a rovat írásai

​Öltönyt hordott, de sosem felejtette a harisnyát

Abban biztos vagyok, hogy az 50 éve halott Tamási Áron írásai lesznek azok, amikből a nyelve miatt legelőször egy kukkot sem fog érteni a tableten, okostelefonon, interneten felnövő generáció. És ez (is) nagy baj, mert egy olyan világ veszik el megint, amit nem lehet pótolni cukiságokkal és lájkokkal.

​Belső emigráns és a bölcsészek kedvence

Egy humán értelmiségi, avagy tarisznyás bölcsész olvasmányélményei között a mai napig előkelő helyen (biztosan benne van az első tízben!) szerepel Bulgakov A Mester és Margaritája. Így van ez már jó régóta, és így is lesz még jó darabig.

Múzeum A Mester és Margaritának

Múzeum nyílik abban a régi moszkvai lakásban, ahol Mihail Bulgakov A Mester és Margaritát írni kezdte, ott ünnepelik meg a hétvégén a világhírű orosz író születésének 125. évfordulóját, a nyitásra azonban még két évet kell várni.

Béke vele!

Száz éve, 1916. május 13-án hunyt el New Yorkban Sólem Áléchem jiddis író, akinek Tóbiás, a tejesember című munkájából készült a Hegedűs a háztetőn című musical. Belülről ismerte hősei világát, szeretettel, megértéssel, nem kevés humorral, bölcs iróniával írt sorsukról, tragédiáikról és örömeikről.

Mesék nélkül nem lehet boldog az ember

Száz éve, 1916. május 14-én született Méhes György Kossuth-díjas író. Az ötvenes években elsősorban mese- és ifjúsági íróként vált híressé. „Aki gyermekkorában nem hallgatott, nem olvasott mesét, az nem is lehet boldog ember” – vallotta.

​Megjelent Illyés Gyula 56-os naplója

Illyés Gyula 1956. október 24. és 1957. január 31. között írt, két évvel ezelőtt napvilágra került naplófeljegyzéseit tartalmazó kötet jelent meg a Magyar Művészeti Akadémia és a Magyar Szemle Kiadó közös gondozásában a forradalom 60. évfordulója alkalmából.

​Szabadszájú Nobel-díjas író, Rolls Royce-szal

Száz éve, 1916. május 11-én született José Cela Nobel-díjas spanyol író, költő. A csípős humorú, olykor talán túlzottan is szabad szájú, az emberi ostobaságot ironikus megjegyzéseivel ostorozó író sokszor került a támadások kereszttüzébe, így az 1989-ben neki ítélt irodalmi Nobel-díjat sem fogadta egyöntetű lelkesedés.

Elhunyt Réz Pál irodalomtörténész

Életének 86. évében elhunyt Réz Pál Széchenyi-díjas irodalomtörténész, műfordító, szerkesztő – közölte a Magvető Kiadó szerdán Facebook-oldalán.

​Megszelídült, magányos dúvad az árkádiai tájban

A Kemenesháton, a pannon Árkádiában utazgatván mindig arra gondolok, hogy talán még vannak itt költők, akik az asztalfióknak írják a verseiket, de közben úgy vágynak a felfedeztetésre, mint a 240 éve született Berzsenyi Dániel. Akinek féktelen, szilaj ifjúságát melankolikus magánnyá szelídítették ezek az erdős, rétes dombok. Amik mai is őrzik A közelítő tél, vagy A magyarokhoz költőjének emlékét.

Varsóban Henryk Sienkiewicz életművét bemutató kiállítás nyílik

Henryk Sienkiewicz, a Nobel-díjas lengyel író életművét bemutató kiállítás nyílik Varsóban, a tárlat a lengyel parlament által meghirdetett, az író születésének csütörtökön ünnepelt 170., valamint a halálának novemberben esedékes 100. évfordulójához kötődő emlékév egyik rendezvénye.

Az irodalom Greta Garbója

Kilencven éve, 1926. április 28-án született Harper Lee Pulitzer-díjas amerikai írónő, a filmen is világsikert aratott Ne bántsátok a feketerigót! című regény szerzője.

