a rovat írásai

Új felületen folytatjuk

Kedves Olvasó! Mindenek előtt köszönjük, hogy a kultúrával foglalkozó számos internetes oldal közül bennünket is érdeklődéssel lapozott. A MaNDA, mint közintézmény feldarabolása után e honlap kiadója a Forum Hungaricum Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság lett, feladata pedig az archívum gyarapodásának bemutatása, cégünk törekvéseinek ismertetése. Ezekhez a célokhoz egy új felületet készítettünk, ahol mindig elérhető lesz a most búcsúzó mandarchiv.hu is.

Visszabeszél a templom oldala

Hát, ha már egyszer eljutottunk Tihanyba, nem mehetünk el szó nélkül a félsziget legismertebb attrakciója, a visszhang mellett sem. Ami minden ellenkező híresztelés ellenére működik, és egészen pontosan hét egymás után gyorsan elhadart szót képes „visszamondani” a templom fala. Például azt, hogy „Hazádnak rendületlenül légy híve, óh magyar!”

Ózdi intézményeink az Echo Televízió építészeti műsorában

Huszonhárom percben mutatta be az Echo Televízió a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. által működtetett két ózdi intézményt, a Nemzeti Filmtörténeti Élményparkot és a Digitális Erőművet. Az október 14-én, szombaton adásba kerülő műsorban az építész tervező mellett megszólalt a két intézmény és a Forum Hungaricum vezetője is.

Munkát bőven adó szeptember

Sok szó esett már ezen a felületen a két világháború közti falu életéről. Megismerhettük a tisztségviselőket, a falu tekintélyeit és mesterembereit is. Csak még magáról a parasztról, a falu lakójáról nem nagyon esett szó. Pedig ők adták akkoriban az ország lakosságának legnagyobb részét. Nézzük hát meg, mit csinált a magyar földműves az esztendő hónapjaiban. Nézzük meg már csak azért is, mert ez is egy elsüllyedt világ, azok a tevékenységek, szokások rég a múlté lettek, amik meghatározták a falusi ember életét akkoriban.

A rekorder múzeumalapító korsója

Nem is ez a korsó az érdekes most nekünk, bár egészen szép darab. Hanem a megtalálójával, Dornyay/Darnay Bélával foglalkozunk most. Aki amerre járt, mindenütt múzeumot alapított. Emellett 11 évig áldozópap is volt, és piarista szerzetes.

Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg

A jó Károly Róbert királyunk pedig annyi mindent tett itt, hogy azt kár is lenne egy cikkbe belezsúfolni. Hogy aztán némi képet kapjunk a 14. század elejének magyarországi viszonyairól, nézzük csak meg jobban az első vegyesházi uralkodónk hatalomra jutását.

Finta Sándor és Walt Whitman

Hogy mikor találkozhatott a Túrkevéről induló szobrász, Finta Sándor Walt Whitman költészetével, azt nem lehet tudni biztosan. A Szabó Lőrinc, Babits és Füst Milán által is fordított verseit leginkább eredetiben, angolul olvashatta, hiszen 1923-tól New Yorkban élt. Az viszont biztos, hogy tetszett neki ez a fajta költészet, ezért is készülhetett el a túrkevei Finta Múzeum által most 3D-ben tanulmányozható kis éremmel.

Tihany elveszett várai

Gyulaffy kapitány uram Csobánca után illenék szólni Tihany váráról, pontosabban várairól is. Mert a félszigeten már 5000 évvel ezelőtt állt egy földsánc, s rómaiak pedig az átkelő védelmére őrtornyot emeltek, és ez így ment tovább egészen 1683-ig, amikor Tihany a töröknek mindig sikeresen ellenálló földvára a levegőbe repült. Vagy eltalicskázták.

Lármafa, véres kard, postáskisasszonyok

A két világháború közötti falu egyik fontos közintézménye volt az éppen idén 150 éves Magyar Királyi Posta által fenntartott és működtetett postahivatal. Ahol a távíróval párhuzamosan a telefon is működött, ahol fel lehetett adni a leveleket és a táviratokat. Amiket aztán „házhoz is szállított” a postás, akit kézbesítőnek is neveztek. Az első emancipált munkahelyek egyike volt, a postáskisasszony kezelte az elektronikus masinákat, de ki is hordta a leveleket, ha nem volt önálló kézbesítője a hivatalnak.

