a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Szent-Györgyi Albert és 1956
Harminc éve halt meg hazánk első olyan Nobel-díjasa, aki Magyarországon
végzett kutatómunka alapján érdemelte ki ezt a címet. Persze, hogy
Szent-Györgyi Albertről van szó, akinek a nevét talán már az óvónénik is
emlegetik, amikor a csemeték nem akarják megenni az uzsonnára megkent
vajas kenyér mellé felszeletelt paprikát.Szent-Györgyi ízig-vérig tudós ember volt, de a tudomány iránti elkötelezettség mellett a közéleti kérdésekben is hallatta hangját. Így amerikai emigrációjában kiállt az 1956-os forradalom mellett is. Eme kiállás, no és a közügyek figyelemmel kísérése is egészen bizonyos, hogy a szülői házból érkezett, Szent-Györgyi apja nemesi származású nógrádi földbirtokos volt a Nagy Háború előtt, édesanyja pedig a híres orvostudósokat adó Lenhossék famíliából származott. Mivel a szülők elhidegültek egymástól, a gyerekek nyáron voltak csak a nógrádi Kiskérpusztán, az év nagy részét a fővárosban töltötték.
Szegedi laboratóriumában a harmincas években (MTI Fotó: Bojár Sándor)
A polgári miliő, a gyerekekkel sok időt töltő tudós anyai nagybácsi meghatározta Albert pályaválasztását is, aki 1911-ben kezdte meg tanulmányait a budapesti orvosi karon. Ahol már húszévesen publikálta első szakcikkét, 1914-ben önkéntesként már a keleti fronton is találta magát, ahol orvosként szolgált, de a rettenet elől öncsonkítással elmenekült. A karjába lőtt, s mire felgyógyult, sikerült befejeznie az egyetemet is. A háborúnak is lassan vége lett, indulhatott a tudományos pályája. Ami, ahogyan az szokott lenni, az elején nem volt éppen zökkenőmentes. Pozsonyból a laboratóriumi felszereléssel együtt menekült el a bevonuló csehek elől, ezután neves tudósok asszisztenseként működik Prágában, Berlinben, Hamburgban, Leidenben és Groningenben. Közben sokszor éhezik, máskor pedig a kudarcok miatt az öngyilkosságot fontolgatja.
Szent-Györgyi Albert és lánya 1945-ben (MTI Fotó: MAFIRT)
Az áttörést és a hírnevet egy 1926-os, a sejtlégzésről szóló cikke hozza meg, ami után biztos helyet kap Cambridge-ben, de 1928-ban Klebelsberg Kunó hazahívja, felajánlván neki a Kolozsvárról Szegedre települt tudományegyetem orvosi kémiai tanszékének a vezetését. 1930-ban kezdi meg a szegedi kutatásokat, de most ugorjuk át az itt következő, közismert életrajzi részleteket. Fókuszáljunk inkább az emigrálására és az amerikai évekre. Ahová az 1937-es Nobel-díj folyományaként svéd útlevéllel érkezhetett 1947-ben, de az állampolgárságra 1955-ig várnia kellett.
1973-ban az MTA meghívott vendégeként (MTI Fotó: Molnár Edit)
1956 tavaszán viszont már az Egyesült Államok Nemzeti Tudományos Akadémiája tagjává választották. Ugyanakkor több alkalommal is felhívta a figyelmet az 1956-os magyar forradalomra. Például Maléter Pál tőrbecsalásáról is írt a New York Timesban. Ugyanitt jelent meg szerkesztőségi cikke a málenkij robotról és a Szovjetunióba, munkatáborokba hurcolt több millió emberről. A szegedi egyetem professzori kara, volt kollégái november 3-án küldtek táviratot Szent-Györgyi Albertnek, amelyben kérték a nemzetközi tudós társadalom segítségét a magyar forradalom eredményeinek megőrzése és az ország függetlenségének kivívása céljából. Szent-Györgyi a táviratot megjelentette a Nature folyóirat következő számában, ezzel is támogatókat szerezve a magyar ügynek.
1978-ban a magyar korona átadásakor a Parlamentben (MTI Fotó: Pap Jenő)
Magyarnak megmaradva először 1973-ban látogatott haza, az MTA szegedi biológiai központjának átadására, 1978-ban pedig tagja volt a Szent Koronát átadó amerikai küldöttségnek.
Pálffy Lajos