Országos hatókörű kulturális logisztikai, valamint digitalizációs központ, egy „igazi kultúrgyár″ épülhet fel a volt 11-es huszárlaktanya műemléki védettség alatt álló épületeit is megújítva Szombathelyen – közölte csütörtökön Puskás Tivadar (Fidesz-KDNP), Szombathely polgármestere.
Kedves Olvasó! Mindenek előtt köszönjük, hogy a kultúrával foglalkozó számos internetes oldal közül bennünket is érdeklődéssel lapozott. A MaNDA, mint közintézmény feldarabolása után e honlap kiadója a Forum Hungaricum Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság lett, feladata pedig az archívum gyarapodásának bemutatása, cégünk törekvéseinek ismertetése. Ezekhez a célokhoz egy új felületet készítettünk, ahol mindig elérhető lesz a most búcsúzó mandarchiv.hu is.
Hát, ha már egyszer eljutottunk Tihanyba, nem mehetünk el szó nélkül a félsziget legismertebb attrakciója, a visszhang mellett sem. Ami minden ellenkező híresztelés ellenére működik, és egészen pontosan hét egymás után gyorsan elhadart szót képes „visszamondani” a templom fala. Például azt, hogy „Hazádnak rendületlenül légy híve, óh magyar!”
Huszonhárom percben mutatta be az Echo Televízió a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. által működtetett két ózdi intézményt, a Nemzeti Filmtörténeti Élményparkot és a Digitális Erőművet. Az október 14-én, szombaton adásba kerülő műsorban az építész tervező mellett megszólalt a két intézmény és a Forum Hungaricum vezetője is.
Sok szó esett már ezen a felületen a két világháború közti falu életéről. Megismerhettük a tisztségviselőket, a falu tekintélyeit és mesterembereit is. Csak még magáról a parasztról, a falu lakójáról nem nagyon esett szó. Pedig ők adták akkoriban az ország lakosságának legnagyobb részét. Nézzük hát meg, mit csinált a magyar földműves az esztendő hónapjaiban. Nézzük meg már csak azért is, mert ez is egy elsüllyedt világ, azok a tevékenységek, szokások rég a múlté lettek, amik meghatározták a falusi ember életét akkoriban.
Nem is ez a korsó az érdekes most nekünk, bár egészen szép darab. Hanem a megtalálójával, Dornyay/Darnay Bélával foglalkozunk most. Aki amerre járt, mindenütt múzeumot alapított. Emellett 11 évig áldozópap is volt, és piarista szerzetes.
A jó Károly Róbert királyunk pedig annyi mindent tett itt, hogy azt kár is lenne egy cikkbe belezsúfolni. Hogy aztán némi képet kapjunk a 14. század elejének magyarországi viszonyairól, nézzük csak meg jobban az első vegyesházi uralkodónk hatalomra jutását.
Hogy mikor találkozhatott a Túrkevéről induló szobrász, Finta Sándor Walt Whitman költészetével, azt nem lehet tudni biztosan. A Szabó Lőrinc, Babits és Füst Milán által is fordított verseit leginkább eredetiben, angolul olvashatta, hiszen 1923-tól New Yorkban élt. Az viszont biztos, hogy tetszett neki ez a fajta költészet, ezért is készülhetett el a túrkevei Finta Múzeum által most 3D-ben tanulmányozható kis éremmel.
Gyulaffy kapitány uram Csobánca után illenék szólni Tihany váráról,
pontosabban várairól is. Mert a félszigeten már 5000 évvel ezelőtt állt
egy földsánc, s rómaiak pedig az átkelő védelmére őrtornyot emeltek, és
ez így ment tovább egészen 1683-ig, amikor Tihany a töröknek mindig
sikeresen ellenálló földvára a levegőbe repült. Vagy eltalicskázták.