Szép szál ember volt ez a III. Béla

III. Béla királyunkról pedig csak jót mondhatunk, konszenzus van arról a történészek között, hogy az ő uralkodása alatt volt a legerősebb, leghatalmasabb az Árpád-ház. Magyarország pedig – legalábbis a királyi bevételeket tekintve – megelőzte Franciaországot és Angliát is.

Asszonyok védelmezte Csobánc

Bizony, nem csak Egerben ragadtak kardot, forróvizes fazekat a nők, hanem megvédték Csobáncot is, mikor a labanc ostromolta. Hatvan férfi és nő, a környék nemesasszonyai, lányai egy ezer fős császári seregtestet győztek le. Úgy, hogy annak majdnem fele tisztestül, parancsnokostul a fűbe harapott a 376 méteres hegy oldalán.

MaNDA összes cikke »

Moszkva tér a Budakeszi úton, homokanimáció az Örökmozgóban

kamera_lead_cakoDigitális archívum és filmintézet lévén e két profilban zajlottak az idei Múzeumok Éjszakája eseményei a Budakeszi úton és az Örökmozgóban.

Mivel a MaNDA bázisát az ízekre szedett Széll Kálmán téren, az egykori „Moszkván” át lehet a város felől megközelíteni, adta magát, hogy a filmvetítések és azt követő kerekasztal is a nemzedékek hajdani találkozási pontjáról szóljon. Emellett hangsúlyosan jelen volt a programban a 103 éve moziként működő mai Örökmozgó is, ahol koncert várta a gyerekeket és homokanimáció a későn fekvőket.

muzej2015

A központi épületben két vetítőben is pörögtek a filmek, mert a Széll Kálmán tér átépítésével éppen most tűnik el az egykori „Moszkva”, ahol nemzedékek találkoztak, beszélgettek, és indultak el mindenféle bulikba. A húsz fős kisteremben Sára Sándor filmjeivel (Feldobott kő, Cigányok) indult a vetítés, majd Dárday István két alkotása következett (Jutalomutazás, Nyugodtan meghalni), végül a 80-as évek alternatív zenei világát is bemutató Eszkimó asszony fázik című Xantus János filmmel zárult a program. A nagyterem Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című alkotásával nyitott, majd Török Ferenc kultfilmje, a Moszkva tér következett, melynek nézőközönsége most jórészt gimnazistákból állt.

2015_Muzej_MaNDA_12.jpg
Így készül a rajzfilm (fotó: Izsák Mária)

Ezután kezdődött el a Kalef-Moszkva-Széll – egy tér, több nemzedék címet viselő kerekasztal-beszélgetés a magyar nemzedéki filmekről (vendégek: Gelencsér Gábor filmtörténész, Berta Zsolt, a Kalef című regény szerzője, Szabó Simon forgatókönyvíró, rendező, színész, a Moszkva tér című film egyik szereplője, a Papírrepülők című, nemzedéki jellegű nagyjátékfilm rendezője). A beszélgetésen a magyar nemzedéki film fogalmáról, tendenciáiról, születési körülményeiről, történelmi hitelességéről, átélhetőségéről; a vendégek Moszkva térhez kapcsolódó személyes élményeiről és alkotói terveiről esett szó, majd Gothár Péter Megáll az idő című filmremekével zárult a program.

2015_Muzej_MaNDA_10.jpg
A Budakeszi úton megnyíltak a filmraktárak... (fotó: Izsák Mária)

Kincsek a felhőben – ezzel a címmel ismerkedhettek meg a Múzeumok Éjszakája látogatói a MaNDA adatbázisával az archívum előterében. Az érdeklődők prezentációt láthattak a MaNDÁ-val együttműködő mintegy száz intézmény legérdekesebb tételeiről: képeslapokról, tárgyfotókról, ősnyomtatványokról. Az adatbázis kezelésével megbízott főosztály munkatársai megosztottak néhány kulisszatitkot is a nagyérdeművel. Nagy sikert arattak az adatbázisban található 3D modellek, az egyiptomi szobortól a hímes tojásig. Egy VII. századi fibulán bemutatták azt is, hogyan kell a modellen milliméter pontos méréseket végezni, és ez a szolgáltatás miért előnyös a múzeumok számára. Ezen túl a 3D-s modellek készítési folyamatát is tanulmányozhatták az érdeklődők, s ha már éjszakai program: kiderült az is, hogy voltak, akik az 1880-as években is kirúgtak a hámból

2015_Muzej_MaNDA_07.jpg
...és az adatbázisok (fotó: Izsák Mária)

A MaNDA adatbázis bemutatóját jól kiegészítette az a QR-kódos játék, amely az adatbázis tételeiből mutatott be budapesti helyszíneket ábrázoló képeket. A játékon résztvevők kaptak egy keresztrejtvényt, amelynek kérdéseit úgy tudták megfejteni, ha megkeresték a Budakeszi úti épületben elrejtett QR-kódokat és felismerték az adott helyszínt. Mindeközben megnyílt ismét a filmraktár is, a látogatók az intézményben őrzött kamerák és más filmes eszközök segítségével megismerhették a Filmintézet múltját és képet kaphattak hétköznapjairól is.

