a rovat írásai
Nem a rák, méreginjekció végzett a költővel?
Nemzetközi szakértők egy csoportja szerint százszázalékos bizonyossággal kijelenthető, hogy a Nobel-díjas chilei költő, Pablo Neruda halálát nem rák okozta, ahogy azt annak idején a katonai rezsim állította a dél-amerikai országban.
És elindult a nagy íróper
Hatvan éve, 1957. október 25-én kezdődött az 1956-os forradalom utáni Kádár-kormány nagy nemzetközi visszhangot kiváltó koncepciós jogi eljárása, a „nagy íróper″.
Segédmunkásból lett költő
Október 24-én lesz hetvenöt éves Serfőző Simon Kossuth- és József Attila-díjas költő, író.
Ishiguróé a Nobel
Kazuo Ishiguro angol írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Hemingway tíz évesen képzeletben Európába utazott
Előkerült Ernest Hemingway első elbeszélése, amelyet még tízéves korában írt. A fikciós útinaplót két Hemingway-kutató, Sandra Spanier és Brewster Chamberlin találta meg egy Key West-i magánarchívumban.
100 éve született Szbó Magda - megemlékezés Debrecenben
Szabó Magda születésének 100. évfordulója alkalmából emlékházat és domborművet avattak az író egykori iskolájában, a debreceni Dóczy gimnáziumban.
Csesztve és Sztregova, Arany és Madách
Madách Imre Irodalmi Napokat tartanak a szlovákiai Alsósztregován és a Nógrád megyei Csesztvén; a pénteki és szombati rendezvény programjait Arany János születésének 200. évfordulója jegyében állították össze, és megemlékeznek a két költő barátságáról is, tájékoztatta az MTI-t a csesztvei Madách Imre Emlékház munkatársa.
Költő elvont gondolatisággal
Hatvan éve, 1957. október 3-án halt meg Szabó Lőrinc Kossuth-díjas költő, műfordító.
Tompa a búslelkű verselő lelkész
Kétszáz éve született Tompa Mihály, népdalokból kiinduló édes-bús elégiák és hazafias versek szerzője. Három település református lelkésze, és Petőfi, majd Arany barátja. Aki végül is három faluban élte le életét, és vetette papírra tekintélyes életművét.
Ma van a magyar dráma napja
A magyar dráma napját 1984 óta rendezik meg Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve.
King a rémkirály
Nagy valószínűséggel Stephen Edwin King írással tölti 70. születésnapját is. Na jó, mondjuk inkább, hogy azért reggel még bepötyög néhány bekezdést az aktuális műből, és csak azután adja meg magát a nagy napnak. És ünnepelheti, ünnepeltetheti magát, mert valószínűleg ő a világ legismertebb, és legelismertebb élő írója.
A papleány, akiből klasszikus lett
Kétszáz éve született Charlotte Brontë angol írónő. Két húgával férfi álnéven kiadott verseskötetükből csak két példány kelt el, első regényét visszautasította a kiadó, iskolájába egyetlen diák sem jelentkezett. Ma minden idők legjobb írói között tartják számon.Apja, Patrick Brontë (eredetileg Brunty) anglikán lelkész volt, aki több egyházkerületben is szolgált, míg végül feleségével és hat gyermekével az északnyugat-angliai Haworthben telepedett le. A négy idősebb lány, köztük Charlotte is, kezdetben a Lelkészlányok Iskolájába jártak, itt szerzett, nem túl kedvező tapasztalataikat Charlotte később a Jane Eyre-ben írta meg. A nővérek édesanyjuk halála után visszakerültek Haworthbe, ahol nagynénjük segédkezett a gyermeknevelésben. A négy lány valóságos mesevilágot épített fel magának: már igen fiatalon romantikus történeteket írtak és meséltek egymásnak, játékokat találtak ki, és eljátszották ezek szerepeit. Ekkor honosodott meg az a szokásuk, hogy műveiket igen apró betűkkel írták, részint takarékosságból, meg azért is, hogy a felnőttek ne olvashassák el őket.
