a rovat írásai

Nem a rák, méreginjekció végzett a költővel?

Nemzetközi szakértők egy csoportja szerint százszázalékos bizonyossággal kijelenthető, hogy a Nobel-díjas chilei költő, Pablo Neruda halálát nem rák okozta, ahogy azt annak idején a katonai rezsim állította a dél-amerikai országban.

És elindult a nagy íróper

Hatvan éve, 1957. október 25-én kezdődött az 1956-os forradalom utáni Kádár-kormány nagy nemzetközi visszhangot kiváltó koncepciós jogi eljárása, a „nagy íróper″.

Segédmunkásból lett költő

Október 24-én lesz hetvenöt éves Serfőző Simon Kossuth- és József Attila-díjas költő, író.

Ishiguróé a Nobel

Kazuo Ishiguro angol írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.

Hemingway tíz évesen képzeletben Európába utazott

Előkerült Ernest Hemingway első elbeszélése, amelyet még tízéves korában írt. A fikciós útinaplót két Hemingway-kutató, Sandra Spanier és Brewster Chamberlin találta meg egy Key West-i magánarchívumban.

100 éve született Szbó Magda - megemlékezés Debrecenben

Szabó Magda születésének 100. évfordulója alkalmából emlékházat és domborművet avattak az író egykori iskolájában, a debreceni Dóczy gimnáziumban.

Csesztve és Sztregova, Arany és Madách

Madách Imre Irodalmi Napokat tartanak a szlovákiai Alsósztregován és a Nógrád megyei Csesztvén; a pénteki és szombati rendezvény programjait Arany János születésének 200. évfordulója jegyében állították össze, és megemlékeznek a két költő barátságáról is, tájékoztatta az MTI-t a csesztvei Madách Imre Emlékház munkatársa.

Költő elvont gondolatisággal

Hatvan éve, 1957. október 3-án halt meg Szabó Lőrinc Kossuth-díjas költő, műfordító.

Tompa a búslelkű verselő lelkész

Kétszáz éve született Tompa Mihály, népdalokból kiinduló édes-bús elégiák és hazafias versek szerzője. Három település református lelkésze, és Petőfi, majd Arany barátja. Aki végül is három faluban élte le életét, és vetette papírra tekintélyes életművét.

Ma van a magyar dráma napja

A magyar dráma napját 1984 óta rendezik meg Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve.

King a rémkirály

Nagy valószínűséggel Stephen Edwin King írással tölti 70. születésnapját is. Na jó, mondjuk inkább, hogy azért reggel még bepötyög néhány bekezdést az aktuális műből, és csak azután adja meg magát a nagy napnak. És ünnepelheti, ünnepeltetheti magát, mert valószínűleg ő a világ legismertebb, és legelismertebb élő írója.

Irodalom összes cikke »

A reménytelenség bravúros sokszínűsége

krasznahorkai_leadKrasznahorkai László tegnap elnyerte az egyik legrangosabb irodalmi elismerést, a Nemzetközi Man Booker-díjat, amelyre eddig magyar írót nem is neveztek. De hogy jutott el idáig? Pályakép.

A Gyulán született író az érettségit követően a szegedi, majd a pesti egyetemen hallgatott jogot, és elvégezte az ELTE magyar-népművelés szakát is, diplomamunkáját Márai emigrációs pályájáról írta. 1977 és 1982 között a Gondolat Könyvkiadó dokumentátora volt. 1982 óta írásaiból él.
   
Első nyomtatásban megjelent munkája a Tebenned hittem című elbeszélés volt, amely 1977-ben a Mozgó Világ című folyóirat hasábjain jelent meg. Első regénye az 1985-ben publikált Sátántangó, amelyben az egyetemes pusztulás víziójához rendelte hozzá a kíméletlen pontossággal megrajzolt realitást. A kritika által nagy elismeréssel fogadott könyvet követte első novelláskötete, a Kegyelmi viszonyok 1986-ban.

satantango
   
A nyolcvanas évek közepétől Tarr Béla filmrendező alkotótársaként forgatókönyvírással is foglalkozik, első közös munkájuk, a reménytelenséget és elmagányosodást megjelenítő Kárhozat volt. Tarr készítette el a Sátántangóból a mindmáig leghosszabb, hét és fél órás magyar filmet is. Együttműködésüknek köszönhető az író Az ellenállás melankóliája című regénye alapján készült Werckmeister harmóniák, majd A londoni férfi (Georges Simenon regénye nyomán) és A torinói ló, amely 2011-ben elnyerte a Berlini Filmfesztiválon a zsűri nagydíját és Oscar-díjra is jelölték.

werckmeister
Kép a Werckmeister harmóniák című filmből (rendezte: Tarr Béla, 2000)
   
Krasznahorkai a kilencvenes évek elejétől szinte állandóan „útközben” van, magyarországi és németországi tartózkodásai közben hosszabb-rövidebb időt töltött Európában (Svájc, Anglia, Görögország, Dánia, Olaszország), az Egyesült Államokban, valamint Japánban és Kínában is. Írásművészete is jórészt utazásai közben szerzett élményeiből, tapasztalataiból táplálkozik, műveiben a tér, a távolságok, az elzártság nagy szerepet játszanak.
   
