a rovat írásai

​Decemberben jelenik meg Gyarmati Fanni naplója

Decemberre tervezi megjelentetni a Jaffa Kiadó Gyarmati Fanninak, Radnóti Miklós költő özvegyének naplóját, amelyben házas életük éveinek eseményeit rögzítette 1935-től egészen a költő második újratemetéséig, 1946-ig.

Írókról moziban

A Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet és a Magyar Írószövetség közös filmklubja 2014. október és 2015. június között.

Hősénél is titokzatosabb szerző

25 éve hunyt el Georges Simenon, akinek magánélete talán Maigret felügyelő ügyein is túlmutat a kalandosság szempontjából.

Verset ír a számítógép – Digitális költemények a Műszaki Tanulmánytárban

Különleges, számítógéppel generált versekkel, valamint képet, hangot és szöveget egyaránt tartalmazó alkotással is találkozhat az érdeklődő szombaton a fővárosi Műszaki Tanulmánytárban, ahol Papp Tibor mutatja be digitális költeményeit a Magyar Írószövetség tagjainak társaságában.

„Sajnos ismerem a játékszabályokat” – Efrájim Kishon 90

90 éve született Efrájim Kishon (Ephraim Kishon, Kishont Ferenc) író, mindmáig a legsikeresebb izraeli szerző, a világ egyik legnépszerűbb humoristája. A pesti zsidó humor volt az anyanyelve, Molnár Ferencet és Karinthy Frigyest tartotta példaképeinek. Ötven kötetnyi elbeszélése, humoreszkje, színdarabja jelent meg héberül, műveit 37 nyelvre  fordították le, 43 millió példányban keltek el. „Héberül írt, németül beszélt és magyarul álmodott” – mondta róla lánya, Renana Kishon, amikor 2011-ben Budapesten felavatták apja háromnyelvű emléktábláját.

Canetti provokál

„Canetti? Nincs is olyan!” – fakadt ki Gabriel García Márquez az őt álmából feltelefonáló újságírónak 1981 őszén, hogy mit gondol, ki kapta a jelöltek közül az az évi Nobelt-díjat.

Aki végignézte saját műveinek elégetését

Erich Kästnerről mindenkinek az Emil és a detektívek vagy A két Lotti jut eszébe. Pedig szinte csak véletlenül írta meg a számára világhírt hozó ifjúsági regényt.

Egy tündöklő Kamélia emléke

Van a Montmartre tövében egy sírkert, ahol a romantikus lelkek leróhatják kegyeletüket az igazi kaméliás hölgy előtt, akinek történetét a 190 éve született Ifj. Alexandre Dumas vetette papírra.

Aldous Huxley szeme világa

A Pont és ellenpont valamint a Szép új világ tinédzserkori nyaraim kedvenc olvasmánya volt. Meleg nyarakon órákon keresztül el lehetett bújni a sötét szobában és Huxley folyamatosan beszippantva tartó regényeiben teljességgel el lehetett mélyedni, úgy, hogy semmi sem zökkentette ki az olvasót. Még a kinti élet sem.

Krasznahorkai László kapta az idei America Awards irodalmi életműdíjat

Krasznahorkai László kapta idén az America Awards irodalmi életműdíjat, amelyet 1994 óta adnak át évente az irodalmi Nobel-díj alternatívájaként – ismertette a Los Angeles-i székhelyű Green Integer irodalmi portál honlapja.

Több mint 300 újdonság a Könyvhéten

Háromszázharmincöt újdonság várja az érdeklődőket a 85. Ünnepi Könyvhéten és a 13. Gyermekkönyvnapokon, amely csütörtöktől hétfőig tart Budapesten, valamint az ország mintegy 80 településén.

Irodalom összes cikke »

​Decemberben jelenik meg Gyarmati Fanni naplója

radnotine_leadDecemberre tervezi megjelentetni a Jaffa Kiadó Gyarmati Fanninak, Radnóti Miklós költő özvegyének naplóját, amelyben házas életük éveinek eseményeit rögzítette 1935-től egészen a költő második újratemetéséig, 1946-ig.

