a rovat írásai

Tollforgató-verseny Budaörsön

Az idén Mezey Katalin, Pataki Éva és Szabó T. Anna ír egy éjszaka alatt színdarabot a Magyar Drámaíró Versenyen, amelyet ezúttal a Budaörsi Latinovits Színházban rendeznek meg január 21-én és 22-én a magyar kultúra napja alkalmából.

Hogy tudják, ki volt az a Mészöly Miklós

Vers- és prózamondó versenyt rendeznek Szekszárdon Mészöly Miklós (1921-2001) műveiből, a megméretéssel a rendezők a fiatalokhoz szeretnék közel hozni a Kossuth-díjas író életművét.

Aki le merte írni a gyilkosokról, hogy gyilkosok voltak

Halálának tizedik évfordulója alkalmából Budakeszin felavatták Nagy Gáspár Kossuth- és József Attila-díjas költő szobrát. Nagy Gáspár a Vas megyei Bérbaltaváron született 1949. május 4-én. Felmenői földművesek voltak. Gyermekkorának két meghatározó élménye a paraszti lét és a kereszténység volt. Ezekre alapozva merte leírni a sok hallgató között azokat a verseket, amik miatt aztán a rendszer lapszámokat zúzott be.

Tizenhét Oscar született a történetéből

Százhuszonöt éve, 1892. január 3-án született J. R. R. Tolkien angol nyelv- és irodalomtörténész, A Gyűrűk Ura című regénytrilógia írója.

​Nelly Sachs, akit hangtalanul ért utol a hírnév

Százhuszonöt éve, 1891. december 10-én született Nelly Sachs Nobel-díjas német költő, író. Leonie Sachs néven Berlinben jött a világra gazdag, nagypolgári, asszimilált zsidó családban, apja gyáros és feltaláló volt.

Hazája a nagyvilág

December 1-jén lesz nyolcvanéves Müller Péter József Attila-díjas író, dramaturg, a kortárs ezoterikus-spirituális irodalom legismertebb, legnépszerűbb alakja.

​Az elveszett paradicsom krónikása

135 éve született Stefan Zweig, az elveszett paradicsom, az Osztrák Magyar Monarchia, és azon belül is Bécs finom lelkű krónikása. Azé a Bécsé, ami háboríthatatlanul állt a történelem akkoriban is erősen hullámzó tengerén. Egy nagy, Noé bárkájához hasonlatos hajó volt, a kormánykeréknél a Zweig által is tisztelt I. Ferenc Józseffel. És nem is süllyedt el, amíg az „első osztrák”, élt, és ha már sorrendet állítunk az „osztrákságból”, hát akkor itt Zweiget nagyon előkelő helyre kell állítanunk.

Az újságíró, aki életre keltett egy fabábut

Százkilencven éve, 1826. november 24-én született Carlo Collodi olasz író, újságíró, az életre kelt fabábú, Pinokkió „szülőatyja”.

​100 éve született Csorba Győző

Száz éve, 1916. november 21-én született Pécsett Csorba Győző Kossuth-díjas költő, műfordító.

​Előzményregénnyel folytatódik a Bűnös Budapest ciklus

Előzményregénnyel folytatta Kondor Vilmos a 2008-ban megkezdett történelmi krimisorozatát, a Bűnös Budapest-ciklust. A személyazonosságát titkoló író az MTI-nek adott email-interjúban hangsúlyozta: a Libri gondozásában most megjelent Szélhámos Budapest után is folytatja Gordon Zsigmond kalandjait.

A történelmi regények lengyel fejedelme

Száz éve, 1916. november 15-én hunyt el Henryk Sienkiewicz Nobel-díjas lengyel író, olyan nagy sikerű regények szerzője, mint a Quo vadis? vagy a Kereszteslovagok.

Irodalom összes cikke »

​100 éve született Csorba Győző

csorba_leadSzáz éve, 1916. november 21-én született Pécsett Csorba Győző Kossuth-díjas költő, műfordító.

Édesapja Csorba György MÁV-betűíró, édesanyja Borsódi Mária. Népes családban nőtt fel, kilenc testvér közül nyolcadikként látta meg a napvilágot. Édesapja korán meghalt, a szegénység az 1950-es évek végéig meghatározó élmény volt életében. Minden tanulmányát Pécsett végezte: érettségit a Pius gimnáziumban szerzett, diplomát és doktorátust a Pozsonyból áttelepült Erzsébet Tudományegyetem joghallgatójaként kapott 1939-ben. Egyetemi évei alatt gyenge tanulók instruálásából élt, majd a főispáni hivatalban közigazgatási tisztviselő lett. 1943-tól az akkor alapított Városi Könyvtár vezetője. 1952-ben jött létre az egységes magyar közművelődési könyvtári hálózat keretében a Baranya Megyei Könyvtár, melynek először csoportvezetője, majd igazgató-helyettese volt. Könyvtárosi hivatását éppoly fontosnak tartotta, mint a költői tevékenységet. Szülővárosát fél évnél hosszabb időre soha nem hagyta el. Pécsről ezt írja a Séta és meditáció című versében: „Nekem: A VÁROS mindörökre.”

csorba1
Csorba Győző portréi (forrás: csgyk.hu)


A pécsi irodalmi élet egyik fő alakítója volt, részt vett az „első” és „második” Dunántúl című folyóirat szerkesztésében. Minden pécsi irodalmi folyóirat szerkesztésében kiemelkedő szerepet vállalt. 1959 és 1965 között a Jelenkor rovatvezetője, 1977-től főmunkatársa. Pécsett a következő könyvei jelentek meg: Mozdulatlanság (1938), A híd panasza (1943), Szabadulás (1947), Ocsúdó évek (1955). Ezt követően új verseskötetei, válogatott és összegyűjtött versei a Magvető Kiadó gondozásában jelentek meg. Munkásságának jelentős részét fordítói tevékenysége adja. Nagyszámú latin, német, olasz, francia és orosz mellett ismertek görög, lengyel, norvég és finn versfordításai is. Jelentős fordításai: Helinant: A halál versei (1940); Goethe: Faust II. rész (1959); Kettőshangzat (1976); Janus Pannonius versei (1982).

