a rovat írásai

A bátor Mey, vagy May kapitány

Kevesen tudják, de nem sok híja volt, hogy New Yorkban ma hollandul beszéljenek. A Holland Nyugat-indiai Társaság felfedezői, jelesül Henry Hudson hajózott fel elsőként 1609-ben a Hudson folyón, majd néhány évvel később Cornelis Jacobson Mey derítette fel Delaware öböl és folyó mellett a gyarmatalapításhoz a terepet. Őt tisztelte meg Finta Sándor egy plakettel, melyet most a túrkevei Finta Múzeum jóvoltából tanulmányozhatunk a 3D-s technológia bevetésével.

A Krisztus-katonák

Az egyre inkább nemzetközivé váló világban nagy szerepük van azoknak a hagyományoknak, népszokásoknak, amelyek valamilyen módon a nemzeti vagy vallási összetartozást erősítik. A népszerű, és bátran hozzátehetjük, vagány hajdúdorogi görög katolikus püspök, Kocsis Fülöp, akit leginkább Duna-víz ivásairól és nagy motorozásairól ismerünk, azt mondta, hogy „amíg vannak Krisztus-katonák, addig van hit Hajdúdorogon, és fordítva, amíg van hit Hajdúdorogon, addig lesznek Krisztus-katonák is.”

Hová indulhatott a téli kirándulás?

Régi képeslapot nézegetek a MaNDA adatbázisában, havas faluközpontot mutat iskolával és községházával. Elemisták sorakoznak a télben, több a lány, hátul a tanító áll, az előtérben talán a postás, erre lehet következtetni címeres sapkájából. Óhután járunk valamikor a 19. század végén, vagy a véres 20. legelején. Ami ma Bükkszentlászló néven Miskolc része.

Vörösmarty, a turista

Az 1960-as évekre Magyarország magához tért az 1956-os forradalom eltiprása okozta sokkból. Mátraházán egymás után épültek a magánüdülők. 1958-ban készült el a vidék egyik legnagyobb turistaháza, a Vörösmarty fogadó. Kevéssé ismert, hogy Vörösmarty Mihály a magyar turisztika egyik kiemelkedő alakja is volt.

Éneklő doktor a Meseautóban

A magyar művészek, a férfiak legalábbis, igen erősen vonzódtak a motorkerékpárokhoz. Elég csak Illyés Gyulára gondolnunk, akinek tengerészsapkás Berva mopedes fényképe legalább annyira beleégett a közemlékezetbe, mint Horthy Miklós a fehér lován. Van a közelmúlt magyar művészeti-szórakoztatóipari történetének egy igen érdekes sorsú alakja. Beszédes az a fénykép, amit gyűjteményünkben találunk a sok többi mellett: dr. Ilosvay Gusztáv motoron ül a havas tájban. A róla szóló írások furcsa foglalkozáspárosítással jellemzik a művészt: orvos és bárénekes.


Amiben talán Brüsszelt is veri Kiskunhalas

Ha csipke, akkor mindenkinek Brüsszel jut eszébe, ahol még a főtér, a Gran Place is eme lehelletfinom kézimunkára hasonlít. Aztán valahogy kezd feledésbe merülni, hogy nekünk is van egy Brüsszelünk, a csipkészítés tekintetében. Ez pedig Kiskunhalas, a halasi csipke, ami felveszi a versenyt belga és velencei vetélytársaival. Történetének olvasgatása mellett most nézzünk meg néhány régi fényképet a MaNDA adatbázisában.

Kossuth poggyászában is lehetett belőle

Egy kovás pisztoly és egy balkáni öv kapcsán már esett szó itt a révfülöpi Bideskuthy-villáról, ahonnan sok szép holmit bemenekítettek 1953-ban a Balaton Múzeumba. Köztük van ez a szép kék mintás fajansz is, amit most 3D-s tanulmányozásra ajánlunk.

