a rovat írásai
Kultúrgyár lehet a szombathelyi volt 11-es huszárlaktanyából
Országos hatókörű kulturális logisztikai, valamint digitalizációs központ, egy „igazi kultúrgyár″ épülhet fel a volt 11-es huszárlaktanya műemléki védettség alatt álló épületeit is megújítva Szombathelyen – közölte csütörtökön Puskás Tivadar (Fidesz-KDNP), Szombathely polgármestere.
Új felületen folytatjuk
Kedves Olvasó! Mindenek előtt köszönjük, hogy a kultúrával foglalkozó számos internetes oldal közül bennünket is érdeklődéssel lapozott. A MaNDA, mint közintézmény feldarabolása után e honlap kiadója a Forum Hungaricum Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság lett, feladata pedig az archívum gyarapodásának bemutatása, cégünk törekvéseinek ismertetése. Ezekhez a célokhoz egy új felületet készítettünk, ahol mindig elérhető lesz a most búcsúzó mandarchiv.hu is.
Visszabeszél a templom oldala
Hát, ha már egyszer eljutottunk Tihanyba, nem mehetünk el szó nélkül a félsziget legismertebb attrakciója, a visszhang mellett sem. Ami minden ellenkező híresztelés ellenére működik, és egészen pontosan hét egymás után gyorsan elhadart szót képes „visszamondani” a templom fala. Például azt, hogy „Hazádnak rendületlenül légy híve, óh magyar!”
Ózdi intézményeink az Echo Televízió építészeti műsorában
Huszonhárom percben mutatta be az Echo Televízió a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. által működtetett két ózdi intézményt, a Nemzeti Filmtörténeti Élményparkot és a Digitális Erőművet. Az október 14-én, szombaton adásba kerülő műsorban az építész tervező mellett megszólalt a két intézmény és a Forum Hungaricum vezetője is.
Munkát bőven adó szeptember
Sok szó esett már ezen a felületen a két világháború közti falu életéről. Megismerhettük a tisztségviselőket, a falu tekintélyeit és mesterembereit is. Csak még magáról a parasztról, a falu lakójáról nem nagyon esett szó. Pedig ők adták akkoriban az ország lakosságának legnagyobb részét. Nézzük hát meg, mit csinált a magyar földműves az esztendő hónapjaiban. Nézzük meg már csak azért is, mert ez is egy elsüllyedt világ, azok a tevékenységek, szokások rég a múlté lettek, amik meghatározták a falusi ember életét akkoriban.
A rekorder múzeumalapító korsója
Nem is ez a korsó az érdekes most nekünk, bár egészen szép darab. Hanem a megtalálójával, Dornyay/Darnay Bélával foglalkozunk most. Aki amerre járt, mindenütt múzeumot alapított. Emellett 11 évig áldozópap is volt, és piarista szerzetes.
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg
A jó Károly Róbert királyunk pedig annyi mindent tett itt, hogy azt kár is lenne egy cikkbe belezsúfolni. Hogy aztán némi képet kapjunk a 14. század elejének magyarországi viszonyairól, nézzük csak meg jobban az első vegyesházi uralkodónk hatalomra jutását.
Finta Sándor és Walt Whitman
Hogy mikor találkozhatott a Túrkevéről induló szobrász, Finta Sándor Walt Whitman költészetével, azt nem lehet tudni biztosan. A Szabó Lőrinc, Babits és Füst Milán által is fordított verseit leginkább eredetiben, angolul olvashatta, hiszen 1923-tól New Yorkban élt. Az viszont biztos, hogy tetszett neki ez a fajta költészet, ezért is készülhetett el a túrkevei Finta Múzeum által most 3D-ben tanulmányozható kis éremmel.
Tihany elveszett várai
Gyulaffy kapitány uram Csobánca után illenék szólni Tihany váráról,
pontosabban várairól is. Mert a félszigeten már 5000 évvel ezelőtt állt
egy földsánc, s rómaiak pedig az átkelő védelmére őrtornyot emeltek, és
ez így ment tovább egészen 1683-ig, amikor Tihany a töröknek mindig
sikeresen ellenálló földvára a levegőbe repült. Vagy eltalicskázták.
Lármafa, véres kard, postáskisasszonyok
A két világháború közötti falu egyik fontos közintézménye volt az éppen idén 150 éves Magyar Királyi Posta által fenntartott és működtetett postahivatal. Ahol a távíróval párhuzamosan a telefon is működött, ahol fel lehetett adni a leveleket és a táviratokat. Amiket aztán „házhoz is szállított” a postás, akit kézbesítőnek is neveztek. Az első emancipált munkahelyek egyike volt, a postáskisasszony kezelte az elektronikus masinákat, de ki is hordta a leveleket, ha nem volt önálló kézbesítője a hivatalnak.