Irodalom összes cikke »

​Öltönyt hordott, de sosem felejtette a harisnyát

tamasi aron leadAbban biztos vagyok, hogy az 50 éve halott Tamási Áron írásai lesznek azok, amikből a nyelve miatt legelőször egy kukkot sem fog érteni a tableten, okostelefonon, interneten felnövő generáció. És ez (is) nagy baj, mert egy olyan világ veszik el megint, amit nem lehet pótolni cukiságokkal és lájkokkal.

Az elszakított Erdély első íróját veszítjük el, aki a maga keserédes tréfáival, bolondozásaival mutatta be az elsők között a fájó kisebbségi sorsot. És harisnyás székely maradt a divatos öltönyökben is, a szülőfalujában van eltemetve, két nagy hársfa közé.

Egy pisztolylövésen múlt, hogy nem lett inkább földműves, mint az atyja, és annak felmenői hosszú sorban. 13 éves korában egy véletlen folytán a keze sérül meg úgy, hogy nem tudja igazán jól megmarkolni a szerszámnyelet, ezért is vállalják a szülők a taníttatását. Az 1918-as, rövid frontszolgálat után a kolozsvári jogra iratkozik be, de utána kereskedelmi felsőfokú végzettséget is szerez. Banktisztviselőnek áll, aztán inkább sokakkal együtt, akik nem bírták elviselni a nélkülözést és a megaláztatásokat, 1923-ban elhagyja szülőföldjét, Amerikába megy. Az itt töltött nem egészen három év alatt, az otthon hagyott világ hatására válik íróvá. 1925-ben, Kolozsváron jelenik meg az első novelláskötet, a Lélekindulás. Melynek osztatlan sikere végül is hazatereli, hogy aztán belevesse magát az erdélyi irodalmi életbe. 1926-ban ott van az Erdélyi Helikon alapítói között, dolgozik Az Ujság és az Ellenzék lapoknak, és állandó rovata van a Brassói Lapokban. Ahol kétszáz folytatásban megjelenik 1932-ben az Ábel a rengetegben, legismertebb, és talán a legjobb regénye is. Szakállas Ábel hargitai fapásztorkodása Surgyélán csendőrrel és Fuszulán fakereskedőből lett rablóval súlyosbítva olyan történet, amiben ott van sok minden, amit a kisebbségi létezésről és a székely lélekről tudnunk kell.

tamasi_aron_mti
Ábel a rengetegben című könyvét dedikálja 1955-ben, az ünnepi könyvhét első napján az Ifjúsági Könyvkiadó sátra előtt, a Kálvin téren (MTI Fotó/Magyar Fotó: Bányász Anni)

Pedig még csak röpke 12-13 telt el a román impérium alatt, így hát valóságos megváltás volt neki is az 1940 nyarának végén kezdődő „kicsiny magyar világ”. Románia és a világ persze nem tudta „megszokni ezt az igazságot”, az ekkor már négyszeres Baumgarten-díjas író pedig 1944-ben Budapestre menekül, hogy aztán 12 év múlva, 1956 nyarán lássa ismét újra szülőföldjét. Pedig jól indulnak a háború utáni Budapesten a dolgai, meghívást kap a Nemzetgyűlésbe, a fővárosi törvényhatóságban pedig a Nemzeti Parasztpárt színeiben politizál.

tamasi_aron_mti
1962-ben (MTI Fotó: Molnár Edit)

Kétszer is megkínálják a vallás- és közoktatásügyi miniszterséggel, de 1949-ben a kommunisták félreteszik, publikálni sem tud egészen az 1953-as enyhülésig. Ekkor viszont az 1848-ban játszódó Hazai tükör című regényéért megkapja a Kossuth-díjat, 1956 szeptemberétől pedig a Magyar Írók Szövetségének társelnöke lesz. Forradalom melletti elkötelezettségéért persze zaklatják, még tíz évet él az Alkotás út 51/B-ben, a MOM melletti bérházban. Hogy aztán otthon érezte-e magát a világnak eme pontján, azt nem tudom. Abban viszont biztos vagyok, hogy most otthon van ott Farkaslakán a templom mellett, a két öreg hárs között.

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2016.05.25. 10:58 • Címke: évforduló