a rovat írásai

​Mi is lehet az Elfújta a szél titka?

Sokan feltették már a kérdést, hogy miért is lett a világ egyik legsikeresebb regénye az Elfújta a szél. Az éppen 80 évvel ezelőtt a könyvesboltokba került kétrészes alkotás a maga több, mint 33 milliós, folyamatosan növekvő példányszámával úgy tűnik, örökre bekerült a legolvasottabb könyvek közé.

Újabb varázslóiskola ​J.K. Rowlingtól

J. K. Rowling újabb mesét tett közzé Pottermore honlapján kedden a massachusettsi hegyek között alapított varázslóiskoláról.

Illyés Gyula-kiállítás nyílt Ozorán

Illyés Gyula életútját és azon keresztül a 20. század első felének világát bemutató állandó kiállítás nyílt szombaton, a Múzeumok éjszakáján Ozorán, az Esterházy Fogadó Központban.

Kiállítás Juhász Ferenc és Hantai Simon barátságáról

Élő búcsú címmel a tavaly elhunyt Juhász Ferenc előtt tisztelgő kiállítás nyílik a Kieselbach Galériában, ahol mintegy 50, nagyobbrészt eddig sosem kiállított Hantai Simon-alkotás idézi fel a 20. század második felének egyik legjelentősebb magyar költője és a világhírű magyar származású festő barátságát.

Esterházy Péter a Könyvhét ünnepeltje

A szépirodalmi kategóriában Esterházy Péter Hasnyálmirigynaplója bizonyult a legkelendőbb kötetnek a 87. Ünnepi Könyvhét és 15. Gyermekkönyvnapok központi helyszínén, a budapesti Vörösmarty téren – mondta el Keresztury Tibor, a seregszemlét szervező Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének igazgatója hétfőn.

​Húsz éve nincs polihisztorunk

Húsz éve halt meg Benedek István, akit sokan az utolsó magyar polihisztornak tartanak. És valóban, végignézve a befutott pályát, a megszületett művek számát és sokrétűségét, igaz lehet e kijelentés. És az is, hogy nagyon hiányoznak a tudás és a kultúra irányába egyre kevesebb affinitást mutató korunkban a Benedek Istvánhoz hasonlító széles látókörű, és a tudást közérthető módon átadni képes emberek. Vele halt ki a híres, Benedek Elekkel induló família egyik ága, emlékét őrzik művei és televíziós műsorai. Talán egyszer még előveszik őket.

Supka Géza-kiállítás a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban

Supka Géza halálának 60. évfordulója alkalmából és a 87. Ünnepi Könyvhét előprogramjaként kiállítás nyílt a régész, író, művészettörténész hagyatékából a budapesti központi Szabó Ervin Könyvtár átriumában szerdán.

Végre egy újabb Bukowski-kötet

A kultikus amerikai író, Charles Bukowski magyarul korábban nem elérhető írásait jelentette meg Egy vén kujon további feljegyzései címmel a Könyvhétre időzítve a Trubadúr kiadó.

A kortárs kultúra legjavából válogat a 6. Margó Irodalmi Fesztivál

Az irodalom mellett a társművészetek is nagy hangsúlyt kapnak a kortárs kultúra legjavából válogató 6. Margó Irodalmi Fesztiválon, amelyet június 8. és 12. között rendeznek meg Budapesten.

Vasadi Péter, a magányosan repülő madár

Június 1-jén kilencvenéves Vasadi Péter Kossuth- és József Attila-díjas költő, író, esszéista, irodalomkritikus, a nemzet művésze.

​Öltönyt hordott, de sosem felejtette a harisnyát

Abban biztos vagyok, hogy az 50 éve halott Tamási Áron írásai lesznek azok, amikből a nyelve miatt legelőször egy kukkot sem fog érteni a tableten, okostelefonon, interneten felnövő generáció. És ez (is) nagy baj, mert egy olyan világ veszik el megint, amit nem lehet pótolni cukiságokkal és lájkokkal.

Irodalom összes cikke »

​Mi is lehet az Elfújta a szél titka?

elfujta_a_szel_leadSokan feltették már a kérdést, hogy miért is lett a világ egyik legsikeresebb regénye az Elfújta a szél. Az éppen 80 évvel ezelőtt a könyvesboltokba került kétrészes alkotás a maga több, mint 33 milliós, folyamatosan növekvő példányszámával úgy tűnik, örökre bekerült a legolvasottabb könyvek közé.

