a rovat írásai
Nem a rák, méreginjekció végzett a költővel?
Nemzetközi szakértők egy csoportja szerint százszázalékos bizonyossággal kijelenthető, hogy a Nobel-díjas chilei költő, Pablo Neruda halálát nem rák okozta, ahogy azt annak idején a katonai rezsim állította a dél-amerikai országban.
És elindult a nagy íróper
Hatvan éve, 1957. október 25-én kezdődött az 1956-os forradalom utáni Kádár-kormány nagy nemzetközi visszhangot kiváltó koncepciós jogi eljárása, a „nagy íróper″.
Segédmunkásból lett költő
Október 24-én lesz hetvenöt éves Serfőző Simon Kossuth- és József Attila-díjas költő, író.
Ishiguróé a Nobel
Kazuo Ishiguro angol írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Hemingway tíz évesen képzeletben Európába utazott
Előkerült Ernest Hemingway első elbeszélése, amelyet még tízéves korában írt. A fikciós útinaplót két Hemingway-kutató, Sandra Spanier és Brewster Chamberlin találta meg egy Key West-i magánarchívumban.
100 éve született Szbó Magda - megemlékezés Debrecenben
Szabó Magda születésének 100. évfordulója alkalmából emlékházat és domborművet avattak az író egykori iskolájában, a debreceni Dóczy gimnáziumban.
Csesztve és Sztregova, Arany és Madách
Madách Imre Irodalmi Napokat tartanak a szlovákiai Alsósztregován és a Nógrád megyei Csesztvén; a pénteki és szombati rendezvény programjait Arany János születésének 200. évfordulója jegyében állították össze, és megemlékeznek a két költő barátságáról is, tájékoztatta az MTI-t a csesztvei Madách Imre Emlékház munkatársa.
Költő elvont gondolatisággal
Hatvan éve, 1957. október 3-án halt meg Szabó Lőrinc Kossuth-díjas költő, műfordító.
Tompa a búslelkű verselő lelkész
Kétszáz éve született Tompa Mihály, népdalokból kiinduló édes-bús elégiák és hazafias versek szerzője. Három település református lelkésze, és Petőfi, majd Arany barátja. Aki végül is három faluban élte le életét, és vetette papírra tekintélyes életművét.
Ma van a magyar dráma napja
A magyar dráma napját 1984 óta rendezik meg Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve.
King a rémkirály
Nagy valószínűséggel Stephen Edwin King írással tölti 70. születésnapját is. Na jó, mondjuk inkább, hogy azért reggel még bepötyög néhány bekezdést az aktuális műből, és csak azután adja meg magát a nagy napnak. És ünnepelheti, ünnepeltetheti magát, mert valószínűleg ő a világ legismertebb, és legelismertebb élő írója.
A vers mögött – Papp Tibor digitális költői műhelye
A MaNDA digitalizálási tevékenysége révén küldetésének tartja, hogy a magyar kultúrkincset hozzáférhetővé tegye digitálisan: filmszalagokat restaurál és digitalizál, könyveket és muzeális dokumentumokat szkennel, műtárgyakról készít digitális felvételeket.
vesebbet beszélünk viszont a kultúra azon ágáról, amely már eleve a számítógép keretrendszerében bontakozott ki. E hiányt pótoljuk azzal, hogy Papp Tibor arcképét megörökítjük, s bepillantást engedünk gondolkodásmódjába.
Az 1936-ban született Papp Tibor a digitális kultúra legendás alakja. Nemzetközi hírű avantgárd költőként, a képversek, hangversek mestereként a világon elsők között kezdett számítógépes irodalommal foglalkozni. Művei nem egyszerűen digitálisan született dokumentumok: a számítógép olyan lehetőségeit is kihasználják, amelyek révén a szövegalkotás és a befogadás folyamata is megváltozik, alkotásaiban a véletlenszerűség, a kombinatorika is szerepet kap.
A beszélgetésből megismerhetjük fordulatos élete néhány eseményét: menekülését az 1956-os forradalom után Magyarországról, és pályája néhány, a digitális irodalom szempontjából fontos állomását. A nyomdászként is dolgozó, tipográfusként is remek költő Párizsban lett a Magyar Műhely folyóirat szerkesztője.
Egy ZX-81-es számítógép dokumentációját tanulmányozva szerette meg a programozást és vetődött fel benne, hogy az informatika az irodalom számára is használható lenne. 1989-ben a világ első, számítógépen megjelenő irodalmi folyóiratának, az Alire-nek alapító szerkesztője, azóta is számos, a számítógép lehetőségeit kihasználó, sajátos verset alkotott, melyekből több bemutatót is tartott, az egyikről mi is beszámoltunk már.
Egyik legismertebb költeménye a Disztichon Alfa versgenerátor, amely milliárdnyi tökéletes, magyar nyelvű disztichont ír ki a számítógép képernyőjére.
A Párizsban és Budapesten is élő költő budai otthonában mesélt nekünk életéről. A most következő, 24 perces, kép- és hangverseivel illusztrált beszélgetésből sokat megtudhatunk világlátásáról, életéről:
Papp Tiborral a Magyar Műhely története kapcsán érdekes beszélgetés készült 1998-ban a Debreceni Irodalmi Múzeumban, ennek hangfelvételét a Déri Múzeum tette hozzáférhetővé a MaNDA adatbázisában.
Deák-Sárosi László - Képes Gábor