a rovat írásai
Nem a rák, méreginjekció végzett a költővel?
Nemzetközi szakértők egy csoportja szerint százszázalékos bizonyossággal kijelenthető, hogy a Nobel-díjas chilei költő, Pablo Neruda halálát nem rák okozta, ahogy azt annak idején a katonai rezsim állította a dél-amerikai országban.
És elindult a nagy íróper
Hatvan éve, 1957. október 25-én kezdődött az 1956-os forradalom utáni Kádár-kormány nagy nemzetközi visszhangot kiváltó koncepciós jogi eljárása, a „nagy íróper″.
Segédmunkásból lett költő
Október 24-én lesz hetvenöt éves Serfőző Simon Kossuth- és József Attila-díjas költő, író.
Ishiguróé a Nobel
Kazuo Ishiguro angol írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Hemingway tíz évesen képzeletben Európába utazott
Előkerült Ernest Hemingway első elbeszélése, amelyet még tízéves korában írt. A fikciós útinaplót két Hemingway-kutató, Sandra Spanier és Brewster Chamberlin találta meg egy Key West-i magánarchívumban.
100 éve született Szbó Magda - megemlékezés Debrecenben
Szabó Magda születésének 100. évfordulója alkalmából emlékházat és domborművet avattak az író egykori iskolájában, a debreceni Dóczy gimnáziumban.
Csesztve és Sztregova, Arany és Madách
Madách Imre Irodalmi Napokat tartanak a szlovákiai Alsósztregován és a Nógrád megyei Csesztvén; a pénteki és szombati rendezvény programjait Arany János születésének 200. évfordulója jegyében állították össze, és megemlékeznek a két költő barátságáról is, tájékoztatta az MTI-t a csesztvei Madách Imre Emlékház munkatársa.
Költő elvont gondolatisággal
Hatvan éve, 1957. október 3-án halt meg Szabó Lőrinc Kossuth-díjas költő, műfordító.
Tompa a búslelkű verselő lelkész
Kétszáz éve született Tompa Mihály, népdalokból kiinduló édes-bús elégiák és hazafias versek szerzője. Három település református lelkésze, és Petőfi, majd Arany barátja. Aki végül is három faluban élte le életét, és vetette papírra tekintélyes életművét.
Ma van a magyar dráma napja
A magyar dráma napját 1984 óta rendezik meg Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve.
King a rémkirály
Nagy valószínűséggel Stephen Edwin King írással tölti 70. születésnapját is. Na jó, mondjuk inkább, hogy azért reggel még bepötyög néhány bekezdést az aktuális műből, és csak azután adja meg magát a nagy napnak. És ünnepelheti, ünnepeltetheti magát, mert valószínűleg ő a világ legismertebb, és legelismertebb élő írója.
Lázár kisasszony mandalái
80 éve született Sylvia Plath
Sylvia Plath, a bomba, aki robban és mindenkit földob, hogy aztán ne
tudja, hol van. Sylvia Plath, Lázár kisasszony. Sylvia Plath, a
félelmetes harcos. Sylvia Plath, a kegyetlen vallomás. Sylvia Plath, Ted
Hughes lelkiismerete. Sylvia Plath, egy hullám, ami mindent elborít.
Sylvia Plath, egy nekünk szegezett kérdés.Kezdhetnénk ott, hogy 1940. november 5. – Sylvia Plath alig nyolc éves, amikor apja meghal. Aztán egyenes út 1962. októberéig, amikor megírja az Aput, hogy végleg leszámoljon vele:
Kinőttelek, kinőttelek:
Fekete cipő, visellek
Harminc éve mint egy láb,
Féregfehéren s lélegzeni,
Tüszkölni alig merek.
Apu, meg kellett, hogy öljelek. (...)
Aztán már tudtam, mit tegyek.
Megcsináltam modelledet,
Meinkampf-képű feketeruhást:
Kefélteti a vasszüzeket.
S azt mondtam: velem is lehet.
Apu. S most végeztem veled.
(Tandori Dezső fordítása)
Beszélhetnénk erről, Plath viszonya korán elhunyt apjával, ami végigköveti életét, a sok versről, amelyek ezt célozzák meg. Vagy kezdhetnénk Az üvegbúrával, egy fiatal nő pokoljárásával a New York-i művilágban, az első öngyilkossági kísérlettel, körbejárhatnánk ennek a történetét, el egészen a Lázár kisasszonyig (szintén Tandori):
Megint megtettem.
