a rovat írásai

Bezárult a földvári kör

Különös játéka a történelemnek, hogy már Balatonföldvár kialakulása előtt fél évszázaddal a Széchenyi család kezében volt a világszínvonalú üdülőtelep kialakításának kulcsa. Széchenyi István gróf ugyanis 1846-ban az ország korszerű közlekedésének kialakítására kapott megbízást. A „legnagyobb magyar” a Javaslat a magyar közlekedésügy fejlődéséről című tanulmányában többek között a Budapestről kiinduló vasúti fővonalak fontosságát hangsúlyozta.

Széchényi Imre, a vidékfejlesztő gróf

Balatonföldvár 1894-ben, gróf Széchényi Imre jóvoltából válhatott önálló településsé. A Balaton déli partjának egyik legjelentősebb arisztokrata családja sokféle módon járult hozzá a terület fejlődéséhez. Széchényi Imre birtokrészt adományozott üdülőtelkek kialakítására.

Polly Ági, a rajzfilmben táncoló

A magyar filmtörténészek régi, sokszor leírt, ám szomorúan igaz ténymegállapítása, hogy 1945 előtt szinte alig beszélhetünk magyar animációs filmgyártásról. Vannak ugyan apróbb emlékek a 20. század első feléből ebben a műfajban, ám ezek többnyire reklámfilmek.

Kicsit egyszerű is, büdös is, de a miénk

Az emberiség hosszúra nyúlt történelme folyamán sokféle világítóeszközt használt, míg eljutott a villanyvilágításig. Ami mostanra a fejlődés csúcsának tűnik, hiszen a legmodernebb napelemes megoldásokhoz is kell egy kis hálózati rásegítés, ha tartósan nincsen átalakítható fény. No de inkább nézzük most a mécsest, mint fényforrást, ami sokkal nagyobb pályaívet futott be, mint a villanyvilágítás. És ha már mécses, akkor vegyük most elő a túrkevei Finta Múzeum egyik 3D-ben digitalizált, a funkció és a forma egységét mutató ilyen világítóeszközét.

Földvárra köves úton

Balaton partjának azon a területén, ahol ma Földvár van, a Kr.e. 4. évszázadban kelták éltek. Földvár neve írásos formában egy 11. századi magyar oklevélben bukkan elő. Addig azonban sok minden történet ezen a vidéken.

Az ácsmester bátor fiacskája

A pápai Gróf Esterházy Károly Múzeumban őrzött, a Református Újtemplom építéséről készült fotográfiát nézegetem, és bizonyos vagyok abban, hogy ott a toronysisak ácsolatának az alján Kerekes Károly ács fehér ingben, nyakkendőben csak azért vitte fel ilyen magasra a fiát, hogy majd ácsot faragjon belőle.

Az okos dohányzás eszköze

A világ első dohányzó emberei az indiánok voltak. Másokról legalábbis nem maradtak ránk erre vonatkozó emlékek. A dohány őshazája Amerika. Mint annyi minden más, Európában ismeretlen növény, mint a kukorica vagy a paprika is tehát lényegében Kolumbusz Kristófnak köszönhető.

Igényes ládikafül

Egy vélhetően fából összeállított ládának a füléből is elég sokat megtudhatunk egy-egy adott nép, vagy éppen település életéről, pontosabban annak egy időszakáról. Így vagyunk ezzel a Pátyon talált, bronzból öntött fogantyúval is, mely 2008-ban került a Szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum leltárkönyvébe.

Főúri kastélyból munkásüdülő

Velence felé autózván több útjelző tábla is jelzi, hogy merre menjünk, ha a Tordas nevű településre akarunk jutni. A fővárostól alig harminc kilométerre fekvő falu mára már némi túlzással az agglomeráció részének mondható. De hol volt akkor még Budapest, amikor ezen a helyen már a kőkorszaktól kezdve éltek kisebb-nagyobb embercsoportok: hunok, avarok, rómaiak. És persze a honfoglalás után magyarok.

Fakutya- mára már vasból

Most, az idei kemény telet magunk mögött hagyván, amikor is újra teljesen befagytak álló- és folyóvizeink, a Manda archívumában található kép segítségével visszaúszhatunk az időben a télbe, abba a nagyon hideg, jeges-fagyos időbe, amikor sokan elővehették például a fakutyát. Ezt a téli csúszó alkalmatosságot Magyarországon leginkább a Balatonnál használják, nevének anyagmegjelölésével ellentétben a mostani fakutyák vasból készültek.