A két világháború közötti falu egyik fontos közintézménye volt az éppen idén 150 éves Magyar Királyi Posta által fenntartott és működtetett postahivatal. Ahol a távíróval párhuzamosan a telefon is működött, ahol fel lehetett adni a leveleket és a táviratokat. Amiket aztán „házhoz is szállított” a postás, akit kézbesítőnek is neveztek. Az első emancipált munkahelyek egyike volt, a postáskisasszony kezelte az elektronikus masinákat, de ki is hordta a leveleket, ha nem volt önálló kézbesítője a hivatalnak.
III. Béla királyunkról pedig csak jót mondhatunk, konszenzus van arról a történészek között, hogy az ő uralkodása alatt volt a legerősebb, leghatalmasabb az Árpád-ház. Magyarország pedig – legalábbis a királyi bevételeket tekintve – megelőzte Franciaországot és Angliát is.
A Magyar Nemzeti Digitális Archívum által koordinált mintaprogramba Kecskemét mellett Ózd, Mezőkövesd, Hollóháza, Szerencs, Miskolc, és Budapest kapcsolódott be. Az év végéig a korábban tervezett 195 fős létszámot 300 főre emelik a hét érintett településen. A „Hírös” városban egyedülálló módon 19 intézmény vesz részt a kulturális értékek digitalizációs tevékenységében.
A kecskeméti evangélikus elemi iskolában tanulmányokat folytató Petőfi Sándornak vándorszínészként 1843-ban még a legmerészebb gondolatai között sem merülhetett fel, hogy 170 év elteltével a magyar sztenderd dialektus mellett akár a Duna–Tisza közi köznyelv (a dél-alföldi nyelvjárás) szerint is elérhetőek lesznek költeményei Kecskemét idegenforgalmilag frekventált utcáin és terein:
„Hírös város az aafődön Kecskemét,
Ott születtem, annak öszöm könyerét.
A búzáját magyar embör vetötte,
Kakastéjjee szép mönyecske sütötte.”
A város kulturális örökségének teljes körű digitalizációja lehetőséget biztosít arra, hogy okostelefonok, iPadek, tabletgépek segítségével valamennyi Kecskemétre látogató vendég betekintést nyerjen a város történelmébe, kulturális múltjába és jelenébe. A Magyar Nemzeti Digitális Archívumnak köszönhetően napjaink legkorszerűbb informatikai eszközeivel tekinthetőek meg a Mikszáth Kálmán regénye alapján 1941-ben elkészült A beszélő köntös című film leghíresebb jelenetei. A városháza előtti főtéren, valamint a turisztikai szempontból kiemelt közterületeken is megtekinthetőek lesznek a budai pasa által Kecskemét város számára átadott misztikus köntös körül kialakult események, de a digitalizációnak köszönhetően ingyenesen elérhetővé válnak Kossuth Lajos 1848. szeptember 25-én a régi kecskeméti vásártéren elmondott honvédtoborzó beszédéről fennmaradt emlékek is.
Egy idegenforgalmilag frekventált épület: a Cifrapalota
Katona József szülőhelyén okostelefonok segítségével bepillantást kaphatunk a nemzeti drámaíró életébe, valamint a Bánk bán leghíresebb jeleneteibe, a város egyes pontjain felcsendülnek Kodály Zoltán zeneművei, a kiterjesztett valóság digitális alkalmazásaival a régi képeslapok, fényképfelvételek, tervtári anyagok felhasználásával bepillantást nyerhetünk Kecskemét múltjába.
A város kulturális jelene sem marad ki a digitális fejlesztésekből. A közgyűjteményekben olyan értékfeltáró munka indul el, amely lehetőséget biztosít virtuális múzeumi látogatásokra betekintést adva a gyűjtemények színes kulturális programkínálataiba.
