a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
A Bakony egyben és folytatásokban
A Forum Hungaricum Közhasznú Nonprofit Kft. által tovább működtetett adatbázis eljutott arra a szintre,
hogy néhány kattintás után segítségével bele lehet olvasni Eötvös Károly egyik
örökbecsű művébe, a Bakonyba. Méghozzá két úton is eljuthatunk a
röghegység 18 és 19. századi történetét olvasmányosan feldolgozó
munkához. A második kötetet pdf-ben közvetlenül lapozgathatjuk a
mandadb.hu-n, vagy a Keszthelyi Hírlap két 1901-es számában is
rálelhetünk a Sobri Jóska kalandjait taglaló fejezetekre.Sobri Jóskával, a leghíresebb bakonyi betyárral már érintőlegesen találkozhattak ezeken az oldalakon, Eötvös Károlyról pedig egy hosszú cikket közöltünk halálának századik évfordulóján. Éppen ezért most az előbbi férfiú legendás alakját vesszük szemügyre, aki Eötvös Bakony című rendkívül olvasmányos visszaemlékezéseinek központi, vissza-vissza térő figurája is. És akinek legendái talán még a mai napig is élnek ott, ahol valaha tevékenykedett. A Vas és Veszprém megye határára telepített dabrókai csárda állítólag Sobrinak és embereinek egyik kedvenc helye volt, mert a söntésen át húzódott a megyehatár, így a vasi pandúrok elől elég volt áthúzódni az ivó „veszprémi” felébe, és persze fordítva. De aztán a Sobriról, jelleméről fennmaradt források ezt a megoldást nem támasztják alá, mert nem volt szokása megyehatárok és kifogások mögé bújni.
A könyv borítója (forrás: MaNDA adatbázis)
A körözési levelek szerint sudár termetű, fehér bőrű é csinos arcú legény volt, 1810-ben született Papp János néven a Vas vármegyei Bögöte Erdődi majorjában és még szinte gyermekfejjel összeütközésbe is került a törvénnyel. Egy többedmagával elkövetett disznólopás miatt két évre Szombathelyen leültették, és hát a „börtönszocializáció” már akkor is remekül működött, így büntetését kitöltve egy kitanult betyár jött ki valamikor az 1820-as évek végén a vármegyei börtönből. (A legendák szerint elcsábította a főfoglár feleségét, és az szöktette meg, de ennek természetesen nincsen nyoma a levéltárakban.) A törvényen kívül, de viszonylag csöndesen élt egészen úgy 1835-ig, amikor egy nagyobb rablás után kezdték komolyan venni társaival együtt. Ekkor már alvezére volt a dabronyi születésű Milfajt Ferenc, akinek megvolt a négy elemije, és több uraságnál is szolgált inasként korábban. Leghíresebb akciójuk a szolgagyőri Hunkár-kastély 1836 december 8-án történő szakszerű kifosztása volt. Az országos felzúdulás és a 100 aranyas vérdíj pedig arra késztette Sobrit, hogy két részre ossza a bandát. Milfajték a Vértes felé vették az irányt, de az alvezér egy csárdai veszekedés során egy véletlenül elsülő puskától megsérült és a pandúrok kezére került. 1836 decemberének végén akasztották fel Veszprémben.
A Bakony folytatásokban (forrás: MaNDA adatbázis)
Sobri déli irányban menekült, végül a Somogy és Tolna határán fekvő Lápafőnél szorították sarokba. A pandúrok mellett a környékbeli ifjú fegyveres nemesek és ulánus lovasság is támadta a kis csapatot. Esélyük sem volt, Sobri nem akart akasztófára kerülni, ezért egy nagy tölgyfa tövében 1837. február 17-én szíven lőtte magát. Ott is van eltemetve, de hogy pontosan melyik tölgyfa alatt, nem árulhatom el. Eötvös könyvében benne van, csak el kell olvasni.
Pálffy Lajos
Mivel ez az első írásom a Forum Hungaricum Közhasznú Nonprofit Kft. által működtetett honlapon, bónuszként egy Sobriról és a lápafői csatáról szóló népdalt is idemásolok:
Lápafői erdőszélen
Megütköztek ők a télen:
De hogy magát nem menthette,
Pisztolával agyonlőtte.
Lápafő határán búsul az a nagy fa
Híres Sobri Jóska aluszik alatta
Olyan mélyen alszik a feketeföldben
Nem is tudja, hogy a sírját fű benőtte
Sötét holló szállott a fa tetejére
Nézi, a sírt fejét sem fordítja félre
Lassan járj ott pajtás holló meg ne hallja
El ne szálljon onnajt Sobrit hadd sirassa