a rovat írásai

Jókai Anna Szalon a Várban

Irodalmi szalon nyílik a június 5-én elhunyt Jókai Anna író emlékére az I. kerületben. A Budavári Önkormányzat az Iskola utca 28. alatti épületében irodalmi esteknek, koncerteknek, közösségi összejöveteleknek biztosít majd helyet. A négy helyiségből álló közösségi tér ősztől új kulturális központként működik majd a kerületben – közölte az önkormányzat.

50 sort vagy 25 ezer karaktert Arany Jánosról

A Magyar Írószövetség, csatlakozva az Arany János születésének 200. évfordulójára meghirdetett emlékévhez, vers- és novellapályázatot írt ki 45. életévüket még be nem töltött alkotók részére új művek létrehozására.

Novellák a buszmegállókban

Hamarosan számos budapesti busz- és villamosmegállóban olvashatják az utasok az Álljon meg egy novellára! nevű irodalmi pályázat húsz legjobb művét.

Nobel-díjas író, aki már 28 éve halálra van ítélve

Június 19-én hetvenéves Sir Salman Rushdie indiai születésű brit író, akire a Sátáni versek című regényéért 1989-ben Khomeini ajatollah, Irán vallási vezetője fatvát, halálos kiközösítő ítéletet hirdetett.

Elkeltek Saint-Exupery vízfestményei

Félmillió euróért (több mint 150 millió forintért) kelt el szerdán egy párizsi árverésen Antoine de Saint-Exupery két vízfestménye, amelyeket A kis herceg című regényéhez készített.

A háborútól iszonyodó örök szerelmes

Száz éve halt meg az orosz hadifogságban Gyóni Géza, aki először írta meg versben a modern háború iszonyatát. Az 1914 novemberében született Csak egy éjszakára című költeményben ott sűrűsödik mindaz, amit egy vas és vérzivatarba vetett gondolkodó ember érezhetett. Márpedig Gyóni Géza mindig gondolkodó, érző, szerető ember volt, ezért is fordult már kamasz korában a költészet felé. Akár egy lovagkori dalnokhoz is hasonlíthatnám, aki szép verseket írt szíve hölgyéhez, miközben választottja már máshoz tartozott.

Mond igazat, kiverik a szemed

Jaj, hát 90 éves lenne, lehetne Sütő András is! Lehetne, mert a mezőségi emberek sokáig élnek, csak hát őt aztán meggyötörte rendesen a nagybetűs élet, még a bal szeme világa is ráment, emlékezhetünk véres, bepólyált fejére. Pedig csak íróember volt, igaz, minden munkájában, életének minden percében kiállt a magyarságért.

Meghalt Jókai Anna

Életének 85. évében elhunyt Jókai Anna Kossuth Nagydíjas és Kossuth-díjas író, a nemzet művésze, tette közzé honlapján a Magyar Művészeti Akadémia (MMA), amelynek az alkotó rendes tagja volt.

Hát Dékány Andrásra emlékszik még valaki?

Most, hogy a Guttenberg-galaxis szép lassan eltűnik az internet fekete lyukában felteszem a kérdést: ki emlékszik itt Dékány Andrásra? Jórészt negyvenen, ötvenen felüli kezeket várhatunk a magasba emelkedni erre a kérdésre, pedig az ötven éve halott író és utazó jobb sorsra érdemes, mint a feledés, amire ítéltetett.

Mind a 27 regénye ott volt a beststeller-listán

Kilencven éve, 1927. május 25-én született Robert Ludlum amerikai író, aki 27 regényt írt, és mindegyik felkerült a New York Times bestseller-listájára, az ő művei alapján készültek a Jason Bourne-filmek.

Önarckép álarcokban: A PIM Arany-kiállítása

Nem csupán egy generációt és nem is csak egy szűk értelmiségi réteget igyekszik megszólítani a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) hétfőn nyíló Önarckép álarcokban című Arany János kiállítása, mondta el a múzeum főigazgatója az eredeti kéziratok és személyes tárgyak mellett három dimenziós vetítést, zeneboxot és interaktív számítógépes pontokat is felvonultató tárlat sajtóbemutatóján.

Irodalom összes cikke »

​100 éve született Csorba Győző

csorba_leadSzáz éve, 1916. november 21-én született Pécsett Csorba Győző Kossuth-díjas költő, műfordító.

Édesapja Csorba György MÁV-betűíró, édesanyja Borsódi Mária. Népes családban nőtt fel, kilenc testvér közül nyolcadikként látta meg a napvilágot. Édesapja korán meghalt, a szegénység az 1950-es évek végéig meghatározó élmény volt életében. Minden tanulmányát Pécsett végezte: érettségit a Pius gimnáziumban szerzett, diplomát és doktorátust a Pozsonyból áttelepült Erzsébet Tudományegyetem joghallgatójaként kapott 1939-ben. Egyetemi évei alatt gyenge tanulók instruálásából élt, majd a főispáni hivatalban közigazgatási tisztviselő lett. 1943-tól az akkor alapított Városi Könyvtár vezetője. 1952-ben jött létre az egységes magyar közművelődési könyvtári hálózat keretében a Baranya Megyei Könyvtár, melynek először csoportvezetője, majd igazgató-helyettese volt. Könyvtárosi hivatását éppoly fontosnak tartotta, mint a költői tevékenységet. Szülővárosát fél évnél hosszabb időre soha nem hagyta el. Pécsről ezt írja a Séta és meditáció című versében: „Nekem: A VÁROS mindörökre.”

csorba1
Csorba Győző portréi (forrás: csgyk.hu)


A pécsi irodalmi élet egyik fő alakítója volt, részt vett az „első” és „második” Dunántúl című folyóirat szerkesztésében. Minden pécsi irodalmi folyóirat szerkesztésében kiemelkedő szerepet vállalt. 1959 és 1965 között a Jelenkor rovatvezetője, 1977-től főmunkatársa. Pécsett a következő könyvei jelentek meg: Mozdulatlanság (1938), A híd panasza (1943), Szabadulás (1947), Ocsúdó évek (1955). Ezt követően új verseskötetei, válogatott és összegyűjtött versei a Magvető Kiadó gondozásában jelentek meg. Munkásságának jelentős részét fordítói tevékenysége adja. Nagyszámú latin, német, olasz, francia és orosz mellett ismertek görög, lengyel, norvég és finn versfordításai is. Jelentős fordításai: Helinant: A halál versei (1940); Goethe: Faust II. rész (1959); Kettőshangzat (1976); Janus Pannonius versei (1982).

