bennünket is érdeklődéssel lapozott. A MaNDA, mint közintézmény feldarabolása után e honlap kiadója a Forum Hungaricum Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság lett, feladata pedig az archívum gyarapodásának bemutatása, cégünk törekvéseinek ismertetése. Ezekhez a célokhoz egy új felületet készítettünk, ahol mindig elérhető lesz a most búcsúzó mandarchiv.hu is.

Visszabeszél a templom oldala

Hát, ha már egyszer eljutottunk Tihanyba, nem mehetünk el szó nélkül a félsziget legismertebb attrakciója, a visszhang mellett sem. Ami minden ellenkező híresztelés ellenére működik, és egészen pontosan hét egymás után gyorsan elhadart szót képes „visszamondani” a templom fala. Például azt, hogy „Hazádnak rendületlenül légy híve, óh magyar!”

Ózdi intézményeink az Echo Televízió építészeti műsorában

Huszonhárom percben mutatta be az Echo Televízió a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. által működtetett két ózdi intézményt, a Nemzeti Filmtörténeti Élményparkot és a Digitális Erőművet. Az október 14-én, szombaton adásba kerülő műsorban az építész tervező mellett megszólalt a két intézmény és a Forum Hungaricum vezetője is.

Munkát bőven adó szeptember

Sok szó esett már ezen a felületen a két világháború közti falu életéről. Megismerhettük a tisztségviselőket, a falu tekintélyeit és mesterembereit is. Csak még magáról a parasztról, a falu lakójáról nem nagyon esett szó. Pedig ők adták akkoriban az ország lakosságának legnagyobb részét. Nézzük hát meg, mit csinált a magyar földműves az esztendő hónapjaiban. Nézzük meg már csak azért is, mert ez is egy elsüllyedt világ, azok a tevékenységek, szokások rég a múlté lettek, amik meghatározták a falusi ember életét akkoriban.

A rekorder múzeumalapító korsója

Nem is ez a korsó az érdekes most nekünk, bár egészen szép darab. Hanem a megtalálójával, Dornyay/Darnay Bélával foglalkozunk most. Aki amerre járt, mindenütt múzeumot alapított. Emellett 11 évig áldozópap is volt, és piarista szerzetes.

Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg

A jó Károly Róbert királyunk pedig annyi mindent tett itt, hogy azt kár is lenne egy cikkbe belezsúfolni. Hogy aztán némi képet kapjunk a 14. század elejének magyarországi viszonyairól, nézzük csak meg jobban az első vegyesházi uralkodónk hatalomra jutását.

Finta Sándor és Walt Whitman

Hogy mikor találkozhatott a Túrkevéről induló szobrász, Finta Sándor Walt Whitman költészetével, azt nem lehet tudni biztosan. A Szabó Lőrinc, Babits és Füst Milán által is fordított verseit leginkább eredetiben, angolul olvashatta, hiszen 1923-tól New Yorkban élt. Az viszont biztos, hogy tetszett neki ez a fajta költészet, ezért is készülhetett el a túrkevei Finta Múzeum által most 3D-ben tanulmányozható kis éremmel.

Tihany elveszett várai

Gyulaffy kapitány uram Csobánca után illenék szólni Tihany váráról, pontosabban várairól is. Mert a félszigeten már 5000 évvel ezelőtt állt egy földsánc, s rómaiak pedig az átkelő védelmére őrtornyot emeltek, és ez így ment tovább egészen 1683-ig, amikor Tihany a töröknek mindig sikeresen ellenálló földvára a levegőbe repült. Vagy eltalicskázták.

Lármafa, véres kard, postáskisasszonyok

A két világháború közötti falu egyik fontos közintézménye volt az éppen idén 150 éves Magyar Királyi Posta által fenntartott és működtetett postahivatal. Ahol a távíróval párhuzamosan a telefon is működött, ahol fel lehetett adni a leveleket és a táviratokat. Amiket aztán „házhoz is szállított” a postás, akit kézbesítőnek is neveztek. Az első emancipált munkahelyek egyike volt, a postáskisasszony kezelte az elektronikus masinákat, de ki is hordta a leveleket, ha nem volt önálló kézbesítője a hivatalnak.

Szép szál ember volt ez a III. Béla

III. Béla királyunkról pedig csak jót mondhatunk, konszenzus van arról a történészek között, hogy az ő uralkodása alatt volt a legerősebb, leghatalmasabb az Árpád-ház. Magyarország pedig – legalábbis a királyi bevételeket tekintve – megelőzte Franciaországot és Angliát is.

Asszonyok védelmezte Csobánc

Bizony, nem csak Egerben ragadtak kardot, forróvizes fazekat a nők, hanem megvédték Csobáncot is, mikor a labanc ostromolta. Hatvan férfi és nő, a környék nemesasszonyai, lányai egy ezer fős császári seregtestet győztek le. Úgy, hogy annak majdnem fele tisztestül, parancsnokostul a fűbe harapott a 376 méteres hegy oldalán.

