a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Turulból vörös csillag
Ezredéves fennállásunk alkalmából eleink hét nagy emlékművet emeltek. A
helyszínek kijelölését és az építkezés levezénylését az ötletgazda, az
író, történész és képviselő Thaly Kálmán bonyolította.Így a 1896. évi VIII. törvénycikkben foglaltak alapján emlék került az északi, a déli, a keleti és a nyugati határokra, emellett Pannonhalmára és Ópusztaszerre, valamint a Nyitrával szembeni Zobor hegyre is. Északon a munkácsi, délen pedig a zimonyi emlékmű figyelmeztette az ország területére hátsó szándékkal érkezőket – legalább is Thaly Kálmán szándékai szerint.
Munkács, a vár helyszínnek való kijelölésénél Thaly arra vigyázott, hogy az emlékművet mind a városból, mind pedig a vereckei szoros felé vezető országútról jól lehessen látni. Így került az oszlop Zrínyi Ilona egykori bástyájára, pedig a város vezetése a piactéren szerette volna elhelyezni. Thaly ezzel egyidejűleg szorgalmazta azt is, hogy a börtönt költöztessék ki a munkácsi várból, és helyére egy felső-magyarországi történeti múzeumot létesítsenek. Az obeliszk, tetején a csőrében kardot tartó, felszálló turullal végül időre elkészült, és állt egészen 1924 decemberéig, amikor a várat kaszárnyaként hasznosító Csehszlovákia (Trianon után, 1920 és 1939 márciusa között ide tartozott Kárpátalja) ledobatta a bástyáról. A visszacsatolás után a magyar hatóságoknak nem volt az öt év alatt ideje és akarata a helyreállításra, így a bronzmadarat 1945-ben az orosz hadsereg feldaraboltatta és beolvasztatta – ebből készültek a szovjet hősi emlékművek ötágú csillagai. Csak a madár két lába maradt meg, de egy magyar vállalkozó 2008-ban újraöntette, és a hat méteres szárnyfesztávú bronzmadarat márciusban, 84 év után egy helikopterrel a helyére is emelték.
Munkácsi vár, 1910-20 között (forrás: MaNDA adatbázis)
Munkács (forrás: www.fortepan.hu)
Thaly Kálmán nagyon fontos szerepet szánt a zimonyi emlékműnek is. A Szerbia fővárosával, Belgráddal szemben fekvő Zimony várában kijelölt helyszínnel a magyarokhoz általában ellenségesen viszonyuló szerbeknek akart üzenni Thaly. Aki figyelmet fordított arra is, hogy az itt elhaladó Orient-expresszről jól lehessen látni az építményt. A zimonyi várból, ahol Hunyadi János meghalt, négy sarokbástya és néhány omladozó falrészlet állt már csak, a helyszín kiválasztásánál tekintetbe kellett venni, „le kellett nyomni” az itt elterülő temetőben álló, a Haris család által emelt impozáns mauzóleumot is. Így készülhetett el a legnagyobb méretű és dúsan díszített emlékmű, egy 37 méteres torony, ami kilátó is volt egyben. Ahol csak a csőrében kardot tartó turul hasonlított a munkácsi párjához. Az idővel Hunyadi toronynak keresztelt építményt a többi építményhez hasonlóan Berczik Gyula építész tervezte, Róna József készítette el a két kisebb torony és két oroszlán közé Hungária pajzsot tartó ülőszobrát, amit a szerbek 1920 után természetesen leromboltak. A 4,5 méteres, aranyozott kardot tartó turul Bezerédi Gyula alkotása volt. Ezt a partizánok hajították le a torony tetejéről, ami széthordva, kirabolva, összefirkálva és kitört ablakokkal állt egészen 2006-ig. Egy élelmes helyi szerb vállalkozó aztán bérbe vette és felújította, most újra kilátóként üzemel.
Zimony (www.fortepan.hu)
Zimonyi ezredéves emlék, 1933, Gróf Esterházy Károly Múzeum, Pápa (forrás: MaNDA adatbázis)
Zimony, millenniumi emlékmű, Balatoni Múzeum (forrás: MaNDA Adatbázis)
Az ópusztaszeri emlékmű helyének kijelölését sem volt egyszerű elvégezni. Itt a két tulajdonos, Kecskemét városa és Pallavicini őrgróf vetélkedett azon, hogy kinek a területére kerüljön az építmény. Végül a kolostor romjaitól „pisztolylövésnyire”, az őrgróf földjén építették fel a ma is álló, dór oszlopos emlékművet, tetején a trónoló Árpád fejedelem szobrával. Ami Kallós Ede munkája, a robosztus építményt természetesen Benczik Gyula tervezte.
Ópusztaszer (forrás: Fortepan). Ópusztaszeri képeket a MaNDA adatbázisában itt, itt és itt találunk.
1897-ben ünnepséggel emlékeztek itt a honfoglalóra, a környék lakossága ezután csak „szobori búcsúként” emlegette ezeket az ismétlődő ünnepségeket. Amiket megtartottak egészen addig, amíg Komócsin Zoltán KISZ-vezér munkás-paraszt találkozókat nem szervezett ide. A helyiek ezeket is szobori búcsúnak tartották. A kolostor feltárt romjait amúgy az orosz hadsereg használta céltáblának és tűntette el, végül 1970-ben, Erdei Ferenc javaslatára újították meg itt a hagyományok ápolását.
Pálffy Lajos