a rovat írásai

Mind a 27 regénye ott volt a beststeller-listán

Kilencven éve, 1927. május 25-én született Robert Ludlum amerikai író, aki 27 regényt írt, és mindegyik felkerült a New York Times bestseller-listájára, az ő művei alapján készültek a Jason Bourne-filmek.

Önarckép álarcokban: A PIM Arany-kiállítása

Nem csupán egy generációt és nem is csak egy szűk értelmiségi réteget igyekszik megszólítani a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) hétfőn nyíló Önarckép álarcokban című Arany János kiállítása, mondta el a múzeum főigazgatója az eredeti kéziratok és személyes tárgyak mellett három dimenziós vetítést, zeneboxot és interaktív számítógépes pontokat is felvonultató tárlat sajtóbemutatóján.

Szabóinas, vándorszínész, szerzetes, vasutas és Nobel-díjas

Százötven éve, 1867. május 7-én született Wladyslaw Stanislaw Reymont Nobel-díjas lengyel író, a Parasztok című regény szerzője.

Proust panaszlevelet írt a hangos szex miatt

Marcel Proust francia regényíró egyik levele, amelyben a szomszédok túl hangos hancúrozására panaszkodott,  28 ezer euróért (8,8 millió forint) kelt el szerdán a Drouot árverési háznál, közölte a Drouot.

Elment a 80-as, 90-es évek kultkönyvének szerzője is

Elhunyt 88 évesen Robert M. Pirsig, A zen meg a motorkerékpár-ápolás művészete című filozofikus regény szerzője. Egészsége az utóbbi időben erősen hanyatlott, hétfőn halt meg South Berwick-i otthonában, közölte kiadója, a William Morrow.

A Dzsihád, avagy a Nyugat öngyilkossága a Könyvfesztiválon

Pawel Lisicki lengyel újságíró, szerkesztő szerint öngyilkosságot követ el a Nyugat, ha nem változtat az iszlámmal kapcsolatos magatartásán; a szerző erről szombaton beszélt a 24. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon, magyarul most, A Dzsihád, avagy a Nyugat öngyilkossága című megjelent kötetének bemutatóján.

Hóeke Menyhért is volt Tömörkény István

Száz éve, 1917. április 24-én hunyt el Tömörkény István író, régész, néprajzkutató. „Azzal a zavaros ténnyel kezdődik ez az egész élet, hogy még sohasem voltam abban a városban, amelyben – a keresztlevél szerint – születtem″ – írta 1913-ban kelt önéletrajzában.

150 kiállító és 500 program a könyvfesztiválon

Mintegy 150 kiállító könyvkínálata és csaknem 500 program, köztük könyvbemutatók, dedikálások, felolvasások, író-olvasó találkozók, koncertek és kiállítások várják a közönséget április 20. és 23. között a 24. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon, a Millenárison, ahol idén 28 ország képviselteti magát – mondta el Kocsis András Sándor, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) elnöke.

Tizenkét órányi vers 67 költőtől

A költészet napját 1964 óta minden évben József Attila (1905-1937) születésnapján, április 11-én ünneplik. A költő Fiumei úti sírkertben található nyughelyénél a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) szervezésében Földes László Hobo ad műsort József Attilára emlékezve. A nap másik fontos eseménye, hogy immár hetedik alkalommal rendezi meg a Versmaratont a közmédia: 67 magyar költő 12 órán át olvas fel verseiből és beszélget a művekről a Magyar Rádió régi, budapesti épületében.

Lassie hazatér vagy a tablet?

Egy régebbi korban ki ne olvasta volna gyermekfejjel Eric Knight Lassie hazatér című könyvét. Emlékszem, azidőtájt mindenki skót juhászt akart magának a faluban, mert mi a televízió helyett még inkább könyveket olvastunk. Most, hogy kedvet kapjon hozzá, felolvastam a 10 éves lányomnak néhány oldalt a Lassie-ből, és ő inkább a tabletje mellett döntött. Bevallom, így negyven év után én is lassúnak, kissé túlírtnak találtam a művet. De ez mit sem von le a 120 éve született szerző érdemeiből, akinek legalább olyan kalandos élete volt, mint az általa megálmodott skót juhászkutyának.