MaNDA összes cikke »

A nótáriusból jegyző úr lett

elsullyedt_vilagok_leadÉs akkor még a falu tekintélyei közül nem is beszéltünk a jegyzőről, aki a törvények ismerete és a felsőbb hivatalokkal való kapcsolata miatt is talán a község hierarchiájában a legmagasabban állt. Szekeres Ödön jegyző úr portréját nézzük a Balaton Múzeum gyűjteményéből, hogy Arany János mellett az ő segítségével meséljük el mi fán termett a jegyző, vagy régiesen a nótárius.

Arany, a „hallgati ember”, ahogy Nagyszalontán, tízezres szülővárosában hívták, akkoriban igazi nótárius volt, pont olyan, melyről korábban a jó Gvadányi József uram, a tábornokból lett író és költő értekezett oly viccesen az Egy falusi nótáriusnak budai utazása című remek verses korrajzában. A fiatal, éppen családot alapító és gyarapító Aranynak nem voltak olyan kalandjai, mint Gvadányi Rontó Páljának, neki a napi 10-12 óra jegyzői munka elvitte ekkoriban minden idejét. De helytállt a szürke hétköznapokban és olyan katasztrófáknál is, mint a nagy tűz, amiben 1847 áprilisában több, mint kétezer ház égett le Szalontán. A nótárius úr pedig szervezte az oltást, majd pedig az újjáépítést. A marhalevelek kiállításához és az utóbbi tevékenységekhez nem fontos a jogi végzettség, és jól tudjuk, Arany nem is bírt ilyennel, hiszen csak két évet töltött el a debreceni református kollégiumban, aztán színésznek állt. A keszthelyi múzeum képén látható Szekeres Ödön viszont valamikor a 19. század végén, vagy a 20. elején állt a fényképezőgén elé jól szabott könnyű nyári zakójában. Nos, neki már minden bizonnyal volt végbizonyítványa valamelyik jogi akadémiáról, valószínűleg a Keszthelyhez legközelebbi pápairól.

jegyző
Szekeres Ödön jegyző úr (forrás: MaNDA)

A hazai jogi oktatás a középkori indulásától nagyot fejlődött a 19. század közepére, végére. Az egyetemek mellett a részben a líceumokból kialakuló jogi akadémiákon is folyt jogászképzés (pl.: Kassa, Nagyvárad, Kolozsvár, Zágráb, Győr stb.). Itt a 19. század elejétől a bölcsészet elvégzése után lehetett jogot tanulni, ami az 1860-as évektől három évet vett igénybe. 1883-tól pedig a jogi karokon bevezették a közigazgatási jogból is az államvizsgát. Hogy aztán Pápán, vagy esetleg éppen a pesti jogi karon végzett-e Szekeres Ödön jegyző úr, azt nem lehet tudni, de az biztos, hogy a falusi jegyzői hivatalhoz a 19. század végén már bőven elég volt az akadémiai képzés. És az is biztos, hogy nagyon sok mindent kellett intéznie egy falusi jegyzőnek. Aki ellátta akkor is a bíró és a testület, az önkormányzat jogi felügyeletét, emellett vitte a falu lakosságnak szabálysértési ügyeit is. Aztán végrehajtotta a járási hivataltól érkező utasításokat, amelyek a közösségi élet minden területére kiterjedhettek az állattartástól egészen a vízelvezető árkok karbantartásáig. A jegyző volt az univerzális összekötő kapocs az államhatalom és a falu népe között, ezért bizalmi állásnak számított, politikai szempontból is.

jegyző
Jegyzői lak a baranyai Újpetréről (forrás: MaNDA)

 

A kötelezettségeket, a felelősséget természetesen kiváltságokkal is honorálták. A magasnak mondható állami fizetés mellé megfelelő színvonalú szolgálati lakás is járt, ami sokszor a falu legnagyobb, legjobban felszerelt épületei közé tartozott. Így hát nem is kellett lasszóval fogni a jegyzőt a két világháború között, de még a boldog békeévekben sem. Ha pedig figyelmesen megnézzük Szekeres Ödön uram fotóját, láthatjuk, hogy komoly, tehetős fiatalember volt. Adott is a küllemére, a már említett ruházat mellett az is nagyon valószínű, hogy a borbélytól érkezett egyenesen a fotográfus műtermébe.

Pálffy Lajos

 

• Publikálva: 2017.08.29. 12:27

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

károly róbert
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg – A 12 éves Caroberto a délvidéki Frangepánok, Subicsok és Babonicsok lefizetése után partra is száll Dalmáciában, és elindul Buda felé. Még tart a menetelés, amikor III. András hirtelen elhalálozik, így aztán Bicskei Gergely esztergomi érsek meg is koronázza valami sebtében előkerített koronával a 13 éves ifjút. Ez volt Károly Róbert első megkoronázása, amit még kettő követett.