a rovat írásai
Nem a rák, méreginjekció végzett a költővel?
Nemzetközi szakértők egy csoportja szerint százszázalékos bizonyossággal kijelenthető, hogy a Nobel-díjas chilei költő, Pablo Neruda halálát nem rák okozta, ahogy azt annak idején a katonai rezsim állította a dél-amerikai országban.
És elindult a nagy íróper
Hatvan éve, 1957. október 25-én kezdődött az 1956-os forradalom utáni Kádár-kormány nagy nemzetközi visszhangot kiváltó koncepciós jogi eljárása, a „nagy íróper″.
Segédmunkásból lett költő
Október 24-én lesz hetvenöt éves Serfőző Simon Kossuth- és József Attila-díjas költő, író.
Ishiguróé a Nobel
Kazuo Ishiguro angol írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Hemingway tíz évesen képzeletben Európába utazott
Előkerült Ernest Hemingway első elbeszélése, amelyet még tízéves korában írt. A fikciós útinaplót két Hemingway-kutató, Sandra Spanier és Brewster Chamberlin találta meg egy Key West-i magánarchívumban.
100 éve született Szbó Magda - megemlékezés Debrecenben
Szabó Magda születésének 100. évfordulója alkalmából emlékházat és domborművet avattak az író egykori iskolájában, a debreceni Dóczy gimnáziumban.
Csesztve és Sztregova, Arany és Madách
Madách Imre Irodalmi Napokat tartanak a szlovákiai Alsósztregován és a Nógrád megyei Csesztvén; a pénteki és szombati rendezvény programjait Arany János születésének 200. évfordulója jegyében állították össze, és megemlékeznek a két költő barátságáról is, tájékoztatta az MTI-t a csesztvei Madách Imre Emlékház munkatársa.
Költő elvont gondolatisággal
Hatvan éve, 1957. október 3-án halt meg Szabó Lőrinc Kossuth-díjas költő, műfordító.
Tompa a búslelkű verselő lelkész
Kétszáz éve született Tompa Mihály, népdalokból kiinduló édes-bús elégiák és hazafias versek szerzője. Három település református lelkésze, és Petőfi, majd Arany barátja. Aki végül is három faluban élte le életét, és vetette papírra tekintélyes életművét.
Ma van a magyar dráma napja
A magyar dráma napját 1984 óta rendezik meg Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve.
King a rémkirály
Nagy valószínűséggel Stephen Edwin King írással tölti 70. születésnapját is. Na jó, mondjuk inkább, hogy azért reggel még bepötyög néhány bekezdést az aktuális műből, és csak azután adja meg magát a nagy napnak. És ünnepelheti, ünnepeltetheti magát, mert valószínűleg ő a világ legismertebb, és legelismertebb élő írója.
Frakk, Kukori és a Tévémaci
90 éve született Bálint Ágnes
90 évvel ezelőtt született Bálint Ágnes, televízióra alkalmazott meseirodalom egyik megteremtője, feledhetetlen figurák alkotója.Már fiatal korában is társait szórakoztatta, 14 éves volt, amikor első meseregényét, a Fánni, a modern tündért sorozatokban közölték. Székesfehérváron tanult, majd a budapesti Angolkisasszonyokhoz járt.
