a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Védőbástyából világörökségi helyszín
1905. október 9-én avatták fel a budai Várban a Halászbástyát, Schulek Frigyes alkotását. Máig meghatározó városképi elem és turistacélpont.Eredetileg a budai városfal egyik védelmi szakasza volt, amelyet a 18. század első felében korszerűsített az osztrák katonai igazgatás. Falai „hajtogatott” alaprajzúak voltak, hogy az egyiket a másik tüzérségével lehessen védeni. Elnevezését a Víziváros déli része, a Halászváros után kapta: a halászok már a középkorban is a Nagyboldogasszony- (a mai Mátyás-) templom melletti halpiacra vitték árujukat, céhük tagjai szükség esetén védték is a bástyát az ellenséges betöréstől. A Halászbástya a századfordulón nyerte el mai arculatát. A budai Várban a millenniumi ünnepségekre fejeződött be Schulek Frigyes irányításával a Nagyboldogasszony-templom restaurálása. Az ezredéves ünnepségekre a templom környezetét is rendezni akarták, Schulek el is készítette a terveket, de az építkezés csak évekkel később, 1899-ben kezdődhetett meg.
IV. Károly király 1916-os koronázási felvételen is feltűnik a Halászbástya
Az eredetileg egyszerű kiképzésű, szegényes városképi hatású, téglából épült várfal-szakaszra Schulek gazdag építészeti köpenyt tervezett, melyhez a Duna felé messze kiugró egykori Híradás bástyát, török nevén a Haber kuleszit használta fel északi toronynak, délre pedig egy másik tornyot épített. A két torony között széles, nyílt lépcsőkar jön fel a Duna felől, a Hunyadi János útról, s mielőtt felérkezik a templom szentélyének szintjére, szétválik, és a bástyafalakhoz simulva kétfelől jut fel a legfelső szinten kialakított toronyudvarokra.
Klösz György fotója 1900-as évek elejéről: Halászbástya és a Schulek lépcső a Hunyadi János (Albrecht) útról nézve. Jobbra Hunyadi János szobra, háttérben a Mátyás-templom. (Forrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.126)
Ez utóbbiakat a várfal koronáján román kori kolostori kerengőre emlékeztető árkádsorok övezik, és tornyok, toronysisakok, árkádos kilátók, vízköpők, nyílt lépcsők tagolják. A lépcsőfeljárat jobb és bal oldalán, három-három íves fülkemélyedésben, különböző fegyvernemeket képviselő Árpád-kori harcosok szobrait helyezték el. Schulek az északi és déli bástyákat, valamint a folyosókat összekötő mellvédfalat kellemes panorámájú sétánnyá alakította át oly módon, hogy az karéjszerűen öleli körbe a Mátyás-templomot. A volt bástyafalak szegélyei mentén fedett folyosókat alakított ki, felettük pedig járható teraszt nyitott, melynek sarkait úgynevezett kúpos fedelű bástyák díszítik. Az északi részen többszintes tornyok magasodnak egymás fölé, amelyek előtt Előd és Álmos vezérek szobra, továbbá egy oroszlán és egy tátott szájú mitológiai lény őrködik.
Klösz György felvétele 1900 elejéről: Szentháromság tér, Szent István szobra látható a Halászbástyánál (forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.128 1900)
Az épületegyüttes harmadik nagy egysége a déli bástyaudvar és a hozzá tartozó Szent István lovas szobor, melynek elkészítésére Stróbl Alajos szobrászművészt kérték fel. A neoromán stílusú alapzatot Schulek tervezte, köréje ovális alaprajzú, áttört kő- és mellvédkorlátot építtetett. Az alapzat építményét domborművek díszítik, amelyek István király uralkodásának egy-egy nevezetes mozzanatát örökítik meg. A Halászbástya szoborparkjának része egy Hunyadi János- és Szent György-szobor, valamint Julianus és Gerhardus barátok szobra is. A kivitelezési munkák folyamán 1901-ben és 1902-ben készült el a déli és északi lépcső, de az épületegyüttest csak az építkezés teljes befejezését követően, 1905. október 9-én adták át a fővárosnak. Az első költségvetési előirányzat 800 ezer aranyforintot tett ki, ám a végösszeg ennek majdnem másfélszeresére, 1 millió 165 ezer forintra rúgott.
Szovjet katonák a romos Halászbástyán 1945-ben (forrás: Fortepan/Ungváry Krisztián)
A Halászbástya Budapest második világháborús ostroma során több helyen súlyosan megsérült, az 1953-ig tartó helyreállítási munkálatokat Bors László építőművész vezette. A következő évtizedekben az elmaradt karbantartások miatt az építményt sok károsodás érte, s bár 1984-85-ben különítettek el pénzeket felújítására, a munkálatok 1990-92-ben leálltak. Az I. kerületi önkormányzat 1994-ben saját erejéből kezdte folytatni a rekonstrukciót, a költségekből a Fővárosi Önkormányzat és az Országos Műemlékvédelmi Hivatal is kivette a részét. Végül 2003 novemberében adták át a nagyközönségnek a felújított épületegyüttest, melynek látogatásáért 1995 májusától belépődíjat kell fizetni. A neoromán kilátóteraszokról elénk tárulkozó páratlan panorámájával a Halászbástya a magyar főváros legjelentősebb idegenforgalmi látványosságai közé tartozik. A Budai Várnegyed részeként 1987 óta a Halászbástya is egyike Budapest világörökségi helyszíneinek. Magát a Várnegyedet az Országgyűlés 2011-ben nemzeti emlékhellyé nyilvánította.
MTI