a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
A koncentrációs táborok felszabadulásának emléknapja
Hetven éve, 1945. április 11-én szabadult fel a buchenwaldi
koncentrációs tábor, ennek emlékére minden évben április 11-én tartják a
koncentrációs táborok felszabadulásának emléknapját. Az első koncentrációs táborokat a múlt század elején, az angol-búr háború (1899-1902) alatt a britek állították fel. Példájukat sokan és sok helyen követték, a leghírhedtebb lágerek a sztálini Szovjetunióban és a hitleri Németországban működtek. A nácik 1933. januári hatalomra jutásuk után olyan törvényt hoztak, amely lehetővé tette, hogy bárkit ítélet nélkül, korlátlan ideig fogva tarthassanak. Az intézkedés elsősorban a zsidó származásúnak minősített személyeket érintette, de internálták politikai ellenfeleiket is, valamint papokat, cigányokat, homoszexuálisokat, fogyatékosokat és bűnözőket is.
A második világháború 1939. évi kitöréséig hat nagyobb koncentrációs tábor épült: 1933-ban Dachau, 1936-ban Sachsenhausen, 1937-ben Buchenwald, 1938-ban Flossenbürg és Mauthausen, 1939-ben Ravensbrück. 1942-től kifejezetten megsemmisítő táborokat is létrehoztak, amelyek egyedüli célja a nem kívánatosnak minősített elemek, főként a zsidók tervszerű legyilkolása volt. A második világháború végén, 1945 januárjában már 23 főtábor működött, számos kihelyezett részleggel. Voltak átmeneti táborok is, ahol gyűjtötték, majd továbbszállították a foglyokat. A második világháború végéig több mint 12 millió civilt és 2,5 millió hadifoglyot hurcoltak táborokba.
A buchenwaldi tábor kapuja
A foglyok felügyeletét 1934-ben vették át az SS halálfejes egységei, ettől kezdve egyre kegyetlenebb módszereket alkalmaztak a táborok őrzésében. A rabok 1938-tól munkaerőforrásként is szolgáltak, számos német nagyvállalat dolgoztatta őket. A zsidók szisztematikus legyilkolása (hivatalos megnevezéssel: Endlösung, azaz a zsidókérdés végső megoldása) 1941 végén kezdődött, a leghírhedtebb megsemmisítő táborok Chelmnóban, Auschwitzban, Sobiborban, Treblinkában, Majdanekben és Belzecben működtek. Az áldozatokkal gázkamrákban, szén-monoxid- vagy Zyklon B gázzal végeztek, a holttesteket az első időszakban eltemették, később krematóriumokban elhamvasztották. Az európai zsidóság veszteségei a holokauszt alatt megközelítik a 6 millió főt, mintegy tíz százalékuk volt magyar, a háború előtti magyar zsidóság mintegy 70 százaléka.
Túlélők a felszabadulás után öt nappal
Az áldozatok számáról a mai napig nincsenek pontos adatok, a becslések szerint Auschwitzban 1 millió 100 ezer, Treblinkában 800 ezer, Belzecben 600 ezer, Chelmnóban 320 ezer, Sobiborban 250 ezer, Mauthausenben legalább 120 ezer, Ravensbrückben 90 ezer, Majdanekben 80 ezer, Bergen-Belsenben 70 ezer, Buchenwaldban 56 ezer, Dachauban 30 ezer emberrel végeztek.
Buchenwald első 149 lakóját 1937. július 15-én szállították oda, számuk néhány hét alatt több ezerre duzzadt. A tábor a Weimar melletti Ettersbergben létesült, ahol annak idején gyakran időztek a klasszikus német kultúra nagyjai, Goethe és Schiller. A tábor bejárata fölé a Jedem das Seine – Mindenkinek, amit megérdemel – feliratot helyezték. Buchenwald hivatalosan nem volt megsemmisítő tábor, de az embertelen körülmények, az éhezés, az élő embereken folytatott orvosi kísérletek következtében minden negyedik fogoly meghalt. Raboskodott ott Ernst Thälmann német kommunista vezető, a Nobel-békedíjas Elie Wiesel, a spanyol Jorge Semprun író és a Nobel-díjas magyar író, Kertész Imre is.
Kiállítóterem a buchenwaldi emlékhelyen (fotó: Naomi Tereza Salmon, forrás: az emlékhely honlapja)
A táborban erős volt a kommunisták által irányított ellenállási mozgalom, amely megpróbálta javítani a körülményeket és szabotálni a hadiipari termelést. A tábort a nácik 1945. április 8-án részlegesen kiürítették, de az evakuálást nem tudták befejezni, mert a mintegy 20 ezer fogoly fellázadt, ők fogadták április 11-én az amerikai hadsereget. A már felszabadult tábor lakói április 19-én angol, francia, lengyel, orosz és német nyelven esküdtek meg, hogy mindent megtesznek a bűnösök felelősségre vonásáért, a nácizmus elpusztításáért, egy békés és szabad világ felépítéséért.
Buchenwald emlékmű, Fritz Kremer szobra
Buchenwald gyászos története azonban ezzel nem ért véget: a szovjet megszállási övezetbe került tábort nem szüntették meg, 1945 augusztusától 1950-ig a szovjet államvédelmi hatóság, a Belügyi Népbiztosság (NKVD) működtette. Főként háborús bűnösöket tartottak ott fogva, de kisebb számban kerültek közéjük ártatlanul feljelentett, tévesen azonosított emberek és a kialakuló kommunista rendszer ellenségei is. Hivatalos szovjet adatok szerint 28 ezer foglyot őriztek ott, közülük 7113 halt meg.
Buchenwald területén 1958 óta múzeum és emlékhely található.
MTI