Ferencz Győző irodalomtörténész, Radnóti-kutató, a kézirat szerkesztője a kiadó keddi sajtótájékoztatóján elmondta, hogy igen terjedelmes - mintegy 3 és fél millió karakteres - műről van szó. Megjegyezte, hogy a napló létezése csak a szakma számára volt titok, az idén februárban elhunyt Gyarmati Fanni korábban, az 1970-es években legépelte, legépeltette a határidőnaplókba, füzetekbe gyorsírással lejegyzett szöveget, sőt a szigligeti alkotóházba is erre hivatkozva kért beutalót.
   
A kutató a napló létezéséről akkor értesült, amikor a 2000-es évek elején Gyarmati Fanni megkérte, hogy segítsen rendet rakni az iratszekrényében. Ekkor került elő mintegy hatvan oldal gépirat. Akkor azonban az özvegy leszögezte, hogy a leveleket és a naplót haláláig senki sem olvashatja – idézte fel Ferencz Győző.

A közel 90 szerzői ív hosszúságú kézirat nem irodalmi napló, hanem dokumentum – hangsúlyozta a kutató, hozzátéve, hogy Gyarmati Fanni nem szeretett naplót írni, csupán azért rögzítette napjaikat, hogy „megmaradjon, ami Miklóssal történt”. Ferencz Győző ugyanakkor valószínűsítette, hogy a szöveget sosem szánták a nyilvánosságnak, inkább azért született, hogy ők maguk öregkorukban fel tudják idézni, mi is történt a vészkorszak idején. A kéziraton Gyarmati Fanni élete végéig dolgozott, javítgatta, időnként szerkesztette – fűzte hozzá az irodalomtörténész, megemlítve: az özvegy felhatalmazta, hogy azt kezdjen a dokumentummal a halála után, amit akar.

gyarmati_fanni
   
Ferencz Győző kiemelte, hogy a napló szövegét nem cizellálta, szinte szöveghűen közlik majd a decemberi kiadásban. A készülő műhöz lábjegyzetek, jegyzetek is készülnek, ezekben lesznek olvashatók a sokszor csak keresztnévvel szereplő személyek életrajzi adatai, valamint a fontosabb tudnivalók a szövegben felbukkanó intézményekről, szervezetekről, kávéházakról, periodikákról.
  
A kutató szerint a napló többrétegű műként értelmezhető: egyrészt megismerhető belőle Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni házasélete, emellett erős irodalomtörténeti értéke is van, hiszen bemutatja, miként élt a költő, milyen irodalmi műhelyt hoztak létre feleségével, milyen baráti társaság vette körül őket, valamint azt is, hogy milyen irodalmi élet zajlott a korabeli Magyarországon. Ferencz Győző hangsúlyozta azonban, hogy a mű nemcsak az irodalomtörténet szempontjából lehet jelentős, hanem a holokauszt-kutatás és a feminista irodalom szempontjából is, hiszen Gyarmati Fanni ahhoz a generációhoz tartozott, amelyben először megjelentek a „dolgozó nők”.
   
Ferencz Győző kitért arra is, hogy a naplóírás esetlegességei ellenére egyértelmű: 1946-ra Gyarmati Fanni íróvá vált, a rövid, tényközlő bejegyzések helyett egyre több az önreflexív szöveg. A kutató ugyanakkor rámutatott: a naplóíró nem fukarkodott a minősítésekkel, amelyekből arra lehet következtetni, hogy valóban nem a nyilvánosságnak szánta a szöveget.
   
Szerinte a napló arra is rámutat, hogy a magyar irodalom a költő és felesége számára egyfajta identitást is jelentett, mindent annak rendeltek alá, hogy Radnóti mint „nagy költő” zavartalanul alkothasson. Így a naplóban Gyarmati Fanni megemlékezik arról is, ha férje új verssel várta haza.
   
Ferencz Győző felidézte, hogy Gyarmati Fanni és Radnóti Miklós hagyatéka már 2008-ban a Magyar Tudományos Akadémia kézirattárába került. Itt válik kutathatóvá hamarosan a napló és a levelek is, amelyek jelenleg zárolva vannak – tette hozzá, megjegyezve, hogy a napló után Gyarmati Fanni és Radnóti Miklós levelezése lehetne a következő nagyszabású kiadói vállalkozás, ehhez azonban – mivel mintegy 600 levélről van szó – több kutató munkája szükséges.

MTI

• Publikálva: 2014.09.23. 13:36 • Címke: hír

Kapcsolódó írások