Szép szál ember volt ez a III. Béla
III. Béla királyunkról pedig csak jót mondhatunk, konszenzus van arról a történészek között, hogy az ő uralkodása alatt volt a legerősebb, leghatalmasabb az Árpád-ház. Magyarország pedig – legalábbis a királyi bevételeket tekintve – megelőzte Franciaországot és Angliát is.
A mindentudó kocsmáros
Az emberiség történetének első kocsmája talán éppen egy nagy fa alatt volt, ahol egy élelmes ősünk különféle hasznos dolgokra cserélte az általa erjesztett és leszűrt és kimért boldogító italt. Azóta sokat változott a világ, mostanra a falusi kocsma lassan megszűnik a helyi közösségi élet fontos színterének lenni, érdeklődés híján egyre több be is zár. Pedig másként volt ez a boldog békeidőkben, vagy a két világháború között.Amikor mindenképpen a falu tekintélyei közé tartozott a kocsmáros is, pláne, ha a szeszek mérésén kívül konyhát is üzemeltetett. (Itt jut eszembe, hogy eme sorozatban volt szó már a kocsmárosokról, igaz, az a cikk inkább a városon működő italmérőket mutatta be.) És az italok tekintetében nem csak a mennyiségre, hanem a minőségre is utazott, így a falu elöljárói, tekintélyei is felkeresték aztán az intézményét, melynek nagyterme sokszor lakodalmak, télidőben bálok és színdarabok előadásának helyszíne is volt.
A két világháború közötti falu innovatív kocsmárosa, ha tehette, kisebb vágóhidat is gründolt, hús kimérésével is foglalkozott, amivel párhuzamosan jégvermet is működtetett. És persze politizált is, vagy legalábbis tájékozott volt az aktuális politikai kérdésekben. Információit első kézből, a hozzá betérőktől szerezte, de emellett újságot, újságokat is járatott, és rádiókészüléket is üzemeltethetett. Fő bevételi forrása mégis csak az alkoholos italok kiméréséből származott általában. Mégpedig első sorban, mivel a sör logisztikája még fejletlen volt, a borból, melyet Jedlik Ányos atya nagyszerű találmányát széles körűen alkalmazva, fröccsök formájában fogyasztottak el a szomjúhozó helybeliek, vagy éppen a betérő utazók.
A szakma krémje (forrás: MaNDA)
Akik éppenséggel járhattak görbe és egyenes utakon is, de mindenképpen a falu kocsmájában kötöttek ki, hogy a számukra szükséges információkat beszerezzék. Az utazás sebességének a felgyorsulása, a vasúthálózat kiépülése ugyan a klasszikus fogadókat, az utazók és a lovaik regenerálódását szolgáló helyeket feleslegessé tette, a kocsmákra viszont továbbra is szükség volt. Szükség volt a már említett informálódás miatt, ugyanakkor itt zajlott a falu társadalmi életének java része is. A kocsma volt a közösség első számú fóruma, ahol megbeszélték a falu, az ország és az élet nagy dolgait, kérdéseit. Kicserélték a rendelkezésre álló információkat és levonták a megfelelő következtetéseket. Miközben természetes italoztak, és mint tudjuk, az alkohol kisebb mennyiségben egyenesen jótékony hatású: oldja a gátlásokat és egyesek szerint élénkíti a gondolkodást, segíti a szellemi tevékenységet is, persze csak mértékkel fogyasztva.
Ez már egy más világ (forrás: MaNDA)
Aztán az emberiség hosszúra nyúló történetében mindig is voltak olyanok, aki ilyen-olyan okok miatt nem ismerték ezt a mértéket. Sokan a lelkiismeretüket altatták ilyen módon, mások egyszerűen csak kívánták a bódulatot, meg akartak szabadulni az élet nyűgeitől egy kis időre. A kocsmáros pedig minden korban jó kedvvel, vagy éppen unottan a pohárba töltötte a boldogságot, enyhülést hozó folyadékokat. Ezért sokan voltak, akik keresték a kegyeit, és ez még hellyel-közzel most is így van. Az adatbázisunkból kiválasztott képekből megismerhetjük a Rába melletti Egyházaskeszőről induló Keszey Vincét, a nagyszerű budapesti vendéglőst, megnézhetjük a Mosonmagyaróvártól néhány kilométernyire lévő Darnózseli kármentős kocsmáját 1956-ból.
Pálffy Lajos
Egységes Nemzeti Oktatási és Kulturális Térinformációs Rendszer
Egységes Nemzeti Oktatási és Kulturális Térinformációs Rendszer – Információk: tevékenység, képgaléria, rendezvények, dokumentumok.
Történelmi játékok
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com
Közkincstár
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg – A 12 éves Caroberto a délvidéki Frangepánok, Subicsok és Babonicsok lefizetése után partra is száll Dalmáciában, és elindul Buda felé. Még tart a menetelés, amikor III. András hirtelen elhalálozik, így aztán Bicskei Gergely esztergomi érsek meg is koronázza valami sebtében előkerített koronával a 13 éves ifjút. Ez volt Károly Róbert első megkoronázása, amit még kettő követett.