2015_Muzej_Orokmozgo_04.JPG
Árnybábozás az Örökmozgóban (fotó: Kondákor Ferenc)

Az Örökmozgó Filmmúzeum idei programjának első felében a gyerekeket szólítottuk meg: fél négytől a Vidám kis mesék című program keretében Bíró Feri bácsival skandálhatták együtt például A török és a tehenek című mesét, majd hallgathatták a Nojata zenekar megzenésített verseit – a versek között elhangzottak munkatársunk, Deák-Sárosi László gyermekeihez írt költeményei is. Mindeközben a gyerkőcök az előtérben Ritter Szilvia díszlettervező és bábkészítő segítségével készíthettek szebbnél szebb papírbábokat, amikkel bábozhattak is egy diavetítő és egy vetítővászon segítségével.

2015_Muzej_Orokmozgo_06.JPG
A Nojata zenekar (fotó: Kondákor Ferenc)

Az este további részében a mozitörténetre összpontosult a figyelem. A vetítőben fél héttől A mozi története című rajzfilmet, némafilmeket és diafilmeket láthattak az érdeklődők, Barta Márió, a némafilmekhez adott zongorakísérete pedig igazán különleges atmoszférát varázsolt a nézőtérre.

2015_Muzej_Orokmozgo_08.JPG
Némafilmvetítés zongorakísérettel (fotó: Kondákor Ferenc)

Ezután a filmarchívum volt és jelenlegi munkatársai kerekasztal-beszélgetésen idézték fel a 103 éves mozi történetének azon szakaszát, amikor az a filmarchívum vetítőhelyéül szolgált. Az archívumhoz már megalakulásakor rendeltek vetítőhelyet, a Filmmúzeumot, amely 1989-ig állt az archívum kezelésében, és ezalatt a régi filmek mozijává vált, de itt láthattunk a máshol nem vetített klasszikusokat is. A Filmmúzeum 1957-ben a Meseautóval nyitotta meg kapuit, az első évben egymillió látogatója volt, 1989-ig pedig 20 millió néző váltott ide jegyet – jórészt ezekre a bevételekre alapult a filmarchívum működése is, hiszen rendszeres állami támogatást évtizedekig nem kapott. Az archívumi mozi szerepét 1991-ben vette át a megújult art mozi, az Örökmozgó, amely új megjelenéssel és profillal lett az akkori mozgalmas és nívós kulturális élet egyik filmes központja.

2015_Muzej_Orokmozgo_11.JPG
Emléktáblát is avattunk (fotó: Kondákor Ferenc)

A múltidéző beszélgetés után emléktáblát avatottunk abban bízva, hogy ezen a helyen a következő 103 évben is mozi működik majd.

2015_Muzej_Orokmozgo_22.JPG
Cakó Ferenc homokanimációja elvarázsolta a közönséget (fotó: Kondákor Ferenc)

Cakó Ferenc homokanimációs előadására jócskán megtelt a terem, akinek nem jutott ülőhely, az a közlekedő folyosón foglalt helyet. A mozivásznon csodálatos képek jelentek meg, amik folyamatos változása elvarázsolta a látogatókat, a varázslatos kézügyességű művészt kétszer is visszatapsolták.

2015_Muzej_Orokmozgo_23.JPG
A végén a gyerekek is kipróbálhatták a „homokozást” (fotó: Kondákor Ferenc)

Az estét a Trilógia című rajzfilmmel zártuk.

mandarchiv.hu

• Publikálva: 2015.06.24. 08:34 • Címke: manda, örökmozgó, múzeumok éjszakája 2015

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

károly róbert
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg – A 12 éves Caroberto a délvidéki Frangepánok, Subicsok és Babonicsok lefizetése után partra is száll Dalmáciában, és elindul Buda felé. Még tart a menetelés, amikor III. András hirtelen elhalálozik, így aztán Bicskei Gergely esztergomi érsek meg is koronázza valami sebtében előkerített koronával a 13 éves ifjút. Ez volt Károly Róbert első megkoronázása, amit még kettő követett.