Nagyon érdekelte a rajzolás, ezért egy időre Bécsbe ment, hogy rajzot tanuljon. A negyvenes évek elején sok mesét, meseregényt írt, ezek közül sok nem jelent meg nyomtatásban. 1944-ben férjhez ment dr. Németh Sándorhoz, aki egészen 1989-es haláláig társa volt. Közben egy külkereskedelmi vállalatnál dolgozott, jó nyelvérzékének köszönhetően több nyelvből fordított. 1958-ban, mikor újjáalakult a Televízió Gyermek- és Ifjúsági Osztálya, oda került mint szerkesztő és dramaturg. Rockenbauer Pál, Tarbay Ede és Kelemen Endre társaságában majd harminc éven keresztül alakította az akkor felnövekvő fiatalok ízlését és esti szórakozását. Ekkor még a tévébemondók olvasták fel a meséket, később ezeket váltották fel lassan a bábjelenetek, amelyek lassan bábfilmmé hosszabbodtak. Így 1961-ben havonta fél órában került képernyőre a Mi újság a Futrinka utcában? című sorozat, amelyet a Mazsola követett. A Futrinka utca pedig a mai idősebb és fiatalabb generáció egyik szállóigéjévé vált. A bábfilmek megalkotásában Bródy Verával és Lévai Sándorral dolgozott együtt. A Tévémaci ötlete is tőle származik:
Lévay Sándor a Futrinka utca kesztyűbábjainak elkészítése közben (fotó: Lippay Ágnes, balintagnes.hu)
„Szükségünk volt valamire, ami egységes keretbe foglalja a meseolvasásra kiképzett bemondóink tarka csokrát (...) Keretünk el is készült: mozog, muzsikál, még köpköd is. Micsoda kényelem az ilyen keret – mondogattuk aztán, valahányszor nyugovóra tértünk ott a képernyő mögött, a műsoroktól átlangyosodott dobozban. A nézők viszont, akik nem tudták, hogy a maciban csak egy keretet kell tisztelniük, mesealaknak kijáró érdeklődéssel figyelték őt. – Csak egy szál bugyogója van – állapították meg. És elindult a kérdésözön: – A macinak nincs anyukája? – Kistestvére sincs? – Nincs egy szerető kéz, amely estente betakargatná? – Óvodába sem jár? – Miért köp fiúhangon, mikor lányoknak való pöttyös hálóingilije van? Bocsánat, itt álljunk meg egy pillanatra. A tv-mackót annak idején én is fiúnak képzeltem el, csíkos pizsamában. A férfias ruhadarabot annak idején a rendező vetette el, attól félvén, hogy a nadrágszár elfedi a mackó esetlen mozgásának esetleges báját... Visszatérve a nézők kérdéseire, megvallom, eleinte bosszankodtunk rajtuk. Miért a kereten rágódik a kedves Néző, és miért nem azon, amit keretez? De telt-múlt az idő, és úgy másfél, két év után a kezdeti bosszankodást megértés váltotta fel. Ma már tudjuk, hogy amit mi puszta keretnek tekintünk, és ridegen "szignálnak" nevezünk, az a néző szemében rejtelmes mesealak...” (Rádió és Televízió újság 1966. 14. szám)
Húszévesen (fotó: balintagnes.hu)
A bábfilmeket követően elkezdődött a rajz- és papírkivágásos mesék sorozata. Talán leghíresebb mesesorozata a Frakk, a macskák réme. Igen, a nagy bumfordi Frakk, aki az elegáns magyar vizslák fajtájába sorolható és a két árulkodós–megúszós cica: a fehér Szerénke és a fekete Lukrécia, aki mindig újabb és újabb ravaszságot eszel ki. Bálint Ágnes egyik beszámolója szerint Kukori és Kotkoda azért öltötték a kakas és a csirke formáját, mert a rendező, Mata János azt mondta: „ezeknek csak két lábuk van, nem kell annyit rajzolni...” Ebben a sorozatban is, de különösen a Vízipók-csodapókban nagy figyelmet szentelt az apróbb élővilágnak; ez érvényes a Kukori és Kotkodát körülvevő csúszómászókra is. 1968-ban elindította a Kuckó című környezetismereti tévémagazint, amely gyakorlati tanácsokkal látta el a kis- és középiskolásokat: megtudhatták, hogyan lehet jól és helyesen tartani kutyát, macskát, halakat, aranyhörcsögöt. 1971-ben megjelent a Mit üzen a Kuckó? című könyv, amely bővebben kifejtett gyakorlati tanácsokat is tartalmazott. Ezt a műsort Bálint Ágnes még nyugdíjas korában is szerkesztette, majd miután átadta másnak, sajnálatos módon hamar meg is szűnt.
Nagyon sokan nőttek fel szelíd humorán (fotó: balintagnes.hu)
Palásthy György több munkájában is részt vett, például a Szeleburdi családban és a Hajónaplóban is. 1962-től jelentek meg könyvei írásban is a Móra Kiadónál, mint a már említett Frakk és a macskák, Mi újság a Futrinka utcában?, utolsó meseregénye pedig 2000-ben jelent meg Vízitündér, vízimanó címmel. Amit talán viszont kevesebben tudnak róla, hogy a Kacsa Kázmér kalandjai vagy a Garfield sorozat kezdetben neki köszönhette magyar szövegeit. Férje 1989-ben meghalt, ezután az írónő elvonult életet élt. 2008-ban, október 24-én egy nappal születésnapja után elhunyt. Lányai, Anna és Ágnes az életét és munkásságát bemutató honlappal emlékeznek rá.
Bakk Ágnes