Tragikus hirtelenséggel elhunyt Bányai Tamás

Tragikus hirtelenséggel elhunyt hétfőn Bányai Tamás író – közölte az MTI-vel írótársa, Majoros Sándor.​

Irodalom összes cikke »

​100 éve született Csorba Győző

csorba_leadSzáz éve, 1916. november 21-én született Pécsett Csorba Győző Kossuth-díjas költő, műfordító.

Édesapja Csorba György MÁV-betűíró, édesanyja Borsódi Mária. Népes családban nőtt fel, kilenc testvér közül nyolcadikként látta meg a napvilágot. Édesapja korán meghalt, a szegénység az 1950-es évek végéig meghatározó élmény volt életében. Minden tanulmányát Pécsett végezte: érettségit a Pius gimnáziumban szerzett, diplomát és doktorátust a Pozsonyból áttelepült Erzsébet Tudományegyetem joghallgatójaként kapott 1939-ben. Egyetemi évei alatt gyenge tanulók instruálásából élt, majd a főispáni hivatalban közigazgatási tisztviselő lett. 1943-tól az akkor alapított Városi Könyvtár vezetője. 1952-ben jött létre az egységes magyar közművelődési könyvtári hálózat keretében a Baranya Megyei Könyvtár, melynek először csoportvezetője, majd igazgató-helyettese volt. Könyvtárosi hivatását éppoly fontosnak tartotta, mint a költői tevékenységet. Szülővárosát fél évnél hosszabb időre soha nem hagyta el. Pécsről ezt írja a Séta és meditáció című versében: „Nekem: A VÁROS mindörökre.”

csorba1
Csorba Győző portréi (forrás: csgyk.hu)


A pécsi irodalmi élet egyik fő alakítója volt, részt vett az „első” és „második” Dunántúl című folyóirat szerkesztésében. Minden pécsi irodalmi folyóirat szerkesztésében kiemelkedő szerepet vállalt. 1959 és 1965 között a Jelenkor rovatvezetője, 1977-től főmunkatársa. Pécsett a következő könyvei jelentek meg: Mozdulatlanság (1938), A híd panasza (1943), Szabadulás (1947), Ocsúdó évek (1955). Ezt követően új verseskötetei, válogatott és összegyűjtött versei a Magvető Kiadó gondozásában jelentek meg. Munkásságának jelentős részét fordítói tevékenysége adja. Nagyszámú latin, német, olasz, francia és orosz mellett ismertek görög, lengyel, norvég és finn versfordításai is. Jelentős fordításai: Helinant: A halál versei (1940); Goethe: Faust II. rész (1959); Kettőshangzat (1976); Janus Pannonius versei (1982).

1944 novemberében feleségül vette Velényi Margitot, aki 1995-ben bekövetkezett haláláig társa volt. Három leánygyermeke született: Eszter, Noémi és Zsófia. A család fontos szerepet játszott lírájában is, sok verset írt feleségéhez, lányaihoz, sőt unokáihoz is. A Duna TV az alábbi portréfilmmel emlékezett meg a költőről:


A város oldalában – Csorba Győző portréja (Duna TV, 1995.12.02., forrás: csgyk.hu)

