a rovat írásai

A „Casanova háztól” a Ludwig Múzeumig

Idén sem maradunk le a nyitott házak ünnepéről, immár hetedik éve pincétől padlásig járhatjuk végig a megnyitott épületeket. Az idei téma a rakpart, így a Rákóczi hídtól egészen az Árpád hídig sétálhatják, hajózhatják végig mindkét partot az érdeklődők.

Ötven éve ment el a legnagyobb vadász

Ötven éve, 1967. április 24-én hunyt el gróf Széchenyi Zsigmond világjáró vadász, népszerű vadász- és útikönyvek szerzője.

Szerelmes pap és jeles filozófus

Pierre Abélard francia teológus, filozófus, akinek nevét elsősorban a tanítványához, Héloise-hoz fűződő legendás szerelme miatt őrizte meg az utókor, nyolcszázhetvenöt éve, 1142. április 21-én halt meg.

A kétszer megtalált friesachi dénárok esete

Több mint 640 érméből álló leletre bukkantak az orosházi Nagy Gyula Területi Múzeum munkatársai márciusban Tótkomlós határában. Az érmék között vannak Árpád-kori fizetőeszközök, friesachi dénárok és egy angol penny is.

Balkan Fanatik, a Kiscsillag és Lajkó Félix a Várkert Bazárban

Hímestojás-kiállítás, festhető óriástojások, nagykoncertek és iparművészek bemutatója is várja az érdeklődőket szombattól hétfőig a Várkert Bazár húsvéti szabadtéri programsorozatán.

Palóc Húsvét Füleken

Húsvét hétfőjén 12. alkalommal rendezik meg a Palóc Húsvétot a Füleki Várban; a dél-szlovákiai városban népi hangszerek készítését és mézeskalácsok díszítését is megpróbálhatják a résztvevők – tájékoztatta az MTI-t a rendező Füleki Városi Művelődési Központ igazgatója.

226 millió forint egy képregényoldalért

Hétszázötvenháromezer euróért (226 millió forint) kelt el egy párizsi árverésen a Tintin Amerikában című képregény egy ritka illusztrációja.

Akit egyszerűen csak Nagyszerűnek neveztek

Ötszázhuszonöt éve, 1492. április 8-án halt meg Lorenzo Medici, az itáliai reneszánsz egyik legnagyobb alakja, Firenze uralkodója, a művészetek bőkezű mecénása, akit az utókor az „Il Magnifico″, a nagyszerű melléknéven emleget.

Fejedelmi kincsek: erdélyi ezüsttalérok Fehérváron

A Magyar Nemzeti Bank Értéktár Programja keretében visszavásárolt műkincseket minél több embernek látnia kell - hangsúlyozta Gerhardt Ferenc, az MNB alelnöke, egyben a program vezetője csütörtökön, Székesfehérváron, ahol megnyitotta a Fejedelmi kincsek – Erdélyi tallérok című, 16-17. századi erdélyi tallérokat és emlékérmeket bemutató kiállítást.

Egy hadüzenet és a Csonka-Magyarország

A történelmi Magyarország számára is végzetesnek bizonyuló dolgok történtek száz évvel ezelőtt, ezen a napon. Amikor is megérkezett az USA kongresszusa által 373 – 50 arányban megszavazott hadüzenet a központi hatalmak számára. Amerika tehát belépett a Nagy Háborúba, és iszonyú erejével egy év alatt eldöntötte azt. Pedig az Államokban is jelentős német ajkú népesség talált otthonra, és Berlin is sokat megtett, hogy elkerülje ezt a hadüzenetet.

Méltó helyen Micheangelo feszülete

Központi helyet kapott Michelangelo hosszú időre elveszett feszülete a firenzei Santo Spirito (Szentlélek) templomban. A Krisztust meztelenül ábrázoló 1,40 méteres faszobor eddig egy fal mellett lapult, ezután azonban az egykori sekrestye kellős közepén, a kupolából lóg alá egy kábelen, hogy körbejárható, minden szögből megtekinthető legyen a reneszánsz remekmű és teljes mértékben érvényesülhessen a chiaroscuro hatás.