Itt van valahol Balázsovits Norbert tanár úr?

Ha már egy bognárt láttunk a piacon portékáit árulni, nézzünk meg egy csapat, úgy 30-35 bognárt is 1910-ből, Szentes városából, ahol az Ipartestületi Székházban vacsorához, majd iszogatáshoz készülnek éppen. Béke volt immár hatvan éve, virágzott a gazdaság, jó volt Szentesen is bognárként élni és dolgozni. Én ezt is látom a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban őrzött fényképen.

MaNDA összes cikke »

​Öreg fejsze feje

JO_manda_adatbazis

Hogy pontosan mire használhatták ezt az öreg vasfejszét, az nehéz lenne megállapítani. A formája az ácsok, fával dolgozó emberek által használt faragóbárdokra, fejszékre hasonlít. Ha megforgatjuk a Balatoni Múzeum munkatársai által 3D-ben digitalizált szerszámot, azt is láthatjuk, hogy jól értette mesterségét a régi kovács, aki készítette.

A fejsze, mint szerszám legalább olyan fontossággal bírt a régi emberek életében, mint a földműveléshez nélkülözhetetlen kapa. Legkorábbi formáiról, pattintott és csiszolt, kifúrt a kőbaltákról és tokos bronz testvéreiről már korábban olvashattak ezen a felületen. A Kárpát-medence történetében a vaskor a Krisztus előtti 8. században kezdődik, de persze még jó darabig együtt használják a medence népei (pannonok, illírek, kelták) a vasat és a bronzot. A vasolvasztás, és a vasáruk tömeges előállítása itt az északról érkező keltákhoz fűződik. Fejlettnek mondható technológiával előállított szerszámaik és fegyvereik felvették a versenyt a hódítóként megjelenő rómaiak eszközeivel. A keltáknak természetesen még nem voltak mélyművelésű vasércbányáik, a Kárpát-medencében élő népek egészen a kora középkorig, a 13. századig gyepvasat dolgoztak fel. Ez a felszín közelében található, porózus szerkezetű érc a mocsarakban, tőzeges lápokban képződik. A Dunántúlon Vas megyében (Vasvár, Kapornak, Vaspör, Tömörd stb.), Somogyban (pl. Somogyfajsz, ahol egy 10. századi kohót is feltártak), Borsodban (Rudabánya környéke, Imola) és a Nyírségben is vannak a gyepvasnak lelőhelyei. Az első kohómaradványokat, avagy buckakemencéket (domboldalba, szélirányba épített, agyaggal kitapasztott, szelelőnyílással ellátott gödrök) a már említett somogyi településen, aztán Sopron és Kapuvár határában, Harka és Kópháza mellett találták meg a régészek.

fejsze
A 3D-kép eléréséhez kattintson a képre, majd a Dokumentum fül alatti ikonra

A gyepvas javára szól amellett, hogy a földfelszín közelében található, az is, hogy könnyen, alacsony hőfokon olvad. A gyepvasércnek viszont alacsony a vastartalma és törékeny is a szennyező anyagok miatt. Ezeket kovácsolással, ismételt felmelegítéssel és kalapáccsal lehet csökkenteni. A mi 27 centiméter hosszú fejszének alapanyaga is így készülhetett, aztán a megfelelő minőségűnek ítélt vasból a kovács ismét csak kalapálással alakította ki a fejsze végleges formáját. Ami a funkciójának tökéletesen megfelelő, szépen sikerült darab lett, és biztosan megérte az árát.

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2016.12.19. 09:22 • Címke: manda adatbázis, 3D

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

széchenyi imre
Széchényi Imre, a vidékfejlesztő gróf – A Somogy Vármegye közéletében meghatározó szerepet játszó, az alispáni tisztet viselő Széchényi Imre komoly mezőgazdasági tanulmányokat folytatott, majd hosszabb időre Amerikába utazott. Hazatérte után somogyi birtokán telepedett le a 19. század végétől a magyar mezőgazdaság megújítását szorgalmazó mozgalom irányítója.