a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
A kastély, ami túlélte a Vörös Hadsereget
Sajnos csak két fotográfiát találunk az Andrássyak betléri kastélyáról a
Fővárosi Levéltár által a Fortepannak átadott, Klösz György által
készített felvételek között.A kastély és parkja, legalább is a helybeliek szerint, abban az állapotban látogatható ma is, ahogy 1945-ben otthagyták gazdái. És ez állítólag nekik, a falu népének köszönhető, még a Vörös Hadsereg rablásait is meg tudták úszni. Betlér tehát egy létező csoda, ahol nem volt traktoristaszállás és közkórház sem. A mögöttünk hagyott 60 esztendő itt úgy suhant el, mintha semmi sem történt volna. Pedig hát történt, hiszen elmentek az Andrássyak, szétszóródtak a világban, hátrahagyva vagyonukat, bútoraikat, vadásztrófeáikat és könyveiket. Pedig már 1575-ben megjelentek a vidéken, mikor is Andrássy Péter az uralkodótól, II. Rudolftól megkapja Krasznahorka várának kapitányságát. Amit korábban a szepességi császári hadak fővezére, Schwendi Lázár szerzett meg az előző uralkodó, I. Miksa számára. A János Zsigmondtól nemességet és birtokot kapó, majd az utód, Báthory István fejedelem ellen forduló Andrássy Péter kapitány uram és utódai pedig jól sáfárkodtak az 1585-ben végképp rájuk bízott várral, olyannyira, hogy a családnak szép kis vagyont, birtokot gyűjtöttek össze a környéken. Így került a betléri bányásztelepülés is hozzájuk, ahol először még német szó hallatszott a vas, réz és aranyérc után hajtott vágatokból.
A betléri Andrássy-kastély főhomlokzata. A felvétel 1895-1899 között készült." A kép forrása: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.11.008
Aztán később már szlovákul beszéltek erre a bányászok, és gyarapították csendesen az Andrássy-családot. Ami pedig a 17. század végén lehetővé tette, hogy vadászkastélyt építsenek a hegyek tövébe. Ami aztán Andrássyak gyarapodásával (bárói cím 1676-ban, grófi valamikor a 18. században) egyre szépült és épült, a bányászattal tudományos alapossággal foglalkozó Lipót gróf (1767-1824) 1793-ban barokk könyvtárat alapít, amiben ma 20 ezer kötetet őriznek. Ő építteti meg 1783 és 1795 között a 81 hektáros angolparkot is vízeséssel és növényritkaságokkal a kastély mellett.
A betléri Andrássy-kastély belső csarnokrésze. A felvétel 1895-1899 között készült. A kép forrása: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.11.009
Hogy aztán Andrássy Lipót nem csak a bányászathoz, és a könyvekhez értett, azt bizonyítja, hogy 1781-ben már egy nagyobb vasolvasztó és két hámor is működött Betléren. És azt sem felejtsük el, hogy itt készültek, öntődtek Széchenyi Lánchídjának „láncszemei”, amiket aztán szekerekkel vittek el az építkezésre. A grófok pedig mindig élen jártak az innovációban, így a 19. század végén már vasgyár működött Betléren, ami a környéket látta el vasáruval. A család egyébként szokatlanul hosszú ideig, 1812-ig lakta Krasznahorka várát – ami ezért is maradhatott meg 2012 márciusáig olyan jó állapotban. Érdekes, akkor is egy villámcsapás miatt bekövetkező tűzvész után lett végképp lakatlan a vár, amit a mai napig nagy erőkkel állít helyre viszonylag új birtokosa, a szlovák állam. A betléri kastély pedig ott áll még remélhetőleg sokáig teljes külső és belső pompájában, hogy segítségével elképzelhessünk egy olyan kort, ami lassan kikopik az emlékezetből, regények lapjain marad csak ránk, amíg még olvasnak ilyeneket.
Pálffy Lajos