Minden tíz évben
Sikerül egyszer –
Két lábon járó csoda: a bőröm
Fénylő náci-lámpaernyő,
Jobb lábfejem
Levélnehezék,
Arcom vonástalan, finom
Zsidóvászon.
Ó, ellenségem,
Hajtsd félre a kendőm.
Borzasztlak? –
Az orr, a szemüreg, az ép fogsor?
A savanyú szájszag elszáll
Egy nap alatt.
A hús, melyet
A sír leevett,
Gyorsan visszanő rám,
S mosolygó nő vagyok már.
Alig harminc.
S kilenc halálom van, mint a macskának.
Ez most a harmadik.
Rohadt dolog
Tízévenként megsemmisülni.
Aztán tovább: 1963, szokatlanul hideg tél, februári hajnal, eltorlaszolja a gyerekszoba ajtaját rongyokkal, megnyitja a gázcsapot, ezúttal a kísérlet sikeres, tényleg meghal, de csak hogy új életet kezdjen, újult erővel, hogy a mai napig elemezzük, vitassuk, meghatódjunk, megbotránkozzunk, megváltozzunk, ujjal mutogassunk, megkérdőjeleződjünk.
Sylvia Plath, Ted Hughes
De elindulhatnánk a Ted Hughes-vonalon, egy cambridge-i báltól a londoni megcsalásig, felvázolhatnánk egy tragikus szerelmi történetet és utótörténetet, beszélhetnénk a 2003-as Sylvia című filmről is (külön felhívnám a figyelmet Gwyneth Paltrow és Daniel Craig lenyűgöző alakítására), követhetnénk őket az 1956-os hirtelen házasságtól Bostonig, Yaddoig, majd vissza Angliába. Hughes sikerei, Plath alkotói válsága, kapcsolatuk viharossága, Assia és David Wevill felbukkanása, Assia kapcsolata Hughesszal (aki miatt elhagyja Platht), majd öngyilkossága, hat évvel Plath öngyilkossága után, mintegy imitálva azt. Beszélhetnénk a támadásokról és vádakról, amelyek ezek után folytonosan érik Hughest (hogy tudniillik ő az oka a két nő öngyilkosságának, hasznot húz Plath örökségéből stb.), Plath sírkövéről, amelyet újra és újra megrongálnak ismeretlen tettesek, hogy a Sylvia Plath Hughes feliratból a Hughest eltűntessék. Aztán szót ejthetnénk Hughes harmincöt éves hallgatásáról verseiben, egészen 1998-ig, amikor kiadja a Születésnapi leveleket, 88 verset, amelyeket Sylviának írt, aztán ugyanebben az évben meghal rákban. De persze a történet folytatódik, 2010-ben előkerül az Utolsó levél is, amely azt a bizonyos 1963-as februári éjszakát meséli el, feltár további titkokat, felvet további kérdéseket.
Bárhol kezdenénk, sose érnénk a végére. Minden történet egy másikat vezet fel, minden pró és kontra megtalálja a maga jogosultságát, minden összefügg. Hughes az 1981-es kiadású, Plath egybegyűjtött verseit tartalmazó kötet előszavában így ír a korai (1956 előtti) versekről: „A legjobbak ugyanolyan egyediek és befejezettek, mint bármi, amit később írt. Néhol erősen mesterkéltek tudnak lenni, de mindig sugárzik belőlük [Plath] sajátos izgatottsága. Sorai hangzásában és szerkezetében az a mély, matematikai elkerülhetetlenség-érzék igen korán kifejlődött. Itt is látni lehet, mennyire kizárólagosan függött a költészete egy belső képekkel és szimbólumokkal telített rendszertől, amely egy körbezárt kozmikus térré állt össze. Ha ezt vizuálisan kivetíthetnénk, e versek anyaga és motívumai igen érdekes mandalákat alkotnának. Versekként mindig felettébb ihletett mulatságok, de gyakran sokkal többek. És a leggyengébbek is segítenek feltérképezni költészete fokozatos gyorsulását a végső elrugaszkodásig.”
A vallomásos költészet anyját nehéz bárhogy is kettéosztani, különválasztani szerzőt a művektől, a szépirodalmat az történetétől, a leélt életét a posztumusz életétől. Sylvia Plath halott. Sylvia Plath él. Lázár kisasszony most is, immár nyolcvan évesen, újra és újra átver minket. Úgy tűnik, hogy letudtuk, végeztünk vele, mint ő az Apuval, de folyton visszajön és személyes pokoljárásainak, szabadulásainak finom, de határozott, kegyetlenül számonkérő és kegyetlenül szép mandaláival erősebben felkavar, mint valaha.
Horváth Benjámin