a rovat írásai

Ma van a magyar dráma napja

A magyar dráma napját 1984 óta rendezik meg Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve.

King a rémkirály

Nagy valószínűséggel Stephen Edwin King írással tölti 70. születésnapját is. Na jó, mondjuk inkább, hogy azért reggel még bepötyög néhány bekezdést az aktuális műből, és csak azután adja meg magát a nagy napnak. És ünnepelheti, ünnepeltetheti magát, mert valószínűleg ő a világ legismertebb, és legelismertebb élő írója.

Arany János a fasori kerítésen

Arany János üzenetei címmel a magyar irodalom egyik legnagyobb alakját kívánja megidézni születésének 200. évfordulója alkalmából a Magyar Írószövetség rendhagyó emlékkiállítása.

Regény született abból a torockói útból

Jókai Mór 140 éve megjelent Egy az Isten című regényének eredeti kéziratát is bemutatja a Petőfi Irodalmi Múzeum az unitárius egyház és az irodalom kapcsolatáról szóló kamarakiállításon, mondta a múzeum gyűjteményi igazgatója az M1 aktuális csatornán vasárnap.

Jókai Anna utolsó nagy ajándéka

Jókai Anna egyszerre volt a magyarok közösségének szószólója és élő lelkiismerete, mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere csütörtökön a Pesti Vigadóban, ahol bemutatták a júniusban elhunyt írónő utolsó könyvét, az Átvilágítás című önéletírást.

Vilhelmina kérdőre vonta Voltaire-t

Először láthatja a nagyközönség Voltaire és Vilhelmina porosz királyi hercegnő 1751-es levélváltását, amelyben a francia filozófus szemére vetik, hogy kevés szerepet ad a nőknek a darabjaiban.

Íróként óriás

Hetvenöt éve, 1942. szeptember 5-én hunyt el a 20. századi magyar realista próza egyik legnagyobb alakja, Móricz Zsigmond.

Vízbe dobják verseiket

Rövid irodalmi műveket alkotnak, azokat egy üvegpalackba teszik, majd lakó- vagy munkahelyük városának  valamely folyójába dobják írók egy szombaton indult német irodalmi projekt keretében.

Ott volt, amikor Zrínyit megölte a vaddisznó

Háromszázhetvenöt éve, 1642. szeptember 1-én született Kisbúnon (ma Boiu, Románia) gróf Bethlen Miklós emlékiratíró, erdélyi kancellár.

Novellákat várnak a statisztikusok

Novellaíró pályázatot hirdet 150 éves fennállásának alkalmából a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A felhívás témája a hivatalalapító Keleti Károly élete és munkássága, közölte a szervezet.

Ópium, hasis, vérbaj és gyönyörű versek

Százötven éve, 1867. augusztus 31-én hunyt el a modern francia líra egyik legnagyobb hatású alakja, Charles Baudelaire.

Irodalom összes cikke »

​100 éve született Csorba Győző

csorba_leadSzáz éve, 1916. november 21-én született Pécsett Csorba Győző Kossuth-díjas költő, műfordító.

Édesapja Csorba György MÁV-betűíró, édesanyja Borsódi Mária. Népes családban nőtt fel, kilenc testvér közül nyolcadikként látta meg a napvilágot. Édesapja korán meghalt, a szegénység az 1950-es évek végéig meghatározó élmény volt életében. Minden tanulmányát Pécsett végezte: érettségit a Pius gimnáziumban szerzett, diplomát és doktorátust a Pozsonyból áttelepült Erzsébet Tudományegyetem joghallgatójaként kapott 1939-ben. Egyetemi évei alatt gyenge tanulók instruálásából élt, majd a főispáni hivatalban közigazgatási tisztviselő lett. 1943-tól az akkor alapított Városi Könyvtár vezetője. 1952-ben jött létre az egységes magyar közművelődési könyvtári hálózat keretében a Baranya Megyei Könyvtár, melynek először csoportvezetője, majd igazgató-helyettese volt. Könyvtárosi hivatását éppoly fontosnak tartotta, mint a költői tevékenységet. Szülővárosát fél évnél hosszabb időre soha nem hagyta el. Pécsről ezt írja a Séta és meditáció című versében: „Nekem: A VÁROS mindörökre.”

csorba1
Csorba Győző portréi (forrás: csgyk.hu)


A pécsi irodalmi élet egyik fő alakítója volt, részt vett az „első” és „második” Dunántúl című folyóirat szerkesztésében. Minden pécsi irodalmi folyóirat szerkesztésében kiemelkedő szerepet vállalt. 1959 és 1965 között a Jelenkor rovatvezetője, 1977-től főmunkatársa. Pécsett a következő könyvei jelentek meg: Mozdulatlanság (1938), A híd panasza (1943), Szabadulás (1947), Ocsúdó évek (1955). Ezt követően új verseskötetei, válogatott és összegyűjtött versei a Magvető Kiadó gondozásában jelentek meg. Munkásságának jelentős részét fordítói tevékenysége adja. Nagyszámú latin, német, olasz, francia és orosz mellett ismertek görög, lengyel, norvég és finn versfordításai is. Jelentős fordításai: Helinant: A halál versei (1940); Goethe: Faust II. rész (1959); Kettőshangzat (1976); Janus Pannonius versei (1982).

