Tündérmesével kezdődik

Mesemúzeum nyílik a budai vár tövében – a Döbrögi, bocsánat, a Döbrentei utcában. Ha belegondolunk, voltaképpen meglepő, hogy eddig ilyen még nem volt. Ha a média érdeklődése alapján meg lehet jósolni a sikert, akkor az borítékolható.

Példás nyitottsággal áll hozzá a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) az irodalom széleskörű népszerűsítéséhez. Alig pár hete adtunk hírt arról, hogy részt vett egy high-tech digitális mintaprojekt, a Hajnali háztetők című regény helyszíneit bejáró okostelefonos alkalmazás, az Ottlik-séta kialakításában, valamint megbízhatóan működteti a nemrég befogadott Digitális Irodalmi Akadémiát, s máris egy másfajta, de ismét jó hír kapcsolódik hozzá: Mesemúzeum nyílik kedden a PIM szakmai munkájára alapozva.

Az olvasás megszerettetéséhez a meséken át vezet az út

Az I. kerületben, a Döbrentei utca 15. szám alatt található múzeumban állandó és időszaki kiállítás lesz, továbbá a mintegy 200 négyzetméteren elfér egy műhelyfoglalkozásoknak, színházi és bábelőadásoknak helyet adó tér is. Az ötlet Kányádi Sándor Kossuth-díjas költőtől származik, s Benedek Elek apó kútjával szemben jöhet létre.

A múzeumot pénteken sajtótájékoztatón mutatta be Hammerstein Judit, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) kultúráért felelős helyettes államtitkára, E. Csorba Csilla, a PIM főigazgatója, valamint Helmich Katalin, aki a Mesemúzeum szakmai kialakítását végezte.

Mese, 200 négyzetméteren

Hammerstein Judit elmondta: a kiállításra az Önkormányzat pályázott sikerrel a tárca Alfa pályázatára. Két kisgyermek édesanyjaként tudja, fontos szerepet töltenek be a mesék: „növelik a szókincset, fejlesztik a személyiséget, a gyerekek érzelmi világát. A meséknek fontos társadalompolitikai szerepük is van, hiszen a mesélő és a hallgatóság között mindig intenzív kapcsolat alakul ki, vagyis a mesék képesek generációkat összekötni″ – hangsúlyozta. Arról is beszélt, hogy az irodalom, az olvasás megkedveltetéséhez a meséken keresztül vezet az út.

Az Alfa pályázattal kapcsolatban megtudtuk, a 2013-as költségvetésben mintegy 300 millió forint áll rendelkezésre, ami a 2012-es támogatási keretnek majdnem a duplája.

Képes összekötni a generációkat

A mese hatalma kapcsán Hammerstein Judit Caesarius Heisterbacensis Csodás történeteiből olvasott egy exemplumot, saját fordításában, Az apát és a horkoló szerzetesek címmel, amelyet rövidsége miatt idézünk is:

„Mikor egy ünnepnapon Gevard apát, a mostani apátunk elődje, a káptalanban minket néhány szóval megfeddett, s látta hogy közben több testvér, legtöbben a laikusok közül, alszanak, sőt néhányukat még horkolni is hallotta, így kiáltott: Most jól figyeljetek ide, testvérek! Egy új, egészen nagyszerű történetet akarok nektek elmesélni. Egyszer volt egy király, Artúrnak hívták. Innen már nem is folytatta a történetet, hanem így szólt: Látjátok, testvérek siralmas állapototokat? Amikor az Istenrõl beszéltem nektek, elaludtatok. De amikor néhány lényegtelen szót fűzök a mondandómhoz, rögvest felébredtek és kíváncsian hegyezitek a fületeket.”

E. Csorba Csilla, a PIM főigazgatója elmesélte, hogy a Louvre Abu Dhabiban hoz létre filiálét, de a PIM sem tétlenkedik, a budai vár tövében alakítottak ki Mesemúzeumot. E. Csorba név szerint megköszönte a munkát és a közreműködést azoknak, akik a múzeum létrejöttén fáradoztak.

Sűrű, sötét erdő

Helmich Katalintól, a koncepció kialakítójátó megtudhattuk, hogy hétfő kivételével minden nap történik majd valami: kedden, szerdán és pénteken bejelentett iskolai és óvodai csoportokat várnak, a csütörtök, a szombat és a vasárnap a családoké lesz. Már most számos mesével foglalkozó szervezet, kiadó kereste meg a múzeumot.

Az épület udvarán a kút az élet vizét szimbolizálja, amellyel a gyerekek meglocsolhatják az égig érő fát. A műhelyben létrehoztak egy olvasó-, egy hallgató és filmkészítő kuckót, valamint egy színpadot. Állandó kiállítás A magyar tündérmese világa címmel nyílt, ahol a látogatók találkozhatnak a tündérmesék állandó szereplőivel, átvághatnak a sűrű, sötét erdőn, a próbák után pedig a trónszék várja őket. Az időszaki kiállításon a magyar mesegyűjtés első száz évét lehet megismerni.

Leendő közösségi helyszín

Helmich hozzátette: közösségi helyszínné szeretnék varázsolni a Döbrentei utca 15-öt: író–olvasó találkozók, színházi előadások, drámafoglalkozások, mellett lehetőség nyílik – például születésnapok alkalmával – a múzeumi tér kibérlésére is. A könyvállományt a Pagony és a Móra Könyvkiadó adta össze. A Palimpszeszt Kulturális Alapítvány helyben adta át az első, hallássérült gyerekeknek és gyerekekről szóló mesekönyvet, Benyovszky Anita Péterke hallani fog című lapozóját.

A magyar tündérmese világa

Az épület negyed évezredes, barokk stílusú, a Budavári Önkormányzat újíttatta fel 220 millió forintból; a 200 négyzetméteres múzeum a kialakítása 40 millió forintba került. A külföldi útja miatt távol lévő kerületi polgármester, Nagy Gábor Tamás helyett az önkormányzat munkatársa, Blázsovics Lívia azt is elmondta, a felújításra a Városrehabilitációs Alapból nyertek támogatást. Az Emmi Alfa pályázatán 23 millió forintot nyert el a mesemúzeumra az önkormányzat, s további 3,5 millió forintnyi önrészt is hozzátett.

Az új intézmény keddtől már látogatható, az ünnepélyes megnyitó szeptember 30-án, vasárnap van.

Balogh Endre

• Publikálva: 2012.09.30. 09:12 • Címke: ajánló, hír, program, kiállítás

Kapcsolódó képgyűjtemény

_{Mesemúzeum Mesemúzeum Mesemúzeum Mesemúzeum Mesemúzeum Mesemúzeum Hammerstein Judit, Helmich Katalin Hammerstein Judit, Helmich Katalin E. Csorba Csilla, Hammarstein Judit E. Csorba Csilla Sajtótájékoztató Sajtótájékoztató Sajtótájékoztató Sajtótájékoztató Sajtótájékoztató Fontos a mese Sajtótájékoztató}  

Ugrás a galéria oldalára