a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Zöld-sárga Turul, tele világítógázzal
1783 fontos dátum a történelemben, ekkor emelkedett ugyanis először
ember a magasba egy meleg levegővel teli ballonnal. Erre a csodára
Magyarországon még jó 100 évet kellett várni. Az első magyar léghajó, a
Turul fényképeit a Balaton Múzeum jóvoltából a MaNDA adatbázisában is
megnézhetik.A katonai célra használt léggömbökről, irányítható léghajókról már esett szó az oldalon, most ismerjük meg a Turul, az első magyar gázzal töltött léggömb történetét, amely a magyar repülés hőskora is egyben. Hogy a Turul mennyire volt magyar, az jó kérdés, hiszen Augsburgban varrták össze zöld és sárga anyagokból, és a kosara és a kötélzete is ott készült. 1300 köbméter gáz fért el benne, de a takarékos magyarok a hidrogén helyett a jóval olcsóbb világítógázzal töltötték meg. Ezt pedig akkoriban a főváros több pontján is termelték a kisebb-nagyobb gázgyárak.
Forrás: MaNDA adatbázis/Balatoni Múzeum
Az augsburgi léggömböt Auguszta főhercegnő keresztelte Turul névre nem sokkal az országba érkezése után, 1902. május elsején. Ekkor történt meg az első nyilvános felszállása is a Margitszigetről. Társa is akadt ekkor, hiszen a szigetre szállították a Lipót Szalvátor főherceg tulajdonában lévő, Meteor nevű gázgömböcöt is, amivel a tapasztalt repülő Habsburg korábban már hosszú utakat tett meg. Ő volt amúgy az 1902. március 2-án alakult Magyar Aëro-klub védnöke, az elnököt pedig Gróf Széchenyi Bélának hívták, aki a koronaőri tisztséget is betöltötte akkoriban. 
Forrás: MaNDA adatbázis/Balatoni Múzeum
1902. május elsején először a Meteor szállt fel, kosarában a főherceggel, gróf Majláth Lászlóval és Král Sándor főhadnaggyal. A Turul köteleit csak ezután engedték el, utasai között volt ifj. Tolnai Lajos, a jármű kapitánya és Lisznyai Damó Tihamér műszaki tanácsos, a klub alelnöke mellett az osztrák katonai léghajós-intézet parancsnoka, Hinterstoisser Ferenc százados is. Szalvátor Meteorját aztán egészen Hatvanig, míg a vele szálló Turult Turáig repítették a légáramlatok. A Magyar Aëro-klub léggömbje a szervezet alapszabályában leírtak szerint eztán minden hónap második napján szállt fel, legtöbbször az erre kiválóan alkalmas Tattersalból. Kosarában talán a „léggömbkapitányi” címet szerző Král Sándor tartózkodott a legtöbbet. Landoltak többek között Ipolyságon, Ózdon, Szabadszálláson, Rimaszombatban, a Csallóközben, Gömörben, Palócföldön, Rimócon és Bucson is.
Forrás: MaNDA adatbázis/Balatoni Múzeum
A Turulhoz fűződik a magyar repülés első tragédiája is, 1903. április 2-án egy rosszul kivitelezett felszállás után csapta oda az erős szél a gömböt a lipótvárosi gázgyár tartályához, ahol percekre elakadt. Král főhadnagy, mivel a ballon tetején lévő biztonsági szelepet nem tudta kinyitni, mászni kezdett a kötélzeten, hogy kardjával hasítsa ki a ponyvát. Végül mindkét akció sikerrel járt, de a Turul nekisodródott a Vulkán Gépgyár kéményének, és az egyik utas, Ordódy Páll földbirtokos, volt képviselő kiesett a megbillenő kosárból. Ordódy a gépgyár tetejére zuhant, és még aznap este belehalt súlyos fejsebébe.
Forrás: MaNDA adatbázis/Balatoni Múzeum
A Turult éjszaka is kipróbálták 1904. június 29-én, a legnagyobb sebességgel pedig ez év májusában repült, amikor 60 kilométert tett meg óránként. A korabeli képes újságok pedig rendszeresen tudósítottak a léggömb – automobil versenyekről is, amiken mások mellett Sigray gróf, Born báró, Dr. Jordán és Brüll úr járgányai a felszálló léggömb üldözésére indultak, és az győzött, aki előbb ért annak landolási helyére. Ami jórészt a széltől függött ugyebár.
Pálffy Lajos