a rovat írásai

Szent László, a rendteremtő

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

 

Hopp, ez itt egy stílustű!

Azért ezek a régészek tudnak érdekes dolgokat mondani. Azt már tudjuk, hogy a pintadera, az pecsételőt jelent, a lunulacsüngő pedig egy félhold alakú ékszert, de hogy a stílustű mi fán terem, arról még ezeken a hasábokon nem esett szó. Tehát akkor a stílustű, ahogy a nevében is benne foglaltatik, egy olyan bronz (arany, ezüst, esetleg csont) tűfajta, ami a hajzat kordában tartására, vagy a ruha összefogására használnak. Nézzünk meg akkor egyet közelebbről a Balaton Múzeum gyűjteményéből.

Borotva, olló, pióca

Ahogy már a cipész és a suszter között is különbséget tettünk, válasszuk el most a borbélyt is a fodrásztól. Bevallanom, nincs nehéz dolgom, volt szerencsém mindkét mesterség gyakorlójához.

Tudós után borbarát király jött

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

Bélára Dömösön rászakadt a trón

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

Isteni mesterség

Hát a kovácsmesterség az bizony előkelő tudomány, olyannyira, hogy a kultúra bölcsőjének tartott Ókorban még istenek foglalkozásául is szolgált. Bizony, Hephaisztosz kovácsisten volt, Zeusz közreműködése nélkül Héra hozta a világra. De mi most néhány kovácsműhely berendezését nézzük meg inkább a MaNDA gyűjteményéből, azzal lehet, hogy többre megyünk.

Darabjaiból rakta össze férjeurát

Adatbázisunkban ott van többek között egy a fiát, Hóruszt szoptató Ízisz szobrocska is a Szépművészeti Múzeum gazdag kincsestárából. A 3D-ben digitalizált, 17,6 centiméteres alkotást a Krisztus előtti 7. és 4. század között készítették bronzból, mely fémnek az egyiptomiak is jó ismerői voltak.

Hamvaink hajléka

Hogy mikor és hol kezdte el az emberiség elégetni a halottait, azt nem nagyon lehet tudni. Eme tevékenység okára már vannak viszont logikusnak tűnő válaszok. Ugyanakkor az első, a hamvakat megőrző urnák méreteiből is érdekes következtetéseket vonhatunk le. Amit meg is tesszük a egy a Szentendrei-szigeten talált késő bronzkori edény kapcsán.

Kunországi pihenőhely

Óriási meglepetés érheti azt, aki úgy gondolja, hogy az Alföld tengersík vidékén jóval kevesebb érdekesség van, mint az ország más részein. Kevéssé ismert például, hogy Kisújszálláson egyre híresebb gyógyhatású hévízforrást találtak, melyre a közelmúltban egy óriási gyógycentrumot építettek. Ennek része a  Kumánia szálloda, amely az organikus építészet mintapéldájaként áll előttünk.

Amit Szent István hagyott ránk

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

Magyarnak lenni

Győrffy István, karcagi születésű kitűnő néprajztudósunk írta: „A magyarság nem a test, nem a vér, hanem a lélek kérdése”.  Ha választ akarunk kapni arra a kérdésre, hogy miből is áll ez a közös lélek, nincs könnyű dolgunk. Annyit megállapíthatunk, hogy ezernyi forrása van. A közös nyelv, a közös sors, az együtt megélt történelem, a közösen kicsiszolt hagyományok, a népszokások, az Istenhit megélésének formái, a közös kultúra, az együtt belakott táj, ahogyan szüleink, tanáraink felnevelnek minket, az mind-mind ehhez a közös lélekhez tartozik.

MaNDA összes cikke »

​Amibe a gyilokokat tűzték

JO_manda_adatbazisA szerbek és a magyarok évszázados konfliktusai mindkét részről sok szenvedéssel jártak, de talán még többet szenvedtek déli szomszédaink a több, mit 500 évig tartó oszmán-török uralom alatt, amikor a birodalomba tagolva, önállóságukat elvesztve éltek.

És vettek át szokásokat, többek között az öltözködésben is a hódítóktól. A most vizsgált, dúsan díszített bőröv is erre lehet példa. A 19. századi darab nem véletlenül a Balatoni Múzeum fegyvertárában lett elhelyezve, miután államosították 1953-ban a révfülöpi Bideskuthy-villát. Már csak azért sem, mert pontosan a török hódoltság alatt kialakuló szerb viselet egyik meghatározó darabja volt ez a derékszíj, amelybe szinte kötelezően ott voltak viselőjének fegyverei is. Mégpedig a töröktől átvett tőrök, hadzsárok vagy jatagánok, és természetesen a „balkáni típusú” kovás pisztolyok is. A vastag, 7-10 centi széles, marha- vagy disznóbőr, esetleg textilből készített öveket dúsan díszítették ezüstszegecsekkel, mintás fémlapkákkal, hímzéssel és foglalatba tett színes üvegpaszta gyöngyökkel. Mintha csak azt szerették volna elérni, hogy a díszítéseket hordozó anyagból a lehető legkevesebbet lehessen látni.

szerb_ov
A 3D-kép eléréséhez kattintson a képre, majd a Dokumentum fül alatti ikonra

Az ilyen övek többnyire apáról fiúra szálltak, nagy értéket képviseletek, tulajdonképpen a viselet legtöbbet érő darabjai voltak. Készítésük is a háziipari keretek között történt, a díszítő elemek általában nem egyszerre kerültek rá a hordozó anyagra. A pásztorkodással járó kézműves foglalatosságok közé tartozott az ilyen övek díszítése is a Balkánon, ezek jóval szélesebb és tüszőkkel, tároló helyekkel ellátott változata a román viseletben is megvan a mai napig. Hogy aztán ki volt eme 116 centiméter hosszú, most díszeiben is aprólékosan tanulmányozható darab viselője, azt természetesen nem lehet már még csak hozzávetőlegesen sem megmondani. Az viszont biztos, hogy a „hosszú” 19. század a szerbek feltámadásának évszázada volt, amikor a török igát lerázván magukról, a két balkáni háború során még a területeiket is szépen gyarapították.

Nagy idők tanúja lehet hát ez az öv, gondoljunk erre is, amikor tanulmányozzuk a MaNDA adatbázisában.

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2016.11.14. 11:11 • Címke: 3D, manda, manda adatbázis

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

szent lászló
Szent László, a rendteremtő – László hatalmas egyházszervező tevékenységéhez sorolható a bihari püspökség áthelyezése Váradra, és a zágrábi püspökség megalapítása. Királysága alatt László Horvátországot Magyarországhoz csatolta – itt is maradt egészen 1918-ig. Összevonta a görög szertartású bácsi püspökséget a latin szertartású kalocsai érsekséggel.