a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Vándorbot és új remények
Kivándorlás 1956-os híradófelvételeken
Összeállításunkban ritka és megható felvételeket láthatunk arról, hogy hogyan zajlott a kivándorlás 1956-ban.
„Az emberi jogok nem jótékonyság kérdései, és nem is jutalmul járnak a bevándorlási szabályok követéséért. Az emberi jogok minden embert elidegeníthetetlenül megilletnek, beleértve ebbe a világ 214 millió migránsát és családtagjaikat.” (Ban Ki-Moon ENSZ-főtitkár, 2011)
A migránsok világnapját 2001 óta ünnepeljük, 1990-ben ugyanis ezen a napon adta ki az ENSZ a Migráns munkavállalók és családtagjaik jogainak védelméről szóló nemzetközi egyezményét. A menekültek világnapja pedig minden évben június 20-án van. Mindkettő alkalom lehet arra, hogy újra megnézzük az 1956-os forradalmat követő kivándorlási hullámról készült dokumentumfelvételeket.
A filmarchívum az október 23-ai eseményekhez hasonlóan az azt követő kivándorlási hullámról is bőséges, főleg külföldi tudósítók által forgatott képanyaggal rendelkezik, amelyet ezúttal a teljesség igénye nélkül dolgoztunk fel. A felvételeken igazi kuriózumokat láthatunk, például Nixon alelnök látogatásáról a bécsi menekülttáborban.
Filmösszeállítás a MaNDA gyűjteményéből
1956. október 28-án megnyíltak a határok, és egészen december elejéig többé-kevésbé nyitva is maradtak. Ekkor zajlott le a második világháború utáni első nagyobb emigráció: körülbelül 217 ezren hagyták el az országot politikai menekültként, félelemből, vagy egyszerűen a jobb egzisztenciális viszonyok reményében. A vándorlás iránya alapvetően adott volt; annál meglepőbb, hogy Ausztria helyett milyen sokan indultak az akkori Jugoszlávia felé.
Ausztriában az ENSZ, a Vöröskereszt és az Egyesült Államok segítségével figyelemre méltó sebességgel szervezték meg az átmeneti szállásokat kiürített laktanyákban, iskolákban. Ezeket egy-egy migráns legfeljebb 2-3 hónapra vette igénybe, hiszen az egész akciót mintegy fél év alatt bonyolították le.
A filmen a már felszabadultabban mosolygó utazók nyakában lógó „passzokat”, amelyeken – útlevél hiányában – személyes adataikat rögzítették, nagyrészt az Egyesült Államok bécsi nagykövetségén állították ki. Ezekkel utazhattak végcéljuk, legnagyobb számban az NSZK, Nagy-Britannia, Olaszország, a Benelux-államok, Franciaország, Svájc, Izrael felé; légihídon vagy hajóval a tengeren túlra, az USÁ-ba, Kanadába, Dél-Amerikába. És nagy részük kint is maradt. Ahol még évekig követték beilleszkedésüket film- illetve tévéhíradók tanúsága szerint.
Moldován Márton