Ahol az abszolút rekordot amúgy a Biblia tartja csaknem négy milliárdos számmal, de nem árt tudnunk, hogy Mao Ce-tung beszédeinek gyűjteményéből is kinyomtak 820 ezer példányt. És azt sem, hogy J.K. Rowling, Tolkien, Coelho, de még Dan Brown bizonyos munkái is megelőzik Margaret Mitchell művét. Aki 1900-ban született a Dél egyik legfontosabb városában, Atlantában, és talán beszélgetett is olyanokkal, akik gyerekként átélték az amerikai polgárháborút, azon belül a konföderáció szenvedéseit. Mert, bár nem nagyon hangsúlyozzák, de a hadműveletek jobbára az uniótól elszakadni kívánó államok területén zajlottak, ennek következtében a fosztogatások, az erőszak miatt rengeteget szenvedett az ottani civil lakosság is. A regény cselekménye például Atlantában is játszódik, amit az északiak 1864. szeptember 2-án porig égettek. (Egészen pontosan Sherman tábornok előbb kikergette a lakosságot, majd felgyújtotta a katonai és kormányzati épületeket, de a tűz átterjedt a magánházakra is.)

A szerző, Margaret Mitchell

Észak és Dél rettenetesen véres háborúja sokaknak az új és a régi világ összecsapása volt, és a régi vesztett, tehát pusztulnia kellett. A pusztulás, és az azt követő újjáépítés tárul elénk abban a 12 esztendőben, ami alatt regény játszódik. Az új világ mellett pedig egy jellem fejlődését is nyomon követhetjük, hiszen a főszereplőből, Scarlett O’Harából, a 16 évesen a kérők között válogató, kényes ültetvényeslányból érett, kemény akaratú nő lesz, aki képes arra is, hogy a nálánál gyengébbeken segítsen.

Clark Gable a könyvvel

Igaz, nem akármilyen tüzekben edződik közben, a polgárháború mellett a viszonzatlan és reménytelen szerelem is égeti. A férjnek minden megfontolás nélkül kiválasztott Ashley Wilkes inkább Melanie Hamiltont veszi el feleségül, így Scarlett, hogy imádottja közelében maradhasson, annak bátyjához, Charleshoz megy nőül. Akit nem szeret, és aki a háború elején járványban meg is hal. A feltétel nélkül és rajongásig szeretett Ashley mellett megjelenik a kalandor Rhett Butler is az életében, akinek sokat köszönhet, és akit végül akkor veszít el, amikor rádöbben, hogy a gyengének bizonyuló Ashley mellett, vagy inkább helyett igazából már régóta őt szerette.

Clark Gable és Vivien Leigh

A könyv rendkívüli sikeréhez e dráma is sokat hozzátehetett, de minden bizonnyal azok is kézről-kézre adták, akik végre valami olyat is olvashattak, amiben a rabszolgatartók nem voltak feltétlenül gonoszak, a rabszolgák hátán meg nem csattogott naphosszat a korbács. Érik is olyan vádak a korábban újságírásból élő Mitchell-t, hogy túlontúl rózsaszín képet festett erről a világról. Ami pedig nem felelt meg az akkori kánonnak, de hát végül is az olvasók meghozták a döntést, amikor pillanatok alatt elkapkodták az első kiadásokat. A rendkívüli sikerhez a kor sztárjaival leforgatott film is hozzájárult, a jogok már a könyv megjelenése után egy hónappal, rekord összegért keltek el. Három rendező is dolgozott rajta, végül a forgatás közben idegkimerültséget kapó Victor Fleming neve került a stáblistára. Olyanok közé, mint a Buttlert alakító Clark Gable, vagy az angol Vivien Leigh, akinek ez hozta meg a világhírt és az Oscart. Ez utóbbi díjból a film tízet zsebelhetett be, köztük a legjobb női mellékszereplő díját, amit első afroamerikaiként Hattie McDaniel kapott meg.

Vivien Leigh és Hattie McDaniel

Hogy aztán a film, vagy a tényleg hatásos szerelmi szál, esetleg a Dél világának sokak számára elfogadható ábrázolása hozta meg inkább a sikert, azt kár lenne latolgatni. A lényeg, hogy az „egykönyves”, és azért mindjárt Pulitzer-díjas Margaret Mitchell műve már 80 éve ott van az első tízben, és ott is marad még nagyon sokáig, míg könyveket olvas az ember.

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2016.06.30. 13:21 • Címke: évforduló

Kapcsolódó írások