Nemzetközi szakértők egy csoportja szerint százszázalékos bizonyossággal kijelenthető, hogy a Nobel-díjas chilei költő, Pablo Neruda halálát nem rák okozta, ahogy azt annak idején a katonai rezsim állította a dél-amerikai országban.
Hatvan éve, 1957. október 25-én kezdődött az 1956-os forradalom utáni Kádár-kormány nagy nemzetközi visszhangot kiváltó koncepciós jogi eljárása, a „nagy íróper″.
Október 24-én lesz hetvenöt éves Serfőző Simon Kossuth- és József Attila-díjas költő, író.
Kazuo Ishiguro angol írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Előkerült Ernest Hemingway első elbeszélése, amelyet még tízéves korában írt. A fikciós útinaplót két Hemingway-kutató, Sandra Spanier és Brewster Chamberlin találta meg egy Key West-i magánarchívumban.
Szabó Magda születésének 100. évfordulója alkalmából emlékházat és domborművet avattak az író egykori iskolájában, a debreceni Dóczy gimnáziumban.
Madách Imre Irodalmi Napokat tartanak a szlovákiai Alsósztregován és a Nógrád megyei Csesztvén; a pénteki és szombati rendezvény programjait Arany János születésének 200. évfordulója jegyében állították össze, és megemlékeznek a két költő barátságáról is, tájékoztatta az MTI-t a csesztvei Madách Imre Emlékház munkatársa.
Hatvan éve, 1957. október 3-án halt meg Szabó Lőrinc Kossuth-díjas költő, műfordító.
Kétszáz éve született Tompa Mihály, népdalokból kiinduló édes-bús elégiák és hazafias versek szerzője. Három település református lelkésze, és Petőfi, majd Arany barátja. Aki végül is három faluban élte le életét, és vetette papírra tekintélyes életművét.
A magyar dráma napját 1984 óta rendezik meg Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve.
Nagy valószínűséggel Stephen Edwin King írással tölti 70. születésnapját is. Na jó, mondjuk inkább, hogy azért reggel még bepötyög néhány bekezdést az aktuális műből, és csak azután adja meg magát a nagy napnak. És ünnepelheti, ünnepeltetheti magát, mert valószínűleg ő a világ legismertebb, és legelismertebb élő írója.
Mert szemben ülsz velem címmel nyílik kiállítás ma az Országos Széchényi Könyvtárban, amely a 110 éve született Illyés Gyuláné Kozmutza Flóra életébe enged betekintést.
A könyvtár törzsanyagából és kézirattárából származó eredeti anyagok mellett a családi hagyatékból és a Gyógypedagógia Főiskolától kapott, eddig nem publikált dokumentumokkal színesített kiállítás bemutatja a húsz éve elhunyt pszichológusnő önzetlen személyiségét, szakmai- és magánéletében egyaránt tetten érhető szenvedélyes segíteni akarását. A kiállításon József Attila Kozmutza Flórához írt utolsó szerelmes versei mellett többek között megtekinthető Illyés Gyula feleségéhez írt, a kiállítás címét inspiráló műve, egy hozzá írt érzelmes levél is.
Kozmutza Flóra családjával teázik tihanyi nyaralójukban, 1962-ben: baloldalt lánya, Marika, középen Illyés Gyula (MTI Fotó: Molnár Edit)
A költő naplójából pedig kiderül, hogy Illyés Gyula miért nem foglalhatta versbe felesége nevét, illetve arra is fény derül, hogy a több mint négy évtizedes házasságuk alatt tett-e mégis kivételt. A tárlaton központi helyet kap Illyés Gyula Könnyező című versének eredeti kézirata, amely a költő utolsó találkozását örökíti meg József Attilával a Siesta szanatóriumban. Emellett eredeti fényképeket lehet majd látni József Attiláról, továbbá a vele kapcsolatos tároló fölötti részt Dombyné Szántó Melánia képzőművész Flóra-versek által ihletett alkotásainak másolata díszíti.
Illyés Gyulával és Illyés Máriával (forrás: oszk.hu)
Kozmutza Flóra volt a Gyógypedagógiai Főiskola első női oktatója, 1973-tól igazgatója volt, valamint a Damjanich utcai új épület komplexum alapítója. Szakmai tevékenységéről éppúgy számot ad a kiállítás, mint Illyés Gyula mellett végzett irodalmi munkásságáról. A kiállítás az Országos Széchényi Könyvtár anyagára támaszkodva kiemeli Illyés Gyuláné Molnár Ferenc lányával, Sárközi György özvegyével, az újraindult Válasz folyóiratot tördelő és kiadó Sárközi Mártával folytatott levelezését. Illyés Gyuláné férje halála után a hagyaték gondozásával foglalkozott, ebben az időben megjelentett könyvek is helyet kapnak a megtekinthető anyagban.
Kozmutza pszichológiai vizsgálat közben a gyógypedagógiai lélektani laboratóriumban (forrás: oszk.hu)
Illyés Gyuláné a magyar gyógypedagógiai pszichológia megalapozójaként a gyakorlati munka mellett rendszeresen kutatott és publikált, jelentősebb írásai szintén bemutatásra kerülnek a kiállításon. Munkássága alatt sokat tett a fogyatékosság korai felismeréséért, felszólalt a fogyatékkal élők elfogadásáért. A tárlat a könyvtár hetedik szintjén, a katalógustérben tekinthető meg.
MTI – OSZK