a rovat írásai

Magyar király Jeruzsálem falai alatt

„Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia” – így fogalmazott lapunk nyugdíjba vonult szerzője. Már csak azért is igaza van, mert II. András királyunkról szerintem leginkább az maradt meg az emberekben, hogy hagyta megöletni a feleségét, meg hogy mindenféle kurtanemesek rákényszerítették az Aranybulla kiadására, ezzel korlátozván a hatalmát. Pedig ő volt az a magyar uralkodó, aki a Szentföldön menetelt a magyar hadakkal és Akkon városában felvette a Jeruzsálem királya címet is.

III. Országos Közfoglalkoztatási Kiállítás a Vajdahunyad várában

Szeptember 22. és 23. között rendezik meg a III. Országos Közfoglalkoztatási Kiállítást a Vajdahunyad várában. A Belügyminisztérium által szervezett rendezvényen 130 kiállító mutatja be a megvalósított közfoglalkoztatási programok eredményeit, biztosít lehetőséget a település megismerésére, az általuk készített termékek, és a helyi ételek kóstolására, azok megvásárlására.

Ki rombolta le Rezi várát?

A keszthelyi fennsíkon lévő Rezi község mellett a honvédségnek volt egykoron lőtere és bázisa, de ha már katonaság, akkor volt itt egy váracska is, amelyről nem szólnak ugyan hősi énekek, de a romokról készült fényképek ott vannak a Balatoni Múzeum jóvoltából az adatbázisunkban.

Nem volt egy Michelangelo a farkasvári szobrász

Be kell vallanunk, azért a római szobrászok, legalábbis a provinciákban működők nem nagyon érték el görög elődeik színvonalát. Hogy úgy mondjam, elég esetlegesnek, elnagyoltnak is tűnnek azok a sírszobrok is, amik Aquincumból, az egykori helytartói városból kerültek elő. Még inkább elmondhatjuk ezt a most 3D-ben is tanulmányozható, Szentendrén, a rómaiak által Farkasvárnak (Ulcisia Castra) nevezett katonai településen talált dombormű töredékéről. Ami nem valami szemet gyönyörködtető alkotás.

Stádinger Ferenc úr, a parancsnok

Aztán itt van a tűzoltóparancsnok is, aki azért mégis csak volt valaki a két világháború közti falu hierarchiájában. Leginkább a helyi önkéntes tűzoltó egylet, vagy egyesület tagjai választották meg „saját kebelükből”. Tehát egy közéjük tartozó, tekintélyes ember volt, akinek így bizalmat szavaztak. Ilyent látunk a Balatoni Múzeumban őrzött fényképen is, Stádinger Ferenc úr 25 évesen lett tűzoltó Keszthelyen, és egyben el is indult a parancsnokság felé vezető úton.

Az utolsó aranyágacska

„Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia” – így fogalmazott lapunk nyugdíjba vonult szerzője, akinek most III. András, az utolsó Árpád-házi királyunk alakjának felidézésével folytatjuk sorozatát.

Kucs Béla mindenütt

Az ózdi kollégák révén Kucs Béla több kisplasztikája is belekerült az adatbázisba. Ami nem is véletlen, az Ózdon született szobrász, aki az ország szinte minden nagyobb településére készített az ötvenes évektől indulóan köztéri szobrot, végül 150 művét szülővárosának ajándékozta.

A ház a sziklák alatt

Badacsonyi sétánkat a páratlan kilátással bíró Rodostó turistaházzal folytatjuk, ami leginkább Tördemicről közelíthető meg a 482 fokot számláló Bujdosó-lépcsőn. Bemenni nem tudunk, de ez a jövőben változhat.

Akik hajtották Singer úr masináját

Az is biztos, hogy nem nagyon volt falu a két világháború között, sőt még azután sem varrónő nélkül. Persze, a jelentősebb településeken szabók is működtek, akik minden a korban viselt ruhanemű előállítására képesek voltak. A varrónők viszont, ahogy én emlékszem, inkább a nők ruhadarabjainak elkészítésével, vagy éppen javítgatásával foglalkoztak.

A mindentudó kocsmáros

Az emberiség történetének első kocsmája talán éppen egy nagy fa alatt volt, ahol egy élelmes ősünk különféle hasznos dolgokra cserélte az általa erjesztett és leszűrt és kimért boldogító italt. Azóta sokat változott a világ, mostanra a falusi kocsma lassan megszűnik a helyi közösségi élet fontos színterének lenni, érdeklődés híján egyre több be is zár. Pedig másként volt ez a boldog békeidőkben, vagy a két világháború között.

A püspök úr 12 méteres keresztje

Szigligetről, a Királyné szoknyáján lévő kilátóból, de a Rókarántó tetején lévő kápolnától is jól látszik a Badacsony tetején, Tördemic felett Ranolder János püspök úr 12 méter magas keresztje. Igaz, mostanra úgy felnőttek a fák körülötte, hogy nem ötlik egyszerre szemünkbe, a Balatoni Múzeum gyűjteményéből kiválasztott képeslapokon. Igaz, ezeken azért jól láthatóan meg is erősítették vonalait.