Művelődés összes cikke »

A Bakony egyben és folytatásokban

elsullyedt_vilagok_leadA Forum Hungaricum Közhasznú Nonprofit Kft. által tovább működtetett  adatbázis eljutott arra a szintre, hogy néhány kattintás után segítségével bele lehet olvasni Eötvös Károly egyik örökbecsű művébe, a Bakonyba. Méghozzá két úton is eljuthatunk a röghegység 18 és 19. századi történetét olvasmányosan feldolgozó munkához. A második kötetet pdf-ben közvetlenül lapozgathatjuk a mandadb.hu-n, vagy a Keszthelyi Hírlap két 1901-es számában is rálelhetünk a Sobri Jóska kalandjait taglaló fejezetekre.

Sobri Jóskával, a leghíresebb bakonyi betyárral már érintőlegesen találkozhattak ezeken az oldalakon, Eötvös Károlyról pedig egy hosszú cikket közöltünk halálának századik évfordulóján. Éppen ezért most az előbbi férfiú legendás alakját vesszük szemügyre, aki Eötvös Bakony című rendkívül olvasmányos visszaemlékezéseinek központi, vissza-vissza térő figurája is. És akinek legendái talán még a mai napig is élnek ott, ahol valaha tevékenykedett. A Vas és Veszprém megye határára telepített dabrókai csárda állítólag Sobrinak és embereinek egyik kedvenc helye volt, mert a söntésen át húzódott a megyehatár, így a vasi pandúrok elől elég volt áthúzódni az ivó „veszprémi” felébe, és persze fordítva. De aztán a Sobriról, jelleméről fennmaradt források ezt a megoldást nem támasztják alá, mert nem volt szokása megyehatárok és kifogások mögé bújni.

bakony
A könyv borítója (forrás: MaNDA adatbázis)

A körözési levelek szerint sudár termetű, fehér bőrű é csinos arcú legény volt, 1810-ben született Papp János néven a Vas vármegyei Bögöte Erdődi majorjában és még szinte gyermekfejjel összeütközésbe is került a törvénnyel. Egy többedmagával elkövetett disznólopás miatt két évre Szombathelyen leültették, és hát a „börtönszocializáció” már akkor is remekül működött, így büntetését kitöltve egy kitanult betyár jött ki valamikor az 1820-as évek végén a vármegyei börtönből. (A legendák szerint elcsábította a főfoglár feleségét, és az szöktette meg, de ennek természetesen nincsen nyoma a levéltárakban.) A törvényen kívül, de viszonylag csöndesen élt egészen úgy 1835-ig, amikor egy nagyobb rablás után kezdték komolyan venni társaival együtt. Ekkor már alvezére volt a dabronyi születésű Milfajt Ferenc, akinek megvolt a négy elemije, és több uraságnál is szolgált inasként korábban. Leghíresebb akciójuk a szolgagyőri Hunkár-kastély 1836 december 8-án történő szakszerű kifosztása volt. Az országos felzúdulás és a 100 aranyas vérdíj pedig arra késztette Sobrit, hogy két részre ossza a bandát. Milfajték a Vértes felé vették az irányt, de az alvezér egy csárdai veszekedés során egy véletlenül elsülő puskától megsérült és a pandúrok kezére került. 1836 decemberének végén akasztották fel Veszprémben.

bakony.
A Bakony folytatásokban (forrás: MaNDA adatbázis)

Sobri déli irányban menekült, végül a Somogy és Tolna határán fekvő Lápafőnél szorították sarokba. A pandúrok mellett a környékbeli ifjú fegyveres nemesek és ulánus lovasság is támadta a kis csapatot. Esélyük sem volt, Sobri nem akart akasztófára kerülni, ezért egy nagy tölgyfa tövében 1837. február 17-én szíven lőtte magát. Ott is van eltemetve, de hogy pontosan melyik tölgyfa alatt, nem árulhatom el. Eötvös könyvében benne van, csak el kell olvasni.

Pálffy Lajos

Mivel ez az első írásom a Forum Hungaricum Közhasznú Nonprofit Kft. által működtetett honlapon, bónuszként egy Sobriról és a lápafői csatáról szóló népdalt is idemásolok:

Lápafői erdőszélen  

Megütköztek ők a télen:

De hogy magát nem menthette,

Pisztolával agyonlőtte.

 

Lápafő határán búsul az a nagy fa

Híres Sobri Jóska aluszik alatta

Olyan mélyen alszik a feketeföldben

Nem is tudja, hogy a sírját fű benőtte

 

Sötét holló szállott a fa tetejére

Nézi, a sírt fejét sem fordítja félre

Lassan járj ott pajtás holló meg ne hallja

El ne szálljon onnajt Sobrit hadd sirassa

• Publikálva: 2017.01.04. 11:55