1944 novemberében feleségül vette Velényi Margitot, aki 1995-ben bekövetkezett haláláig társa volt. Három leánygyermeke született: Eszter, Noémi és Zsófia. A család fontos szerepet játszott lírájában is, sok verset írt feleségéhez, lányaihoz, sőt unokáihoz is. A Duna TV az alábbi portréfilmmel emlékezett meg a költőről:


A város oldalában – Csorba Győző portréja (Duna TV, 1995.12.02., forrás: csgyk.hu)

Egyik legjobb barátja, Weöres Sándor így írt róla: „Csorba Győzőben láttam a feltétlenül valódi költőt, a hazugságmentes abszolút lírikust… Pécsi családi körében, társas magányában az örökkévalóságnak dolgozik.” Monográfusa, Tüskés Tibor, így fogalmazott: „Idegenkedik mindentől, ami lazaság, érzelgősség, hígság, de éppígy elfordul a puszta intellektus hűvös, éles vonalú, hideg fényű ragyogásától. Mély és hiteles érzelmi alap és az értelem fel-feltörő kontrollja: ez a kettősség adja költészetének sajátos ízét, egyéni karakterét, nyugtalanító feszültségét.” Bibliográfusa, Bertók László szerint: „Csorba Győző művészetével, írói műhelyével, emberi tartásával fél évszázada fémjelzi a pécsi irodalmat és kultúrát…”

csorba5
Csorba Győző, Károlyi Amy és Weöres Sándor Pécsett, 1970-ben (forrás: csorbagyozo.hu)


csorba2
1976. november 21-én, Csorba Győző 60. születésnapján. Balról: Borsos József, Szederkényi Ervin. Csorba Győző mellett Bertók László ül. (Halász Gábor fotója)

Költői, műfordítói és irodalomszervezői tevékenységéért, sok más elismerés mellett, 1947-ben Baumgarten-díjat, 1957-ben és 1972-ben József Attila-díjat, 1985-ben – „vidéki” költőként először – Kossuth-díjat kapott, 1991-ben a Magyar Köztársaság Érdemkeresztje középkeresztjével tüntették ki, 1995-ben pedig felvették a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagjai közé. Tagja lett a Digitális Irodalmi Akadémiának. 1996-ban a Baranya Megyei Könyvtár tisztelete jeléül felvette a költő nevét. Csorba Győzőné Margit néni és a család jóvoltából, a könyvtárban kialakításra került egy emlékszoba, mely a volt könyvtári dolgozószobáját mutatja be. A kiállítás a rendelkezésre álló kb. 30 négyzetméteren tablókon, tárlókban és vitrinekben válogat a gazdag életműből. Néhány dokumentum megörökíti a könyvtáros Csorba Győzőt is. Látható a kiállításon a számára oly meghatározó 1947-es római ösztöndíjas út élményeit megörökítő „Római Napló” kézirata, a jóbarát Martyn Ferenc Csorba Győzőről 1947-ben készített olajfestménye, tusrajza, valamint a költő faliórája, csengőgyűjteménye is. Külön tárló mutatja be kitüntetéseit: könyvtárosi dicséret 1954-ból Darvas József aláírásával, Áprily-díj műfordítói munkásságáért, Janus Pannonius művészeti érem, Kossuth-díj és sorolhatnánk az elismerő címek, díjak sokaságát.

2015-ben megalakult a Csorba Győző Társaság, mely költőnek kíván emléket állítani. A civil közösség célja a Csorba-életmű feltárása, gondozása és a város kiemelkedő irodalmi értékeinek megismertetése Pécs lakosságával. Az idei évet Csorba Győző Emlékévvé nyilvánította a nevét viselő könyvtár, s az év során számos kulturális programmal, művészeti eseménnyel emlékeztek Pécs egyik leghíresebb művészére. Az emlékév keretében Pécs Kertvárosában utcát neveztek el Csorba Győzőről és két könyvét is újra kiadták: a gyerekeknek szóló Négy kiscica (1946) című verses képeskönyvet és A város oldalában (1991) című interjúkötetet.


Csorba100 – Kiállításmegnyitó (forrás: csgyk.hu)

A 100 éve született pécsi költő előtt tiszteleg a Pannon Filharmonikusok és a Csorba Győző Könyvtár 2016. november 23-i A valódi költő című emlékkoncertjén a Kodály Központban. Az esten a költő által kedvelt zeneművek, valamint a tiszteletére komponált kórusművek hangzanak el. Az est karmestere Vass András. A koncert résztvevői Csorba Győző verseiből is ízelítőt kapnak, melyet az emlékére rendezett szavalóverseny győztesei – László Rebeka és Martos Hanga – adnak elő. A hangversenyt megelőzően átadásra kerül a Csorba Győző-díj – Pécs Város Közművelődési Díja.

Szüts Etele

• Publikálva: 2016.11.21. 09:49 • Címke: évforduló

Digitális Irodalmi Akadémia