1944 novemberében feleségül vette Velényi Margitot, aki 1995-ben bekövetkezett haláláig társa volt. Három leánygyermeke született: Eszter, Noémi és Zsófia. A család fontos szerepet játszott lírájában is, sok verset írt feleségéhez, lányaihoz, sőt unokáihoz is. A Duna TV az alábbi portréfilmmel emlékezett meg a költőről:


A város oldalában – Csorba Győző portréja (Duna TV, 1995.12.02., forrás: csgyk.hu)

Egyik legjobb barátja, Weöres Sándor így írt róla: „Csorba Győzőben láttam a feltétlenül valódi költőt, a hazugságmentes abszolút lírikust… Pécsi családi körében, társas magányában az örökkévalóságnak dolgozik.” Monográfusa, Tüskés Tibor, így fogalmazott: „Idegenkedik mindentől, ami lazaság, érzelgősség, hígság, de éppígy elfordul a puszta intellektus hűvös, éles vonalú, hideg fényű ragyogásától. Mély és hiteles érzelmi alap és az értelem fel-feltörő kontrollja: ez a kettősség adja költészetének sajátos ízét, egyéni karakterét, nyugtalanító feszültségét.” Bibliográfusa, Bertók László szerint: „Csorba Győző művészetével, írói műhelyével, emberi tartásával fél évszázada fémjelzi a pécsi irodalmat és kultúrát…”

csorba5
Csorba Győző, Károlyi Amy és Weöres Sándor Pécsett, 1970-ben (forrás: csorbagyozo.hu)


csorba2
1976. november 21-én, Csorba Győző 60. születésnapján. Balról: Borsos József, Szederkényi Ervin. Csorba Győző mellett Bertók László ül. (Halász Gábor fotója)

Költői, műfordítói és irodalomszervezői tevékenységéért, sok más elismerés mellett, 1947-ben Baumgarten-díjat, 1957-ben és 1972-ben József Attila-díjat, 1985-ben – „vidéki” költőként először – Kossuth-díjat kapott, 1991-ben a Magyar Köztársaság Érdemkeresztje középkeresztjével tüntették ki, 1995-ben pedig felvették a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagjai közé. Tagja lett a Digitális Irodalmi Akadémiának. 1996-ban a Baranya Megyei Könyvtár tisztelete jeléül felvette a költő nevét. Csorba Győzőné Margit néni és a család jóvoltából, a könyvtárban kialakításra került egy emlékszoba, mely a volt könyvtári dolgozószobáját mutatja be. A kiállítás a rendelkezésre álló kb. 30 négyzetméteren tablókon, tárlókban és vitrinekben válogat a gazdag életműből. Néhány dokumentum megörökíti a könyvtáros Csorba Győzőt is. Látható a kiállításon a számára oly meghatározó 1947-es római ösztöndíjas út élményeit megörökítő „Római Napló” kézirata, a jóbarát Martyn Ferenc Csorba Győzőről 1947-ben készített olajfestménye, tusrajza, valamint a költő faliórája, csengőgyűjteménye is. Külön tárló mutatja be kitüntetéseit: könyvtárosi dicséret 1954-ból Darvas József aláírásával, Áprily-díj műfordítói munkásságáért, Janus Pannonius művészeti érem, Kossuth-díj és sorolhatnánk az elismerő címek, díjak sokaságát.

2015-ben megalakult a Csorba Győző Társaság, mely költőnek kíván emléket állítani. A civil közösség célja a Csorba-életmű feltárása, gondozása és a város kiemelkedő irodalmi értékeinek megismertetése Pécs lakosságával. Az idei évet Csorba Győző Emlékévvé nyilvánította a nevét viselő könyvtár, s az év során számos kulturális programmal, művészeti eseménnyel emlékeztek Pécs egyik leghíresebb művészére. Az emlékév keretében Pécs Kertvárosában utcát neveztek el Csorba Győzőről és két könyvét is újra kiadták: a gyerekeknek szóló Négy kiscica (1946) című verses képeskönyvet és A város oldalában (1991) című interjúkötetet.


Csorba100 – Kiállításmegnyitó (forrás: csgyk.hu)

A 100 éve született pécsi költő előtt tiszteleg a Pannon Filharmonikusok és a Csorba Győző Könyvtár 2016. november 23-i A valódi költő című emlékkoncertjén a Kodály Központban. Az esten a költő által kedvelt zeneművek, valamint a tiszteletére komponált kórusművek hangzanak el. Az est karmestere Vass András. A koncert résztvevői Csorba Győző verseiből is ízelítőt kapnak, melyet az emlékére rendezett szavalóverseny győztesei – László Rebeka és Martos Hanga – adnak elő. A hangversenyt megelőzően átadásra kerül a Csorba Győző-díj – Pécs Város Közművelődési Díja.

Szüts Etele

• Publikálva: 2016.11.21. 09:49 • Címke: évforduló

Digitális Irodalmi Akadémia