Nemzetközi szakértők egy csoportja szerint százszázalékos bizonyossággal kijelenthető, hogy a Nobel-díjas chilei költő, Pablo Neruda halálát nem rák okozta, ahogy azt annak idején a katonai rezsim állította a dél-amerikai országban.
Hatvan éve, 1957. október 25-én kezdődött az 1956-os forradalom utáni Kádár-kormány nagy nemzetközi visszhangot kiváltó koncepciós jogi eljárása, a „nagy íróper″.
Október 24-én lesz hetvenöt éves Serfőző Simon Kossuth- és József Attila-díjas költő, író.
Kazuo Ishiguro angol írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Előkerült Ernest Hemingway első elbeszélése, amelyet még tízéves korában írt. A fikciós útinaplót két Hemingway-kutató, Sandra Spanier és Brewster Chamberlin találta meg egy Key West-i magánarchívumban.
Szabó Magda születésének 100. évfordulója alkalmából emlékházat és domborművet avattak az író egykori iskolájában, a debreceni Dóczy gimnáziumban.
Madách Imre Irodalmi Napokat tartanak a szlovákiai Alsósztregován és a Nógrád megyei Csesztvén; a pénteki és szombati rendezvény programjait Arany János születésének 200. évfordulója jegyében állították össze, és megemlékeznek a két költő barátságáról is, tájékoztatta az MTI-t a csesztvei Madách Imre Emlékház munkatársa.
Hatvan éve, 1957. október 3-án halt meg Szabó Lőrinc Kossuth-díjas költő, műfordító.
Kétszáz éve született Tompa Mihály, népdalokból kiinduló édes-bús elégiák és hazafias versek szerzője. Három település református lelkésze, és Petőfi, majd Arany barátja. Aki végül is három faluban élte le életét, és vetette papírra tekintélyes életművét.
A magyar dráma napját 1984 óta rendezik meg Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve.
Nagy valószínűséggel Stephen Edwin King írással tölti 70. születésnapját is. Na jó, mondjuk inkább, hogy azért reggel még bepötyög néhány bekezdést az aktuális műből, és csak azután adja meg magát a nagy napnak. És ünnepelheti, ünnepeltetheti magát, mert valószínűleg ő a világ legismertebb, és legelismertebb élő írója.
Tizenötödik tagválasztásán a Digitális Irodalmi Akadémia korábbi tagjai Várady Szabolcs költő–író–műfordító–szerkesztőt választották a DIA új tagjává. Posztumusz tag a Petőfi Irodalmi Múzeum javaslatára és a tagok jóváhagyásával Zelk Zoltán lett. Így e két szerző életművét digitalizálja a DIA a közeljövőben.
A szavazásra a Petőfi Irodalmi Múzeumban került sor szeptember 20-án. A szavazás előtt E. Csorba Csilla mutatta be a tagoknak és az újságíróknak a PIM jelenlegi életét. A Magyar Könyv Alapítvány 2011 októberében megszűnt, s külföldi fordítástámogatási, valamint más irodalomnépszerűsítő feladataival a PIM égisze alá költözött – erről Károlyi Dóra beszélt. Kelevéz Ágnes a PIM Médiát mutatta be a tagoknak.
Kányádi Sándor
Darvasi László, Bodor Ádám, Závada Pál, Esterházy Péter
Radics Péter, a DIA vezetője beszélt a DIA anyagainak bővüléséről, s a szavazás előtt elmondta, 32 élő tagja van a szervezetnek, amely jövőre lesz 15 éves. 2012-ben megszerezték a www.dia.hu domaint, amely egyszerűsíti az internetes megjelenést. Az interneten továbbra is népszerű irodalmi tájékozódási oldalként jellemezte a honlapot, amelyet éves szinten csaknem 600 ezer látogató keres fel, s amelynek látogatottsága egy ideje már évről évre mintegy 10 százalékkal bővül.
Várady Szabolcs
(Budapest, 1943. január 27.) Kossuth- és József Attila-díjas költő, író, műfordító, a Holmi versszerkesztője.
Önálló kötetei:
Ha már itt vagy (versek), Kozmosz, 1981
Hátha nem úgy van (versek ), Magvető, 1988
A rejtett kijárat (versek, fordítások, próza, egyebek), Európa, 2003
Műfordítások:
Át a tű fokán (versek) Ford. (vál., utószó): Várady Szabolcs – Európa, 1976
I. Erzsébet: három dráma / Paul Foster; (ford. Várady Szabolcs, Vajda Miklós, Prekop Gabriella ; vál. Osztovits Levente; utószó Földényi F. László). – Európa, 1979
Komédiások: dráma / Trevor Griffiths; ford. Bart István ; versford. Várady Szabolcs. – Európa, 1981
A szeretet művészete / Erich Fromm; ford. Várady Szabolcs ; utószó: Hermann István. 2. kiad. – Helikon, 1985
Zelk Zoltán
(Érmihályfalva, 1906. december 18. – Budapest, 1981. április 23.) Baumgarten-díjas, József Attila- és Kossuth-díjas magyar költő, prózaíró.
Kötetei:
Csuklódon a vér kibuggyan, 1930
A lélek panaszaiból, 1942
A teremtés tanúja, 1945
Kagylóban a tenger, 1947
A hűség és hála éneke, 1949
A pártos éneke, 1950
A nép szívében, 1952
Tűzből mentett hegedű, 1963
Bekerített csönd, 1971
Meszelt égbolt, 1976
Alszik a szél, 1982