1944 novemberében feleségül vette Velényi Margitot, aki 1995-ben bekövetkezett haláláig társa volt. Három leánygyermeke született: Eszter, Noémi és Zsófia. A család fontos szerepet játszott lírájában is, sok verset írt feleségéhez, lányaihoz, sőt unokáihoz is. A Duna TV az alábbi portréfilmmel emlékezett meg a költőről:


A város oldalában – Csorba Győző portréja (Duna TV, 1995.12.02., forrás: csgyk.hu)

Egyik legjobb barátja, Weöres Sándor így írt róla: „Csorba Győzőben láttam a feltétlenül valódi költőt, a hazugságmentes abszolút lírikust… Pécsi családi körében, társas magányában az örökkévalóságnak dolgozik.” Monográfusa, Tüskés Tibor, így fogalmazott: „Idegenkedik mindentől, ami lazaság, érzelgősség, hígság, de éppígy elfordul a puszta intellektus hűvös, éles vonalú, hideg fényű ragyogásától. Mély és hiteles érzelmi alap és az értelem fel-feltörő kontrollja: ez a kettősség adja költészetének sajátos ízét, egyéni karakterét, nyugtalanító feszültségét.” Bibliográfusa, Bertók László szerint: „Csorba Győző művészetével, írói műhelyével, emberi tartásával fél évszázada fémjelzi a pécsi irodalmat és kultúrát…”

csorba5
Csorba Győző, Károlyi Amy és Weöres Sándor Pécsett, 1970-ben (forrás: csorbagyozo.hu)


csorba2
1976. november 21-én, Csorba Győző 60. születésnapján. Balról: Borsos József, Szederkényi Ervin. Csorba Győző mellett Bertók László ül. (Halász Gábor fotója)

Költői, műfordítói és irodalomszervezői tevékenységéért, sok más elismerés mellett, 1947-ben Baumgarten-díjat, 1957-ben és 1972-ben József Attila-díjat, 1985-ben – „vidéki” költőként először – Kossuth-díjat kapott, 1991-ben a Magyar Köztársaság Érdemkeresztje középkeresztjével tüntették ki, 1995-ben pedig felvették a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagjai közé. Tagja lett a Digitális Irodalmi Akadémiának. 1996-ban a Baranya Megyei Könyvtár tisztelete jeléül felvette a költő nevét. Csorba Győzőné Margit néni és a család jóvoltából, a könyvtárban kialakításra került egy emlékszoba, mely a volt könyvtári dolgozószobáját mutatja be. A kiállítás a rendelkezésre álló kb. 30 négyzetméteren tablókon, tárlókban és vitrinekben válogat a gazdag életműből. Néhány dokumentum megörökíti a könyvtáros Csorba Győzőt is. Látható a kiállításon a számára oly meghatározó 1947-es római ösztöndíjas út élményeit megörökítő „Római Napló” kézirata, a jóbarát Martyn Ferenc Csorba Győzőről 1947-ben készített olajfestménye, tusrajza, valamint a költő faliórája, csengőgyűjteménye is. Külön tárló mutatja be kitüntetéseit: könyvtárosi dicséret 1954-ból Darvas József aláírásával, Áprily-díj műfordítói munkásságáért, Janus Pannonius művészeti érem, Kossuth-díj és sorolhatnánk az elismerő címek, díjak sokaságát.

2015-ben megalakult a Csorba Győző Társaság, mely költőnek kíván emléket állítani. A civil közösség célja a Csorba-életmű feltárása, gondozása és a város kiemelkedő irodalmi értékeinek megismertetése Pécs lakosságával. Az idei évet Csorba Győző Emlékévvé nyilvánította a nevét viselő könyvtár, s az év során számos kulturális programmal, művészeti eseménnyel emlékeztek Pécs egyik leghíresebb művészére. Az emlékév keretében Pécs Kertvárosában utcát neveztek el Csorba Győzőről és két könyvét is újra kiadták: a gyerekeknek szóló Négy kiscica (1946) című verses képeskönyvet és A város oldalában (1991) című interjúkötetet.


Csorba100 – Kiállításmegnyitó (forrás: csgyk.hu)

A 100 éve született pécsi költő előtt tiszteleg a Pannon Filharmonikusok és a Csorba Győző Könyvtár 2016. november 23-i A valódi költő című emlékkoncertjén a Kodály Központban. Az esten a költő által kedvelt zeneművek, valamint a tiszteletére komponált kórusművek hangzanak el. Az est karmestere Vass András. A koncert résztvevői Csorba Győző verseiből is ízelítőt kapnak, melyet az emlékére rendezett szavalóverseny győztesei – László Rebeka és Martos Hanga – adnak elő. A hangversenyt megelőzően átadásra kerül a Csorba Győző-díj – Pécs Város Közművelődési Díja.

Szüts Etele

• Publikálva: 2016.11.21. 09:49 • Címke: évforduló

Digitális Irodalmi Akadémia