Nemzetközi szakértők egy csoportja szerint százszázalékos bizonyossággal kijelenthető, hogy a Nobel-díjas chilei költő, Pablo Neruda halálát nem rák okozta, ahogy azt annak idején a katonai rezsim állította a dél-amerikai országban.
Hatvan éve, 1957. október 25-én kezdődött az 1956-os forradalom utáni Kádár-kormány nagy nemzetközi visszhangot kiváltó koncepciós jogi eljárása, a „nagy íróper″.
Október 24-én lesz hetvenöt éves Serfőző Simon Kossuth- és József Attila-díjas költő, író.
Kazuo Ishiguro angol írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Előkerült Ernest Hemingway első elbeszélése, amelyet még tízéves korában írt. A fikciós útinaplót két Hemingway-kutató, Sandra Spanier és Brewster Chamberlin találta meg egy Key West-i magánarchívumban.
Szabó Magda születésének 100. évfordulója alkalmából emlékházat és domborművet avattak az író egykori iskolájában, a debreceni Dóczy gimnáziumban.
Madách Imre Irodalmi Napokat tartanak a szlovákiai Alsósztregován és a Nógrád megyei Csesztvén; a pénteki és szombati rendezvény programjait Arany János születésének 200. évfordulója jegyében állították össze, és megemlékeznek a két költő barátságáról is, tájékoztatta az MTI-t a csesztvei Madách Imre Emlékház munkatársa.
Hatvan éve, 1957. október 3-án halt meg Szabó Lőrinc Kossuth-díjas költő, műfordító.
Kétszáz éve született Tompa Mihály, népdalokból kiinduló édes-bús elégiák és hazafias versek szerzője. Három település református lelkésze, és Petőfi, majd Arany barátja. Aki végül is három faluban élte le életét, és vetette papírra tekintélyes életművét.
A magyar dráma napját 1984 óta rendezik meg Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve.
Nagy valószínűséggel Stephen Edwin King írással tölti 70. születésnapját is. Na jó, mondjuk inkább, hogy azért reggel még bepötyög néhány bekezdést az aktuális műből, és csak azután adja meg magát a nagy napnak. És ünnepelheti, ünnepeltetheti magát, mert valószínűleg ő a világ legismertebb, és legelismertebb élő írója.
F. Györffy Anna 1915-ben született a Kolozsvár melletti Szucságon. Már kislánykorában kitűnt tehetségével, amelyet néprajztudós édesapjától, Györffy Istvántól és édesanyjától örökölt. Édesapja tanácsára tanulmányozza a népművészetet, erre a szucsági nyaralások során alkalma is nyílt. 1933-1935 között az Iparrajziskolában ruhatervezést tanul, közben rajzolni is kezd Molnár C. Pál iskolájában.
Későbbi munkái során is használ a népművészetből ismert motívumokat (forrás: PIM)
A magyar népművészetből és az art decoból inspirációt merítő divatterveire többen is felfigyeltek. 1935-ben nyert felvételt a Goldberger Textilgyárba. A gyár iparművészeként tervezett textilmintát, kendőt, de ékszereket is, mint például kiállításon bemutatott kagylós nyakláncot. A negyvenes évek végétől selyemfestéssel is kísérletezett.
Száradó állatok Mosó masa mosodájából (forrás: PIM)
Igazi népszerűségre azonban gyermekkönyvek illusztrátoraként tett szert. Három évtizeden át volt Szepes Mária alkotótársa. A Pöttyös Pannin, a Mosó Masa mosodáján nemzedékek nőttek fel. A kötetek népszerűségéhez az ő játékos, humoros rajzai is hozzájárultak. Az évtizedek alatt rajzai egyre hangsúlyosabbak lettek, stílusuk is megváltozott. A hetvenes évek végén a kibővített Pöttyös Panni nyitókötethez és a Pöttyös Panni naplójához készített rajzai már szabálytalan vonalakkal, kontúrszerűen megrajzolt alakokkal illusztrálják a kötetet. A Pöttyös Panni-kötetek napjainkban is a Móra Kiadó sikerkönyvei.
Öltöztetőbabák a kiállításon (forrás: PIM)
Gyermekkönyv-illusztrátori munkásságában kitüntetett helyet foglal el a Mosó Masa mosodája című kisiskolásoknak szóló helyesírás-fejlesztő könyv, Varga Katalin szövegeivel. A mondókákat, verseket, meséket tartalmazó kötet 1968-as első megjelenésétől napjainkig közel negyven kiadást élt meg. A mesefigurák sokszínű világba kalauzolnak, a dolgos állatok kötényt hordanak, az álomszuszék kiskakas rácsos kiságyban alszik, táltos paripa Hipp-Hopp szolgálatot üzemeltet. Mindezek mellett hangsúlyos szerepet kap a már említett népművészet, a paraszti kultúra, a hímzett mellényt viselő maci, vagy Csimpi-csámpi kacsa bútorai, a tulipános lóca és a díszes festett láda.
F. Györffy Anna diafilmjei a Virtuális Diamúzeumban
A Magyar Diafilmgyártó Vállalat 1955-ben bízta meg a Hófehérke és a hét törpe grafikai megalkotására, s vagy további harminc diafilm dicséri a keze nyomát.
F. Györffy Anna (1915–2006, forrás: PIM)
Az általa készített illusztrációk népszerűségét a finomvonalú, mégis realista állatábrázolásnak, az idillikus táj ábrázolásának is köszönheti.
A több mint 200 műtárgyat felvonultató centenáriumi kiállítás nemcsak a Mosó Masát és Pöttyös Pannit szerető közönségnek kedvez, első ízben mutatja be sokoldalú munkásságát iparművészeti tevékenységétől kezdve a könyvillusztrációkig.
Mosó Masa és barátai
Petőfi Irodalmi Múzeum
2015. november 9. – 2016. április 30.
Tompa Éva