a rovat írásai

Magyar király Jeruzsálem falai alatt

„Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia” – így fogalmazott lapunk nyugdíjba vonult szerzője. Már csak azért is igaza van, mert II. András királyunkról szerintem leginkább az maradt meg az emberekben, hogy hagyta megöletni a feleségét, meg hogy mindenféle kurtanemesek rákényszerítették az Aranybulla kiadására, ezzel korlátozván a hatalmát. Pedig ő volt az a magyar uralkodó, aki a Szentföldön menetelt a magyar hadakkal és Akkon városában felvette a Jeruzsálem királya címet is.

III. Országos Közfoglalkoztatási Kiállítás a Vajdahunyad várában

Szeptember 22. és 23. között rendezik meg a III. Országos Közfoglalkoztatási Kiállítást a Vajdahunyad várában. A Belügyminisztérium által szervezett rendezvényen 130 kiállító mutatja be a megvalósított közfoglalkoztatási programok eredményeit, biztosít lehetőséget a település megismerésére, az általuk készített termékek, és a helyi ételek kóstolására, azok megvásárlására.

Ki rombolta le Rezi várát?

A keszthelyi fennsíkon lévő Rezi község mellett a honvédségnek volt egykoron lőtere és bázisa, de ha már katonaság, akkor volt itt egy váracska is, amelyről nem szólnak ugyan hősi énekek, de a romokról készült fényképek ott vannak a Balatoni Múzeum jóvoltából az adatbázisunkban.

Nem volt egy Michelangelo a farkasvári szobrász

Be kell vallanunk, azért a római szobrászok, legalábbis a provinciákban működők nem nagyon érték el görög elődeik színvonalát. Hogy úgy mondjam, elég esetlegesnek, elnagyoltnak is tűnnek azok a sírszobrok is, amik Aquincumból, az egykori helytartói városból kerültek elő. Még inkább elmondhatjuk ezt a most 3D-ben is tanulmányozható, Szentendrén, a rómaiak által Farkasvárnak (Ulcisia Castra) nevezett katonai településen talált dombormű töredékéről. Ami nem valami szemet gyönyörködtető alkotás.

Stádinger Ferenc úr, a parancsnok

Aztán itt van a tűzoltóparancsnok is, aki azért mégis csak volt valaki a két világháború közti falu hierarchiájában. Leginkább a helyi önkéntes tűzoltó egylet, vagy egyesület tagjai választották meg „saját kebelükből”. Tehát egy közéjük tartozó, tekintélyes ember volt, akinek így bizalmat szavaztak. Ilyent látunk a Balatoni Múzeumban őrzött fényképen is, Stádinger Ferenc úr 25 évesen lett tűzoltó Keszthelyen, és egyben el is indult a parancsnokság felé vezető úton.

Az utolsó aranyágacska

„Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia” – így fogalmazott lapunk nyugdíjba vonult szerzője, akinek most III. András, az utolsó Árpád-házi királyunk alakjának felidézésével folytatjuk sorozatát.

Kucs Béla mindenütt

Az ózdi kollégák révén Kucs Béla több kisplasztikája is belekerült az adatbázisba. Ami nem is véletlen, az Ózdon született szobrász, aki az ország szinte minden nagyobb településére készített az ötvenes évektől indulóan köztéri szobrot, végül 150 művét szülővárosának ajándékozta.

A ház a sziklák alatt

Badacsonyi sétánkat a páratlan kilátással bíró Rodostó turistaházzal folytatjuk, ami leginkább Tördemicről közelíthető meg a 482 fokot számláló Bujdosó-lépcsőn. Bemenni nem tudunk, de ez a jövőben változhat.

Akik hajtották Singer úr masináját

Az is biztos, hogy nem nagyon volt falu a két világháború között, sőt még azután sem varrónő nélkül. Persze, a jelentősebb településeken szabók is működtek, akik minden a korban viselt ruhanemű előállítására képesek voltak. A varrónők viszont, ahogy én emlékszem, inkább a nők ruhadarabjainak elkészítésével, vagy éppen javítgatásával foglalkoztak.

A mindentudó kocsmáros

Az emberiség történetének első kocsmája talán éppen egy nagy fa alatt volt, ahol egy élelmes ősünk különféle hasznos dolgokra cserélte az általa erjesztett és leszűrt és kimért boldogító italt. Azóta sokat változott a világ, mostanra a falusi kocsma lassan megszűnik a helyi közösségi élet fontos színterének lenni, érdeklődés híján egyre több be is zár. Pedig másként volt ez a boldog békeidőkben, vagy a két világháború között.

A püspök úr 12 méteres keresztje

Szigligetről, a Királyné szoknyáján lévő kilátóból, de a Rókarántó tetején lévő kápolnától is jól látszik a Badacsony tetején, Tördemic felett Ranolder János püspök úr 12 méter magas keresztje. Igaz, mostanra úgy felnőttek a fák körülötte, hogy nem ötlik egyszerre szemünkbe, a Balatoni Múzeum gyűjteményéből kiválasztott képeslapokon. Igaz, ezeken azért jól láthatóan meg is erősítették vonalait.