A kulturális örökség digitális feldolgozásával várhatóan 2-3 év alatt elkészül Kecskemét Város digitális kulturális értékkatasztere. A digitális közfoglalkoztatási program azon túl, hogy álláslehetőséget kínál a kecskeméti és Kecskemét környéki diplomás álláskeresők számára, megalapozza a város jövőbeli digitális turisztikai fejlesztési programját, lehetővé teszi az iskolák számára a történelmi és kulturális értékek oktatási célú felhasználását, és hozzájárul ahhoz, hogy Kecskeméten is létrejöhessenek olyan kreatív munkahelyek, amelyek világszínvonalú és versenyképes szolgáltatásokat tudnak biztosítani a nemzetközi digitális piacon. A városi média bekapcsolásával a Közművelődési Központban egy olyan négy fős digitalizációs központ jön létre, amely alkalmas arra, hogy Kecskemét Város Polgárai a kecskeméti kulturális és történeti jelentőségű emlékeiket el tudják hozni, hogy azokról digitális másolatok készülhessenek.
A Városi Digitális Kincsgyűjtés célja a lakossági aktív bekapcsolása a kulturális örökség gyűjtésébe és digitális feldolgozásába, és olyan megjelenítési felület létrehozása, amely alkalmas az összegyűjtött értékek naponta bővülő mennyiségének és különlegességeinek bemutatására. A digitalizációra behozott tárgyak a feldolgozást követően visszakerülnek a tulajdonosaikhoz, a digitális másolat egy példányát a tulajdonos rendelkezésére bocsájtjuk magas és közepes minőségű felbontásban.
Nemsokára hallgathatjuk is
A Polgármesteri Hivatal innovációs szerepvállalása mellett 2013. évben a digitalizációs munkába bevont intézmények száma várhatóan megduplázódik. Ilyen módon 2013. évben több mint 100 fő vehet részt Kecskemét kiemelt fontosságú kreatív fejlesztési programjába. 2012. október 31-én a következő intézményekben indult el a digitális fejlesztési munka: Kecskeméti Kulturális és Konferencia Központ Nonprofit Kft., Ciróka Bábszínház, Corvina Óvoda és Általános Iskola Kertvárosi Általános Iskolája, Európa Jövője Egyesület, Kecskeméti Görög Katolikus Szervezőlelkészsége, HELPI Ifjúsági Iroda, Kálmán Lajos Óvoda, Általános Iskola és Művelődési ház, Katona József Könyvtár, Kecskeméti Televízió Nonprofit kft., Bács-Kiskun Megyei Művészeti Nonprofit kft., Népi Iparművészeti Gyűjtemény, Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon, Kecskeméti Ifjúsági Otthon, Kecskemét Város – Bozsó Gyűjtemény Alapítvány, Városszépítő Egyesület, Planetárium, Kodály Zoltán Iskola, Leskowsky Hangszergyűjtemény, Szent Család Plébánia. Ugyanakkor a programban résztvevő hét településen megalakul a Digitális Kultúrkincs Központ.
A programhoz csatlakozó további hét településen olyan egyedülálló fejlesztés indul el, amely a helyi termékek piacképességét, a helyi munkahelyek megtartását és fejlesztését segíti elő, úgy, hogy egy éven belül versenyképes új kreatív munkahelyeket hoz létre:
Kecskemét: Digitális Hírős Pálinka program
Szerencs: Digitális Csoki Program
Hollóháza: Digitális Porcelán Program
Mezőkövesd: Digitális Matyó Program
Miskolc: Kulturális Nemzetegyesítési Program
Ózd: Kreatív Média Program
Budapest: Digitális Kincstár Program
Fórizs Zoltán
Kapcsolódó cikk: a kecskeméti TV beszámolója.
Egységes Nemzeti Oktatási és Kulturális Térinformációs Rendszer – Információk: tevékenység, képgaléria, rendezvények, dokumentumok.
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg – A 12 éves Caroberto a délvidéki Frangepánok, Subicsok és Babonicsok lefizetése után partra is száll Dalmáciában, és elindul Buda felé. Még tart a menetelés, amikor III. András hirtelen elhalálozik, így aztán Bicskei Gergely esztergomi érsek meg is koronázza valami sebtében előkerített koronával a 13 éves ifjút. Ez volt Károly Róbert első megkoronázása, amit még kettő követett.