a rovat írásai
Nem a rák, méreginjekció végzett a költővel?
Nemzetközi szakértők egy csoportja szerint százszázalékos bizonyossággal kijelenthető, hogy a Nobel-díjas chilei költő, Pablo Neruda halálát nem rák okozta, ahogy azt annak idején a katonai rezsim állította a dél-amerikai országban.
És elindult a nagy íróper
Hatvan éve, 1957. október 25-én kezdődött az 1956-os forradalom utáni Kádár-kormány nagy nemzetközi visszhangot kiváltó koncepciós jogi eljárása, a „nagy íróper″.
Segédmunkásból lett költő
Október 24-én lesz hetvenöt éves Serfőző Simon Kossuth- és József Attila-díjas költő, író.
Ishiguróé a Nobel
Kazuo Ishiguro angol írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Hemingway tíz évesen képzeletben Európába utazott
Előkerült Ernest Hemingway első elbeszélése, amelyet még tízéves korában írt. A fikciós útinaplót két Hemingway-kutató, Sandra Spanier és Brewster Chamberlin találta meg egy Key West-i magánarchívumban.
100 éve született Szbó Magda - megemlékezés Debrecenben
Szabó Magda születésének 100. évfordulója alkalmából emlékházat és domborművet avattak az író egykori iskolájában, a debreceni Dóczy gimnáziumban.
Csesztve és Sztregova, Arany és Madách
Madách Imre Irodalmi Napokat tartanak a szlovákiai Alsósztregován és a Nógrád megyei Csesztvén; a pénteki és szombati rendezvény programjait Arany János születésének 200. évfordulója jegyében állították össze, és megemlékeznek a két költő barátságáról is, tájékoztatta az MTI-t a csesztvei Madách Imre Emlékház munkatársa.
Költő elvont gondolatisággal
Hatvan éve, 1957. október 3-án halt meg Szabó Lőrinc Kossuth-díjas költő, műfordító.
Tompa a búslelkű verselő lelkész
Kétszáz éve született Tompa Mihály, népdalokból kiinduló édes-bús elégiák és hazafias versek szerzője. Három település református lelkésze, és Petőfi, majd Arany barátja. Aki végül is három faluban élte le életét, és vetette papírra tekintélyes életművét.
Ma van a magyar dráma napja
A magyar dráma napját 1984 óta rendezik meg Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve.
King a rémkirály
Nagy valószínűséggel Stephen Edwin King írással tölti 70. születésnapját is. Na jó, mondjuk inkább, hogy azért reggel még bepötyög néhány bekezdést az aktuális műből, és csak azután adja meg magát a nagy napnak. És ünnepelheti, ünnepeltetheti magát, mert valószínűleg ő a világ legismertebb, és legelismertebb élő írója.
Tudós szerzetestanár és várfogságra ítélt poéta
Jobbágyivadék, bencés szerzetes és áldozópap, jeles költő és irodalmár, máig forgatott szótár szerkesztője és Kufstein „lakója”. A 150 éve halott Czuczor Gergelyről lesz szó, akiről a bencések győri gimnáziumukat is elnevezték. Akinek Riadó című versét röplapokon terjesztették 1848-ban, amiért Windischgrätz lefogatta, és végül hat év várfogságra ítélte.
Mikor 1800-ban megszületett az Érsekújvár melletti Andódon, a módos jobbágyember apja katonának szánta, de a kamaszkorára a tót és a német nyelvek mellett latinul is tudó István inkább tanár szeretett volna lenni. Ezt pedig legkönnyebben egy szerzetesrendbe való belépéssel tudta elérni, így 1817-ben jelentkezett unokatestvérével, Jedlik Ányossal együtt a bencéseknél Pannonhalmán. A szerzetességben a Gergely nevet kapó fiatalembert a szükséges stúdiumok elvégzése után 1824 szeptemberében szentelik pappá, és kezd el tanítani a bencések győri iskolájában. 1830-ban már a rend komáromi gimnáziumában találjuk, magyar nyelvet és irodalmat, szónoklat- és költészettant tanított ezekben az években. 1824-ben jelenik meg első szépirodalmi munkája, egy hexameterekben írt eposz az augsburgi csatáról. Ez meghozza számára Vörösmarty barátságát, és az irodalmi hírnevet. 1831-ben pedig a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává is megválasztják és bekerül a Kisfaludy-társaságba is. Rendjének engedélyével 1835-ben Pestre költözik, az Akadémia segédjegyzője és levéltárosa lesz, de irigyei megfúrják. A megrendült egészségű Czuczor 1837-ben Pannonhalmán alkönyvtáros és gyűjteményi segédőrként többek között vigyáz a tihanyi alapítólevélre. Innen kerül ismét egy rövid győri tanárkodás után Pestre 1845-ben, hogy az Akadémia megbízásából szerkesztője legyen az új magyar nagyszótárnak. (A Czuczor-Fogarasi hat kötete 1862 és 1871 között jelenik meg, az első négy Czuczor munkája.)
A szótárírás előtt és mellett is születnek versek, ezek közül 84-ből pedig népdal lesz, amivel jócskán megelőzi Petőfi Sándort is. A versek mellett hőskölteményt ír Hunyadi Jánosról, és a Bizánc kapuját bezúzó Botondról, Tacitus Germániája mellett Cornelius Nepost és Horatiust is fordít, de számtalan értekezés és szakcikk is kikerül a keze alól. A szótárkészítésbe merülő, gyenge egészségű Czuczor nem csap fel honvédnek, mint a szódakészítésről is ismert unokatestvére, viszont 1848 decemberében megírja a bevezetőben is említett versét, ugyanakkor szerencséje is van, mert Windischgrätz halálra akarja ítéltetni, de aztán a budai várfogságban tovább dolgozhat a szótárán. A Vár visszafoglalása után kiszabadul, a szabadságharc leverése után önként jelentkezik, amit az osztrákok kezdetben méltányolnak is, aztán jön Haynau, és Czuczor Kufstein várában köt ki. Itt a várnagy veszi pártfogásába, és ugyan bilincsben, de folytathatja irodalmi tevékenységét. 1851-ben kap kegyelmet, láncait megvásárolva indul Pestre, hogy a Múzeum körút 26. szám alatt még 15 évig folytassa a szótárírást. Ami mellett a Nemzeti Színház szerzője és buzgó látogatója is, emellett az Orczy-kerti séták jelentik még neki a kikapcsolódást. Az 1866-os pesti kolerajárvány fájdalmasan korán pontot tesz életére.
Pálffy Lajos