a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
„Budapest angyalára” emlékeztek Madridban
A vészkorszak idején Budapesten több mint ötezer zsidót megmentő spanyol diplomatára, Ángel Sanz Brizre emlékeztek Madridban a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja alkalmából és bemutatták azt a nemrég elkészült dokumentumfilmet is, amelyben túlélők mesélnek az átélt borzalmakról, valamint a „Budapest angyalaként” emlegetett egykori ügyvivő hősies és áldozatos munkájáról.
„A vagonokból kiabálás hallatszott, kezek nyúltak ki, vizet kértek és segítséget” – idézi fel Jaime Vándor a kedden bemutatott filmben, hogy mit látott 1944 tavaszán. Az akkor 11 éves fiú édesanyjával és testvérével később a Szent István parkban, az egyik úgynevezett védett spanyol házban kapott menedéket több száz másik zsidó családdal együtt. Édesapja magyar és spanyol állampolgár volt, így kerültek kapcsolatba Ángel Sanz Brizzel, a spanyol nagykövetség ügyvivőjével, akik kezdetben a Magyarországon élő spanyol származású szefárd zsidókat igyekezett megmenteni. Ahogy a borzalmak fokozódtak, a kör egyre bővült, végül több mint 5500 ember köszönhette neki az életét. A diplomata több házat bérelt Budapesten, a befogadott embereknek védettséget jelentő menlevelet, útlevelet és élelmiszert is szerzett, ami akkor rendkívüli feladat volt. A védett épületeket még a nyilasok is tiszteletben tartották – mondta Dobos Erzsébet Sanz Briz-szakértő, a madridi Centro Sefarad-Israel kulturális intézetben tartott szerdai kerekasztal-beszélgetésen. Hozzátette: míg az olasz Giorgio Perlasca és a svéd Raul Wallenberg nevét mindenki ismeri, a velük közösen munkálkodó Sanz Brizről csak kevesen hallottak Magyarországon és Spanyolországban is.
Ez motiválta az Ángel Sanz Briz keresztútja című film rendezőjét. José Alejandro González Baztán elmondta, hogy a spanyol iskolákban keveset tanítanak a második világháborúról és a holokausztról. Ő maga is azután kezdett komolyan foglalkozni a témával, hogy megnézte a Schindler listája című filmet. Kutatásba kezdett és rátalált Ángel Sanz Briz nevére. Felvette a kapcsolatot a férfi családjával, majd Budapestre utazott, ahol Dobos Erzsébet és Harsányi Iván történészek segítségével találkozott olyanokkal, akiket a spanyol diplomata mentett meg. Nem mindenki vállalta a szereplést, de akik végül igent mondtak, mind azért tették, hogy ne merüljön feledésbe mindaz, ami akkor történt – tette hozzá. A filmet egy évig forgatták Budapesten, Zaragozában, Madridban és Jeruzsálemben.
„Szerencsére Budapesten is léteztek hősök, magyarok és külföldiek, akik a belső értékeikre hallgattak és szembeszálltak az értelmetlen gyűlölettel. (...) Neki azokban az időkben olyan nagy bátorságra és kitartásra volt szüksége, mint még soha” – fogalmazott Győri Enikő madridi magyar nagykövet, hangsúlyozva, hogy reméli, a filmben bemutatott emberi példa segít emlékezni és egy békésebb, emberibb Európát és világot építeni.
Emléktáblája a budapesti spanyol nagykövetség falán, I. János Károly spanyol király szavaival (forrás: Wikimedia Commons)
Juan Carlos Sanz Briz, a spanyol diplomata fia felidézte, hogy édesapja számára az életek megmentése volt a legfontosabb és ezért cserébe semmit nem kért vagy várt. A spanyol kormánytól nem kapott világos utasításokat, így gyakorlatilag engedély nélkül, a saját belátása szerint cselekedett, miután látta, hogy mi történik körülötte. Ángel Sanz Briz megkapta a nem zsidóknak adható egyik legmagasabb izraeli állami, a Világ Igaza kitüntetést. Szülővárosában, Zaragozában utcát neveztek el róla, emlékét tábla őrzi Budapesten a Cervantes Intézet épületének falán.
MTI