Egyik legjobb barátja, Weöres Sándor így írt róla: „Csorba Győzőben láttam a feltétlenül valódi költőt, a hazugságmentes abszolút lírikust… Pécsi családi körében, társas magányában az örökkévalóságnak dolgozik.” Monográfusa, Tüskés Tibor, így fogalmazott: „Idegenkedik mindentől, ami lazaság, érzelgősség, hígság, de éppígy elfordul a puszta intellektus hűvös, éles vonalú, hideg fényű ragyogásától. Mély és hiteles érzelmi alap és az értelem fel-feltörő kontrollja: ez a kettősség adja költészetének sajátos ízét, egyéni karakterét, nyugtalanító feszültségét.” Bibliográfusa, Bertók László szerint: „Csorba Győző művészetével, írói műhelyével, emberi tartásával fél évszázada fémjelzi a pécsi irodalmat és kultúrát…”

csorba5
Csorba Győző, Károlyi Amy és Weöres Sándor Pécsett, 1970-ben (forrás: csorbagyozo.hu)


csorba2
1976. november 21-én, Csorba Győző 60. születésnapján. Balról: Borsos József, Szederkényi Ervin. Csorba Győző mellett Bertók László ül. (Halász Gábor fotója)

Költői, műfordítói és irodalomszervezői tevékenységéért, sok más elismerés mellett, 1947-ben Baumgarten-díjat, 1957-ben és 1972-ben József Attila-díjat, 1985-ben – „vidéki” költőként először – Kossuth-díjat kapott, 1991-ben a Magyar Köztársaság Érdemkeresztje középkeresztjével tüntették ki, 1995-ben pedig felvették a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagjai közé. Tagja lett a Digitális Irodalmi Akadémiának. 1996-ban a Baranya Megyei Könyvtár tisztelete jeléül felvette a költő nevét. Csorba Győzőné Margit néni és a család jóvoltából, a könyvtárban kialakításra került egy emlékszoba, mely a volt könyvtári dolgozószobáját mutatja be. A kiállítás a rendelkezésre álló kb. 30 négyzetméteren tablókon, tárlókban és vitrinekben válogat a gazdag életműből. Néhány dokumentum megörökíti a könyvtáros Csorba Győzőt is. Látható a kiállításon a számára oly meghatározó 1947-es római ösztöndíjas út élményeit megörökítő „Római Napló” kézirata, a jóbarát Martyn Ferenc Csorba Győzőről 1947-ben készített olajfestménye, tusrajza, valamint a költő faliórája, csengőgyűjteménye is. Külön tárló mutatja be kitüntetéseit: könyvtárosi dicséret 1954-ból Darvas József aláírásával, Áprily-díj műfordítói munkásságáért, Janus Pannonius művészeti érem, Kossuth-díj és sorolhatnánk az elismerő címek, díjak sokaságát.

2015-ben megalakult a Csorba Győző Társaság, mely költőnek kíván emléket állítani. A civil közösség célja a Csorba-életmű feltárása, gondozása és a város kiemelkedő irodalmi értékeinek megismertetése Pécs lakosságával. Az idei évet Csorba Győző Emlékévvé nyilvánította a nevét viselő könyvtár, s az év során számos kulturális programmal, művészeti eseménnyel emlékeztek Pécs egyik leghíresebb művészére. Az emlékév keretében Pécs Kertvárosában utcát neveztek el Csorba Győzőről és két könyvét is újra kiadták: a gyerekeknek szóló Négy kiscica (1946) című verses képeskönyvet és A város oldalában (1991) című interjúkötetet.


Csorba100 – Kiállításmegnyitó (forrás: csgyk.hu)

A 100 éve született pécsi költő előtt tiszteleg a Pannon Filharmonikusok és a Csorba Győző Könyvtár 2016. november 23-i A valódi költő című emlékkoncertjén a Kodály Központban. Az esten a költő által kedvelt zeneművek, valamint a tiszteletére komponált kórusművek hangzanak el. Az est karmestere Vass András. A koncert résztvevői Csorba Győző verseiből is ízelítőt kapnak, melyet az emlékére rendezett szavalóverseny győztesei – László Rebeka és Martos Hanga – adnak elő. A hangversenyt megelőzően átadásra kerül a Csorba Győző-díj – Pécs Város Közművelődési Díja.

Szüts Etele

• Publikálva: 2016.11.21. 09:49 • Címke: évforduló

Digitális Irodalmi Akadémia