MaNDA összes cikke »

A mindentudó kocsmáros

elsullyedt_vilagok_leadAz emberiség történetének első kocsmája talán éppen egy nagy fa alatt volt, ahol egy élelmes ősünk különféle hasznos dolgokra cserélte az általa erjesztett és leszűrt és kimért boldogító italt. Azóta sokat változott a világ, mostanra a falusi kocsma lassan megszűnik a helyi közösségi élet fontos színterének lenni, érdeklődés híján egyre több be is zár. Pedig másként volt ez a boldog békeidőkben, vagy a két világháború között.

Amikor mindenképpen a falu tekintélyei közé tartozott a kocsmáros is, pláne, ha a szeszek mérésén kívül konyhát is üzemeltetett. (Itt jut eszembe, hogy eme sorozatban volt szó már a kocsmárosokról, igaz, az a cikk inkább a városon működő italmérőket mutatta be.) És az italok tekintetében nem csak a mennyiségre, hanem a minőségre is utazott, így a falu elöljárói, tekintélyei is felkeresték aztán az intézményét, melynek nagyterme sokszor lakodalmak, télidőben bálok és színdarabok előadásának helyszíne is volt.

kocsmáros
Keszey Vince (forrás: MaNDA)

A két világháború közötti falu innovatív kocsmárosa, ha tehette, kisebb vágóhidat is gründolt, hús kimérésével is foglalkozott, amivel párhuzamosan jégvermet is működtetett. És persze politizált is, vagy legalábbis tájékozott volt az aktuális politikai kérdésekben. Információit első kézből, a hozzá betérőktől szerezte, de emellett újságot, újságokat is járatott, és rádiókészüléket is üzemeltethetett. Fő bevételi forrása mégis csak az alkoholos italok kiméréséből származott általában. Mégpedig első sorban, mivel a sör logisztikája még fejletlen volt, a borból, melyet Jedlik Ányos atya nagyszerű találmányát széles körűen alkalmazva, fröccsök formájában fogyasztottak el a szomjúhozó helybeliek, vagy éppen a betérő utazók.

kocsmáros
A szakma krémje (forrás: MaNDA)

Akik éppenséggel járhattak görbe és egyenes utakon is, de mindenképpen a falu kocsmájában kötöttek ki, hogy a számukra szükséges információkat beszerezzék. Az utazás sebességének a felgyorsulása, a vasúthálózat kiépülése ugyan a klasszikus fogadókat, az utazók és a lovaik regenerálódását szolgáló helyeket feleslegessé tette, a kocsmákra viszont továbbra is szükség volt. Szükség volt a már említett informálódás miatt, ugyanakkor itt zajlott a falu társadalmi életének java része is. A kocsma volt a közösség első számú fóruma, ahol megbeszélték a falu, az ország és az élet nagy dolgait, kérdéseit. Kicserélték a rendelkezésre álló információkat és levonták a megfelelő következtetéseket. Miközben természetes italoztak, és mint tudjuk, az alkohol kisebb mennyiségben egyenesen jótékony hatású: oldja a gátlásokat és egyesek szerint élénkíti a gondolkodást, segíti a szellemi tevékenységet is, persze csak mértékkel fogyasztva.

kocsmáros
Ez már egy más világ (forrás: MaNDA)

Aztán az emberiség hosszúra nyúló történetében mindig is voltak olyanok, aki ilyen-olyan okok miatt nem ismerték ezt a mértéket. Sokan a lelkiismeretüket altatták ilyen módon, mások egyszerűen csak kívánták a bódulatot, meg akartak szabadulni az élet nyűgeitől egy kis időre. A kocsmáros pedig minden korban jó kedvvel, vagy éppen unottan a pohárba töltötte a boldogságot, enyhülést hozó folyadékokat. Ezért sokan voltak, akik keresték a kegyeit, és ez még hellyel-közzel most is így van. Az adatbázisunkból kiválasztott képekből megismerhetjük a Rába melletti Egyházaskeszőről induló Keszey Vincét, a nagyszerű budapesti vendéglőst, megnézhetjük a Mosonmagyaróvártól néhány kilométernyire lévő Darnózseli kármentős kocsmáját 1956-ból. 

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2017.09.07. 09:14

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

II. András
Magyar király Jeruzsálem falai alatt – II. András pénze nem lett több még a rendszeresen szedett rendkívüli adók bevezetése után sem. Ráadásul volt egy régi ügye is, megfogadta a pápának, hogy keresztes hadjáratot indít a Szentföldre. Erre végül 1216-ban került sor, amikor is a bizánci székhelyű, 1204-óta létező Latin Császárság trónjára is esélyessé vált.