Miniatűr kézirata 2015-ben több mint egymillió dollárért kelt el egy aukción (forrás: CNN)
1831-ben Charlotte-ot a frissen nyílt Roe Head iskolába küldték tanulni, innen azonban egy év múlva hazatért, hogy húgait tanítsa. 1835-ben ismét Roe Headbe ment, immár tanárnak, mert keresetére nagy szüksége volt a családnak. Néhány év múlva inkább nevelőnői állást vállalt, hogy tehetséges, de az alkohol és az ópium rabságában vergődő bátyja, Branwell adósságait ki tudja fizetni. Charlotte és Emily saját iskolát akartak nyitni, ezért tapasztalatszerzés és nyelvtanulás céljával 1842-ben a brüsszeli Héger-internátusba mentek, de nagynénjük halála miatt hamarosan haza kellett utazniuk. Charlotte a következő évben visszatért diáktanárnak, de egészen másfajta tapasztalatokra vágyott, mert beleszeretett az igazgatóba. A féltékeny feleség nem nézte jó szemmel a bimbózó románcot, az angol lánynak néhány hónap múlva távoznia kellett. Charlotte Angliából több levelet írt Héger-nek, ám a férfi tapintatosan visszautasította közeledését.
Charlotte Brontë (1816-1855)
1844-ben megpróbálkozott az oly régóta álmodott iskola megnyitásával, a távoli Haworth azonban egyetlen diákot sem vonzott. 1845-ben Charlotte rábukkant Emily néhány versére, és ez vezetett a három nővér közös verseskötetének kiadásához Currer, Ellis és Acton Bell versei címmel. A három álnév a diszkréciót biztosította, egyben a kritikusok nőkkel szembeni elfogultságát volt hivatott kiküszöbölni. A saját költségükön kiadott könyvből azonban csak két darab kelt el. Nem sokkal később Charlotte Az angoltanár című regényét azzal utasította vissza a kiadó, hogy cselekményekben gazdagabb, izgalmasabb művet szeretnének látni. Ekkor gyorsan befejezte a Jane Eyre-t, és benyújtotta a kiadónak. A könyvet elfogadták, és 1847 októberében, Emily Üvöltő szelek és Anne Agnes Grey című regényével egy időben meg is jelentették. Az önéletrajzi ihletésű mű későbbi munkáihoz képest hatalmas sikert aratott, leginkább azzal, hogy elbeszélésmódjával személyessé, ezáltal hihetővé tette a történetet. A romantikus regényből több filmváltozat született.
|
A Jane Eyre filmváltozatai: 1944 (rendezte: Robert Stevenson, főszereplők: Orson Welles, Joan Fontaine) 1996 (rendezte: Franco Zeffirelli, főszereplők: Charlotte Gainsbourg, William Hurt) 2011 (rendezte: Cary Fukunaga, főszereplők: Mia Wasikowska, Michael Fassbender) |
A sikerek után sötét időszak következett: 1848 szeptemberében bátyja, decemberben Emily, 1849 májusában pedig Anne is meghalt. Charlotte befejezte Shirley című regényét, majd Londonban töltött hosszabb időszakot, Villette című regénye 1853-ban jelent meg. A következő évben, a sokadik vőlegényjelölt jelentkezése után végül igent mondott apja káplánja, Arthur Bell Nicholls házassági ajánlatára. 1854 júniusában összeházasodtak, és végleg Haworthben telepedtek le. Férje ugyan kevésbé volt intellektuális érdeklődésű, de Charlotte boldog volt, hogy önmagáért szeretik, és rövid házasságuk kiegyensúlyozott volt. Terhességét azonban súlyos betegség kísérte, amelybe 1855. március 31-én, gyermekének megszületése előtt belehalt.
A paplak ma múzeum
Szűk témakörben mozgó író volt, ám kiváló mesemondó, művei magukon viselik az alkotó képzelet, az igazi szenvedély jegyeit. A három Brontë nővér életének és munkásságának tanulmányozására 1895-ben jött létre a Brontë Társaság, amely mind a mai napig vezeti a haworthi paplakban berendezett múzeumot. 2016 februárjában, Charlotte Brontë születésének 200. évfordulója alkalmából nyílt tárlat kézirataiból, portréiból és egyéb személyes tárgyaiból a londoni National Portrait Galleryben.
mti/mandarchiv