a rovat írásai

„Mezítláb, énekelve”

A Magyar Művészeti Akadémia Nagydíjával tüntették ki csütörtökön Tornai József Kossuth- és József Attila-díjas költőt, írót, a nemzet művészét.

„A flotta nagyszerű szervezet, amelyet zsenik alkottak idióták számára”

Ma ünnepli 100. születésnapját Herman Wouk amerikai író, a Zendülés a Caine hadihajón szerzője, a magyar olvasók régi kedvence, aki maga is hadihajókon kezdte. Méltatói szerint Amerika az ő regényeiből ismerte meg a második világháborút.

Így épül a jövő könyvtára Norvégiában

Margaret Atwood is a száz híres író között lesz, akiknek egy-egy műve bekerül a tervezett Jövő könyvtárába, amelyet Oslóban hoznak létre.

Margóra az irodalommal

A kortárs magyar irodalom nagyjai mellett a lengyel tényirodalom három képviselőjét, Katarzyna Brejwót, Grzegorz Szymanikot és Lidia Ostalowskát is vendégül látja az idei Margó Irodalmi Fesztivál, amely június 3. és 7. között várja az érdeklődőket Budapesten.

​Zavaros idők zseniális krónikása

A mai napig ott motoszkál egyesekben a kérdés: hogy volt képes egy néhány gimnáziumi osztályt végzett fiatalember olyan remekmű megírására, mint a Csendes Don? Hogyan tudta olyan hitelesen ábrázolni az első világháború és a bolsevik puccs előtti kozák életet, amit csak gyermekként élt meg? Most, hogy szinte minden kétséget kizáróan beigazolódott, hogy ki volt a szerző, nem tehetünk mást, mint meghajlunk zsenialitása előtt. 110 éve született Mihail Solohov, aki nehéz ember volt, de az élet sem volt könnyű azokban az évtizedekben.

A lágertől a Nobel-díjig és tovább

75 éve, 1940. május 24-én született Joszif Brodszkij Nobel-díjas orosz költő. Amikor megkapta a Nobel-díjat, már 15 éve kényszerű emigrációban élt. Szeretett szülőhazájában művei csak szamizdatban terjedtek, holott mindenki tudta, hogy ő a korszak legjelentősebb költője.

Színházi csatája a romantika győzelmét hozta

130 éve halt meg a francia romantika legnagyobb alakja, Victor Hugo. Királypártiból lett forradalmár, pályájának legtermékenyebb időszaka pedig egy csaknem húszéves száműzetésre esett, A nyomorultakat is ekkor írta.

A reménytelenség bravúros sokszínűsége

Krasznahorkai László tegnap elnyerte az egyik legrangosabb irodalmi elismerést, a Nemzetközi Man Booker-díjat, amelyre eddig magyar írót nem is neveztek. De hogy jutott el idáig? Pályakép.

Így nézett ki ​Shakespeare

Egy négyszáz éves növénytani könyvben bukkant rá egy brit tudós Shakespeare mindeddig egyetlen olyan portréjára, amely még életében készült.

Krasznahorkai a Man Booker-díj nyertese

Krasznahorkai László újító szellemű magyar írónak ítélték oda kedd este az idén hatodik alkalommal kiosztott Nemzetközi Man Booker-díjat a londoni Victoria és Albert Múzeumban tartott díjkiosztó gálán.

A rejtőzködő múzsa

Húsz éve, 1995. május 14-én hunyt el Kozmutza Flóra gyógypedagógus, pszichológus, a gyógypedagógiai pszichológia hazai megújítója, Illyés Gyula író felesége, József Attila utolsó nagy szerelme.

Irodalom összes cikke »

„Mezítláb, énekelve”

tornai leadA Magyar Művészeti Akadémia Nagydíjával tüntették ki csütörtökön Tornai József Kossuth- és József Attila-díjas költőt, írót, a nemzet művészét.

1927. október 29-én született Dunaharasztiban. Kereskedelmi érettségi után 1947-ben és 1948-ban a sertésvágóhídon dolgozott segédmunkásként, majd a Csepel Vas- és Fémművek betanított munkása, 1949 és 1961 között a Csepel Autógyár diszpécsere volt. 1961 és 1976 között szabadfoglalkozású író, 1976-tól 1987-ig a Kortárs című folyóirat rovatvezetője volt. 1989 és 2001 között a Magyar Írószövetség elnökségi tagja, 1992-95-ben elnöke volt. A Magyar Írókamara és a Magyar Művészeti Akadémia tagja, a Hitel című folyóirat főmunkatársa. 1955-től tehetséges, ígéretes költőként tartották számon, ekkor mutatkozott be az Új Hang című folyóiratban. Első mestere Szabó Lőrinc volt. Alapelve, hogy a 20. században is a modern és az ősi egységét kell felmutatni. Innen ered az archaikus rétegek, törzsi kultúrák, mítoszok iránti érdeklődése. Líráját az avantgárd látásmód, a szürreális képalkotás, a gondolatritmus, a motívumismétlések jellemzik. Szerelmes vallomásokat, számvetéseket ír, verseket a szülőföldről, a haraszti tájról, a gyermekkor világából való kiűzetésről. 

tornai jozsef
(forrás: mek.oszk.hu)
   
Legismertebb verseskötetei: Kiszakadva (1972), Naptánc (1975), Fejem alatt telihold (1979), az egzisztencialista hatású Semmiből semmibe (1981) A többszemélyes én (1982). A semmi ellen (2012) a meg nem szűnő létezést állítja szembe az egzisztencialista semmibe távozással, új filozófiai alapra építve líráját. Éjfél című verseskötete (2013) nyelvileg, formailag, világszemléletileg is újabb lépésnek számított költészetében. 2014-ben jelent meg Hirdetve törvényt című kötete, s a legutóbbi 2015-ben Vízesések robaja címmel. Regényei leplezetlen őszinteséggel szólnak szerelemről, nemiségről, házasságról (Vadmeggy, A páva szépsége). Legnépszerűbb művének a Vadmeggy című önéletrajzi regényét tartja. Válogatott műfordításai több kötetben láttak napvilágot (Himnuszok az éjszakához, A Második Eljövetel), a világ törzsi költészetéből készült fordításai a Boldog látomások című kötetben jelentek meg. Esszékötettel jelentkezett 2013-ban Az esztétikai nihilizmus címmel. Munkásságáról számos tanulmány esszé született.

vadmeggy tornai jozsef
   
Tornai József életműve több rangos elismerésben is részesült: 1975-ben József Attila-, 1998-ban Arany János-, 2001-ben a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja- és Kortárs-díjat kapott, 2007-ben elnyerte a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete által alapított alkotói nagydíjat. 2012-ben Prima díjas lett, ezenkívül Balassi Bálint-emlékkarddal és a Magyar Érdemrend tisztikeresztjével is kitüntették. 2013-ban Kossuth-díjat kapott kimagasló művészi munkássága, a magyar irodalmat gazdagító, értékteremtő költői, írói, esszéírói és új területeket meghódító műfordítói munkásságáért, irodalmi közéleti tevékenységéért, példaértékű életpályája elismeréseként; 2014-ben a nemzet művészévé választották.

MTI

• Publikálva: 2015.05.28. 14:47 • Címke: díj