Az ellenállás melankóliája című regényének 1989-es megjelenése óta szinte minden évben új könyvvel jelentkezik, ezek között elbeszéléskötet (Az urgai fogoly, Megjött Ézsaiás, Seiobo járt odalent, Az utolsó farkas) és regény (Háború és háború; Északról hegy, Délről tó, Nyugatról utak, Keletről folyó; Rombolás és bánat az Ég alatt) egyaránt megtalálható. Művészeti írásaiból Este hat; néhány szabad megnyitás címmel 2001-ben publikált kötetet. 2010-ben jelent meg az ÁllatVanBent című könyve, amelynek megírására Max Neumann képzőművész egyik képe, egy négy fal közé bezárt állat kitörési kísérlete ihlette. 2012-es könyve, a Nem kérdez, nem válaszol az elmúlt húsz évben magyar és külföldi lapoknak adott interjúiból nyújt válogatást, és műhelytitkokról, keletkezéstörténeti érdekességekről is olvashatunk benne. 2013-as Megy a világ című kötet részben régebbi, újra átdolgozott, részben pedig új novelláit tartalmazza.

krasznahorkai_mti
2012-ben, pilisszentlászlói otthona udvarán (MTI Fotó: Czimbal Gyula)
  

Krasznahorkai művészetét kritikusai vizionárius vagy mágikus realizmusnak nevezik. Minden munkáját kompozíciós kiegyensúlyozottság, arányérzék, erősen intellektuális jelleg, az elbeszélő személytelensége, mintegy történeten kívülisége jellemzi, prózája többek között Kafka, Faulkner, Márquez és Bernhard szövegvilágával és szemléletformáival rokon.
  
Írói munkásságáért számos rangos hazai és külföldi elismerést kapott, többek között 1987-ben József Attila-, 1993-ban Krúdy Gyula-, 1998-ban Márai Sándor-, 2004-ben Kossuth-díjat. 2002-ben a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díjjal, 2003-ban a Soros Alapítvány alkotói díjával tüntették ki. 2009-ben megkapta a Szépirodalmi Figyelő-díjat, valamint a Szépírók Társaságának díját is, 2010-ben elnyerte a Brücke Berlin német irodalmi díjat, 2012-ben Prima Primissima Díjat kapott. 2004-ben a Digitális Irodalmi Akadémia tagja lett, 2010-től a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja.

Az évente odaítélt Man Booker-díjjal szemben, amelyet egy-egy regényért adnak angolul alkotó íróknak, akiknek munkája Nagy-Britanniában megjelent, a Nemzetközi Man Booker-díjjal kétévente jutalmazzák egy-egy kortárs, bármilyen nemzetiségű író teljes munkásságát. A díj létesítését 2004-ben jelentették be, és az éves Bookerhez hasonlóan a Man Group Rt. beruházási és brókercég szponzorálja. Állampolgárságra való tekintet nélkül olyan élő alkotó kaphatja meg, aki angol nyelven ír, vagy munkái általában hozzáférhetőek angolul.
   
Az elismeréssel 60 ezer font (mintegy 25,5 millió forint) jár, egy szerző csupán egyetlen alkalommal részesülhet a díjban (ellentétben az éves Bookerrel). A Nemzetközi Man Booker-díj külön a fordítás jutalmazására is lehetőséget nyújt: a győztes szerző kiválaszthatja munkáinak angolra fordítóját, aki 15 ezer fontban részesül. (A mostani győztes Krasznahorkai László úgy döntött, hogy a fordítóknak járó 15 ezer fontos díjat megosztja munkáinak két fordítója, George Szirtes és Ottilie Mulzet között.)

A jelölteket a zsűri sokszor száznál is több író közül választja ki, és az általuk alkotott „hosszú listáról” alakítja ki a 10-es „szűkebb” jelöltlistát. Az idei 10-es listára a magyar Krasznahorkai László mellett a líbiai Ibrahim al-Koni, a mozambiki Mia Couto, a Guadeloupe-i Maryse Condé, a dél-afrikai Marlene van Niekerk, a kongói Alain Mabanckou, az argentin César Aira, a libanoni Hoda Barakat, az indiai Amitav Ghosh és az amerikai Fanny Howe jutott. A jelöltek mindegyike most szerepelt először a Nemzetközi Man Booker-díj szűkített listáján, névsorukat sajtótájékoztató keretében hozták nyilvánosságra március 24-én a Fokvárosi Egyetemen.
   
A Nemzetközi Man Booker-díjat 2005 júniusában adták át első alkalommal, az első kitüntetett életműve elismeréseként a Franciaországban élő albán költő és regényíró, Ismail Kadare lett. Két év múlva a nigériai Chinua Achebe, 2009-ben a kanadai Alice Munro, 2011-ben az amerikai Philip Roth, 2013-ban pedig a szintén amerikai Lydia Davis volt a díjazott.

Műveit számos nyelvre lefordították, az Egyesült Államokban 2013-ban és 2014-ben is elnyerte a Rochesteri Egyetem Three Percent című irodalmi magazinja által alapított legjobb lefordított könyv díját.

A Digitális Irodalmi Akadémia tagja, műveit itt lehet elolvasni.
Képgaléria a PIM oldalán
A Filmkultúra korábbi interjúja
Krasznahorkai-disszié a Literán

MTI

• Publikálva: 2015.05.20. 10:15 • Címke: hír

Digitális Irodalmi Akadémia