Háry János, Kodály, Liszt Ferenc és Babits városa

Tolna megye fővárosának, Szekszárdnak mindjárt a nevénél megállhatunk, és felidézhetjük annak egyik megfejtését, mi szerint az I. Béla királyunkra utal, aki barna (szög) bőrű és kopasz (szár) volt (szögszár). Az mindenesetre tény, hogy Szent László királyunk édesapja, I. Béla Szekszárdon van eltemetve.

Huszár, túl az Óperencián

Álljunk csak meg egy pillanatra Kováts Mihály ezredes kis, 21 centiméteres szobránál, amit a túrkevei Finta Múzeum munkatársai digitalizáltak be 3D-ben. Álljunk csak meg, mert maga az ezredes, no és a szobrocska alkotója is megér néhány perc figyelmet.

 

Amiről a nagy ház mesél

Nem is gondolná az ember, hogy egy régi képeslapot nézegetvén mennyi mindenfelé viszi el képzelete, és mennyi mindent megtudhat a kép megőrizte időkről.

Albertirsa, Tessedik Sámuel szülőfaluja

1742. április 20-án, Albertirsán megszületett Tessedik Sámuel, a 18-19. század kultúrájának, művelődéstörténetének egyik legnagyobb alakja.

MaNDA összes cikke »

​Amibe a gyilokokat tűzték

JO_manda_adatbazisA szerbek és a magyarok évszázados konfliktusai mindkét részről sok szenvedéssel jártak, de talán még többet szenvedtek déli szomszédaink a több, mit 500 évig tartó oszmán-török uralom alatt, amikor a birodalomba tagolva, önállóságukat elvesztve éltek.

És vettek át szokásokat, többek között az öltözködésben is a hódítóktól. A most vizsgált, dúsan díszített bőröv is erre lehet példa. A 19. századi darab nem véletlenül a Balatoni Múzeum fegyvertárában lett elhelyezve, miután államosították 1953-ban a révfülöpi Bideskuthy-villát. Már csak azért sem, mert pontosan a török hódoltság alatt kialakuló szerb viselet egyik meghatározó darabja volt ez a derékszíj, amelybe szinte kötelezően ott voltak viselőjének fegyverei is. Mégpedig a töröktől átvett tőrök, hadzsárok vagy jatagánok, és természetesen a „balkáni típusú” kovás pisztolyok is. A vastag, 7-10 centi széles, marha- vagy disznóbőr, esetleg textilből készített öveket dúsan díszítették ezüstszegecsekkel, mintás fémlapkákkal, hímzéssel és foglalatba tett színes üvegpaszta gyöngyökkel. Mintha csak azt szerették volna elérni, hogy a díszítéseket hordozó anyagból a lehető legkevesebbet lehessen látni.

szerb_ov
A 3D-kép eléréséhez kattintson a képre, majd a Dokumentum fül alatti ikonra

Az ilyen övek többnyire apáról fiúra szálltak, nagy értéket képviseletek, tulajdonképpen a viselet legtöbbet érő darabjai voltak. Készítésük is a háziipari keretek között történt, a díszítő elemek általában nem egyszerre kerültek rá a hordozó anyagra. A pásztorkodással járó kézműves foglalatosságok közé tartozott az ilyen övek díszítése is a Balkánon, ezek jóval szélesebb és tüszőkkel, tároló helyekkel ellátott változata a román viseletben is megvan a mai napig. Hogy aztán ki volt eme 116 centiméter hosszú, most díszeiben is aprólékosan tanulmányozható darab viselője, azt természetesen nem lehet már még csak hozzávetőlegesen sem megmondani. Az viszont biztos, hogy a „hosszú” 19. század a szerbek feltámadásának évszázada volt, amikor a török igát lerázván magukról, a két balkáni háború során még a területeiket is szépen gyarapították.

Nagy idők tanúja lehet hát ez az öv, gondoljunk erre is, amikor tanulmányozzuk a MaNDA adatbázisában.

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2016.11.14. 11:11 • Címke: 3D, manda, manda adatbázis

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

krisztuskatona
A Krisztus-katonák „Amíg vannak Krisztus-katonák, addig van hit Hajdúdorogon, és fordítva, amíg van hit Hajdúdorogon, addig lesznek Krisztus-katonák is.”