a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
A képeslap születése
A képeslap kétségtelenül a postai levelezőlap leszármazottja. Arról, hogy ki és mikor találta fel, megoszlanak a vélemények. Annyi biztos, hogy 1865-öt írunk, amikor egy postakongresszuson felmerül a boríték nélküli, nyílt lapon való levelezés gondolata. Nem is csoda, hiszen a levelek jó része már ekkor is jókívánságot, egyszerű üdvözlést tartalmazott. Így hát jogosan merül fel az igény. Miért is kellene a drága levélpapírt pazarolnunk, ha meg szeretnénk emlékezni szeretteinkről?
Ha lokálpatrióták szeretnénk lenni, megemlíthetnénk, hogy az első levelezőlapnak az osztrák-magyar Correspondenz-Karte-t tekinthetjük, amelyet 1869. október 1-én bocsátottak ki.
Képeslap a MaNDA adatbázisából
Innen a képes levelezőlap, vagyis a képeslap megjelenésére nem kellett sokat várnia a 19. század emberének. Természetesen az elsőség itt is vitatott, mert mit tekintünk képnek? Vajon a lapra nyomtatott felségjel, címer vagy zászló annak tekinthető? Mindenesetre a szakirodalom az első igazi képeslap feltalálójának August Schwartz oldenburgi kereskedőt tartja, aki 1870-ben, egy postai űrlap címzési oldalának bal felső sarkába egy postabélyeg nagyságú képet nyomtatott, melyen egy ágyú mögött álló tüzér alakja látható. Ezt a lapot tekinti több ország mellett hazánk is az első mai értelemben vett képes levelezőlapnak. A képeslap formáját később szabványosították, a díjszabást egységesítették.
Ebben az időben jelentek meg a „Gruss aus….” lapok is, melyek általában litográf eljárással készültek. A század vége felé jelentek meg először a fényképek alapján készített tájképes lapok, valamint a művészi képeslapok is. A 19. század utolsó éveire különösen jellemzőek voltak ezek a képeslapok. Nem nagynevű festők alkotásairól van szó, hanem kifejezetten képeslapokra szánt metszetekről, tollrajzokról. Azonban jellemzően a legnevesebb festők sem utasították vissza a képeslapkiadók felkérését. Az illusztrátorok között szerepel például Toulouse Lautrec is.
A magyar képeslapkiadás 1896-ban az ezredéves ünnepségek alkalmával kezdődött el. A Magyar Királyi Posta 32 lapos színes sorozatot adott ki. Ezek négy témát dolgoztak fel: 1. Részletek a kiállításról. 2. Budapesti látképek. 3. Tájképek az országból. 4. Történelmi jelenetek és életképek.
forrás: budapestantikvárium.hu
A képeslap történetét több nagy korszakra oszthatjuk:
Az aranykorszak 1901-1914
Az képeslap gyors terjedéséhez a nyomdatechnika korszerűsödése, a fényképek sokszorosításának lehetősége is hozzájárult. Ezidőtájt fénykorát élte a képeslapok gyűjtése. A 19-20. század fordulóján megszámlálhatatlan mennyiségben és a legváltozatosabb témakörökben jelentek meg a képeslapok. A szakirodalom főleg a városképeket, közlekedési eszközöket, a társadalmi és politikai élet személyeit és eseményeit tematizáló lapokat és üdvözlőlapokat nevez meg. A századfordulón a képes levelezőlapok hátlapjai még ún. hosszúcímzésűek voltak, csak a bélyeg felragasztására, valamint a címzésre szolgált, míg a képoldalon lévő kis üres helyre lehetett csak írni, ami a képek látványát zavarta. Ezért már az 1900-as évek elején is több javaslat született meg arra nézve, hogy a képes levelezőlapok címzés oldalán legyen hely a közlések számára. Azt a nagyszerű ötletet, hogy a címoldalt osszák meg, így az egyik felére a címzés a bélyeggel, míg a másik felére a leírandó szöveg kerülhet, egy német nyomdásznak köszönthetjük.
A képeslap a MaNDA adatbázisában itt érhető el
Az első világháború korszaka (1914-1918)
A képeslapok az első világháború idején elsősorban a harcra buzdításban játszottak szerepet. A hadi propaganda az illusztrációkban jelenítette meg az ellenség iránti gyűlöletet, vagy épp a hazafiasságot. Megjelentek a csatajeleneteket, a frontra induló katonák búcsúját, az ellenség karikatúráit, háborús térképeket ábrázoló képeslapok.
A második világháború korszaka (1939-1945)
A 20. század közepén a képeslapok iránti érdeklődés már koránt sem volt olyan jelentős. Továbbra is jelen voltak az ellenséget gyalázó, mozgósító jellegű kiadványok. A lapok elsősorban a harctéri jeleneteket, haditechnikát, hadvezéreket, pilótákat, tengeralattjárók kapitányait népszerűsítették. Sok lapon, még ha humoros formában is, de utaltak arra, hogy a világ nem hétköznapi életét éli. Erre példa a húsvéti nyuszi, amint ejtőernyőből ugrik a mélybe. Hazánkban a képeslapkiadás főleg a revizionista külpolitika sikereit népszerűsítette. Ehhez a kategóriához tartozó lapokon volt látható Horthy Miklós, amint fehér lovon, katonáival együtt győzedelmesen bevonult a visszatért városokba.
A napjaink képeslapjai
A háború után elsősorban a lerombolt településeket, közintézményeket, hidakat, szobrokat ábrázoló, majd az újjáépítésre mozgósító lapok jelentek meg. Az ötvenes években világszerte ismételten fellendült a képeslapgyűjtés, sorra alakultak a gyűjtőklubok, azonban képeslapkiadás a sematizmus rabságában élt.
A témaválasztás meglehetősen egysíkú volt, jellemzően a legnépszerűbb épületekre korlátozódott. Belőlük viszont többféle változat állt a lelkes gyűjtők és képeslapküldők rendelkezésére, amelyeken különböző irányból és különböző napszakban kapták lencsevégre azokat.
Hasonló ötlettelenség jellemezte az üdvözlőlapok témáját is. A karácsonyi lapok fenyőággal, rajtuk egy-két piros díszgömbbel ünnepelték a Békés, Boldog Karácsonyt.
Csakúgy, mint a húsvéti lapok elmaradhatatlan kelléke, a tojás.
Vagy ki ne emlékezne a balatoni nyaralásról küldött és kapott tréfás erotikus képeslapokra. Később, a hetvenes, nyolcvanas években divatba jött az autók, reklámok képeslaposítása, a már megszokott slágertémák mellett. Habár a képeslap korábbi népszerűségét visszaszerezni nem tudja, múltunk egy szeletét őrzi, ezért eltűnni, reméljük, soha nem fog.
A képeslapok a MaNDA adatbázisában is megtekinthetők.
Tompa Éva