MaNDA összes cikke »

A nótáriusból jegyző úr lett

elsullyedt_vilagok_leadÉs akkor még a falu tekintélyei közül nem is beszéltünk a jegyzőről, aki a törvények ismerete és a felsőbb hivatalokkal való kapcsolata miatt is talán a község hierarchiájában a legmagasabban állt. Szekeres Ödön jegyző úr portréját nézzük a Balaton Múzeum gyűjteményéből, hogy Arany János mellett az ő segítségével meséljük el mi fán termett a jegyző, vagy régiesen a nótárius.

Arany, a „hallgati ember”, ahogy Nagyszalontán, tízezres szülővárosában hívták, akkoriban igazi nótárius volt, pont olyan, melyről korábban a jó Gvadányi József uram, a tábornokból lett író és költő értekezett oly viccesen az Egy falusi nótáriusnak budai utazása című remek verses korrajzában. A fiatal, éppen családot alapító és gyarapító Aranynak nem voltak olyan kalandjai, mint Gvadányi Rontó Páljának, neki a napi 10-12 óra jegyzői munka elvitte ekkoriban minden idejét. De helytállt a szürke hétköznapokban és olyan katasztrófáknál is, mint a nagy tűz, amiben 1847 áprilisában több, mint kétezer ház égett le Szalontán. A nótárius úr pedig szervezte az oltást, majd pedig az újjáépítést. A marhalevelek kiállításához és az utóbbi tevékenységekhez nem fontos a jogi végzettség, és jól tudjuk, Arany nem is bírt ilyennel, hiszen csak két évet töltött el a debreceni református kollégiumban, aztán színésznek állt. A keszthelyi múzeum képén látható Szekeres Ödön viszont valamikor a 19. század végén, vagy a 20. elején állt a fényképezőgén elé jól szabott könnyű nyári zakójában. Nos, neki már minden bizonnyal volt végbizonyítványa valamelyik jogi akadémiáról, valószínűleg a Keszthelyhez legközelebbi pápairól.

jegyző
Szekeres Ödön jegyző úr (forrás: MaNDA)

A hazai jogi oktatás a középkori indulásától nagyot fejlődött a 19. század közepére, végére. Az egyetemek mellett a részben a líceumokból kialakuló jogi akadémiákon is folyt jogászképzés (pl.: Kassa, Nagyvárad, Kolozsvár, Zágráb, Győr stb.). Itt a 19. század elejétől a bölcsészet elvégzése után lehetett jogot tanulni, ami az 1860-as évektől három évet vett igénybe. 1883-tól pedig a jogi karokon bevezették a közigazgatási jogból is az államvizsgát. Hogy aztán Pápán, vagy esetleg éppen a pesti jogi karon végzett-e Szekeres Ödön jegyző úr, azt nem lehet tudni, de az biztos, hogy a falusi jegyzői hivatalhoz a 19. század végén már bőven elég volt az akadémiai képzés. És az is biztos, hogy nagyon sok mindent kellett intéznie egy falusi jegyzőnek. Aki ellátta akkor is a bíró és a testület, az önkormányzat jogi felügyeletét, emellett vitte a falu lakosságnak szabálysértési ügyeit is. Aztán végrehajtotta a járási hivataltól érkező utasításokat, amelyek a közösségi élet minden területére kiterjedhettek az állattartástól egészen a vízelvezető árkok karbantartásáig. A jegyző volt az univerzális összekötő kapocs az államhatalom és a falu népe között, ezért bizalmi állásnak számított, politikai szempontból is.

jegyző
Jegyzői lak a baranyai Újpetréről (forrás: MaNDA)

 

A kötelezettségeket, a felelősséget természetesen kiváltságokkal is honorálták. A magasnak mondható állami fizetés mellé megfelelő színvonalú szolgálati lakás is járt, ami sokszor a falu legnagyobb, legjobban felszerelt épületei közé tartozott. Így hát nem is kellett lasszóval fogni a jegyzőt a két világháború között, de még a boldog békeévekben sem. Ha pedig figyelmesen megnézzük Szekeres Ödön uram fotóját, láthatjuk, hogy komoly, tehetős fiatalember volt. Adott is a küllemére, a már említett ruházat mellett az is nagyon valószínű, hogy a borbélytól érkezett egyenesen a fotográfus műtermébe.

Pálffy Lajos

 

• Publikálva: 2017.08.29. 12:27

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

II. András
Magyar király Jeruzsálem falai alatt – II. András pénze nem lett több még a rendszeresen szedett rendkívüli adók bevezetése után sem. Ráadásul volt egy régi ügye is, megfogadta a pápának, hogy keresztes hadjáratot indít a Szentföldre. Erre végül 1216-ban került sor, amikor is a bizánci székhelyű, 1204-óta létező Latin Császárság trónjára is esélyessé vált.