a rovat írásai

Elment Nepp József is

Elhunyt Nepp József Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, forgatókönyvíró, tudatta családja hétfőn az MTI-vel.

​Rekordszámú filmmel jön az idei Verzió!

Idén 14. alkalommal rendezik meg a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivált. November 14. és 19. között 43 országból több mint 100 filmet vetítenek Budapesten, november 23. és 25. között pedig Pécsett és Szegeden láthatnak válogatást az érdeklődők.

Ezüst Ibolyát kapott A martfűi rém

A legjobb filmnek járó Ezüst Ibolya-díjat nyerte el Sopsits Árpád A martfűi rém című filmje az olaszországi Parma Music Film Festivalon, melynek szakmai zsűrije Szabó Gábort a legjobb operatőr díjával tüntette ki.

Halálos séta a Károly-híd korlátján

Meghalt Jan Tríska neves cseh színész, aki számos amerikai filmben is szerepelt. A nyolcvanéves művész hétfőn kórházban halt meg, miután új filmje forgatása előtt a Károly-hídról beesett a Moldvába és súlyos sérüléseket szenvedett, közölték hétfőn Prágában.

Magaskultúra az Urániában

Metropolitan operák, Bolsoj balett-előadások, vezető angol és orosz színházak darabjai, valamint a világ vezető múzeumainak tárlatait is megtekintheti a közönség az Uránia Nemzeti Filmszínház mozivásznán a 2017/18-as évadban.

Filmrendező, aki Wittgensteinről írta a diplomamunkáját

Hatvanadik születésnapját ünnepli szeptember 21-én Ethan Coen amerikai filmrendező, forgatókönyvíró, producer. Neve és pályája elválaszthatatlan szintén rendező bátyjától, Joel Coentől, akivel több mint harminc éve dolgoznak együtt, s olyan filmeket jegyeznek, mint a Fargo vagy a Nem vénnek való vidék.

Meglesz a szobor Piedone szülinapjára

A tervek szerint Bud Spencer születésnapjára, október végére kerülhet ki a színészt ábrázoló egész alakos bronzszobor a budapesti Corvin sétányra, közölte a Józsefvárosi Önkormányzat az MTI-vel.

Világkörüli útra indul a Trónok harca

Barcelonában debütál a Trónok harca televíziós sorozatról szóló világkörüli vándorkiállítás október végén.

A 7. évadot egymilliárdszor töltötték le

Több befejezést fognak forgatni a Trónok harca utolsó epizódjához, így akarják elejét venni annak, hogy kiszivárogjon, miként végződik a népszerű sorozat. A 7. évadot amúgy egymilliárdszor töltötték le illegálisan.

Moszkva helyett Vlagyivosztokba vitték a premier előtti vetítést

Megtartották Vlagyivosztokban Alekszej Ucsityel Matilda című filmjének premier előtti vetítését nem sokkal az után, hogy Moszkvában órákkal a tervezett bemutatója előtt hétfőn lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma vetítését biztonsági okokra hivatkozva.

Mégsem vetítették a Miklós cárról szóló filmet

Órákkal tervezett vetítése előtt lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma, a Matilda premier előtt moszkvai bemutatóját.

Film összes cikke »

​Animált gyöngyszemek a hatvanas évekből

homofaber_leadAz idén 100 esztendős magyar animáció a hatvanas évektől, közel harminc éven át a magyar kultúra egyik első számú export-cikke volt. Az aranykor első évtizedéből, nemzetközi fesztiváldíjakat nyert filmekből szemezget a most megjelent DVD-sorozat első darabja.

A magyar animáció legfőbb (máig jellemző) ismérve a heterogenitás: „nem az egységesen kimutatható nemzetközi stílus léte, hanem az, hogy nagyszámban dolgoznak egymás mellett a többiektől alapvetően különböző szemléletű, szuverén művészegyéniségek” – írja a korabeli kritikus, Antal István. A hatvanas-nyolcvanas évek időszaka alatt a Pannónia Filmstúdióban kibontakozott, mennyiségi és minőségi szempontból is csúcsra járatott animációs filmgyártást a sajtó, valamint a filmtörténetírás a magyar animáció fénykoraként emlegeti. A következő hónapokban megjelenő, három DVD-ből álló sorozatunk a hatvanas, hetvenes, nyolcvanas évek legfontosabb rövidfilmjeiből válogat.

magyar_animacio_dvd
Megjelent!

Miközben a Pannónia létezését gazdaságilag a hatvanas években beinduló sorozatfilm-, illetve a hetvenes években startoló egészestés játékfilmgyártás alapozta meg, az animációs filmművészet hatvanas évekbeli megújulása a rövidfilmeknek volt köszönhető.

A stúdió 1960-ban három rövidfilmmel robbant be a nemzetközi filmfesztiválokon: a Macskássy Gyula rendező és Várnai György karikatúragrafikus által jegyzett A ceruza és a radír Karlovy Varyban kategóriadíjat, az antimilitarista üzenetű Párbaj Cannes-ban különdíjat, Csermák Tibor lírai mesefilmje, A pirospöttyös labda a Velencei Gyermekfilm-fesztiválon első díjat kapott. A hatvanas évek új hullámának e három emblematikus alkotása felváltotta a klasszikus, lineáris narratívájú, szövegalapú mesefilmeket, és újfajta animációs nyelvet teremtett. A metaforikus képi poénokra épülő sztorik grafikailag a társadalomkritikai karikatúra vonalas, leegyszerűsítő stilizációját vették át. E markáns vizuális, illetve tematikus-narratív fordulat után egy-egy alkotóegyéniség színrelépésével egymástól formailag és tematikailag eltérő irányvonalak mentén formálódott, újult meg a magyar animáció. A Macskássyék nyomában felnövő új nemzedék: Nepp József, Dargay Attila, Csermák Tibor, Gémes József, Szabó Szabolcs, Jankovics Marcell, Szoboszlay Péter, Richly Zsolt, Vajda Béla, Szabó Sipos Tamás, Mata János, a bábfilmes Foky Ottó és Imre István, valamint a kísérleti animációkat jegyző Kovásznai György és Reisenbüchler Sándor munkásságával megkezdődött a magyar animáció „felnőtté válásának” korszaka.

Ceruza és radír

A hatvanas éveket az intellektuális karikatúra-parabolák uralták. Ezek a gegfilmek köznapi helyzetek, közéleti témák groteszk, szatirikus leleplezésére törekedtek (Szenvedély, 1961; Mese a bogárról, 1963; Homo faber, 1965; Öt perc gyilkosság, 1966; Ellopták a vitaminomat, 1966; Tíz deka halhatatlanság, 1966; Variációk egy sárkányra, 1967). 1968-hoz közeledve a rövidfilmekben felerősödtek a rendszerkritikus felhangok, a szatirikus stilizáció (Nyelvlecke, 1968; Koncertisszimó, 1968; Hídavatás, 1969; A rács; 1970).
A karikaturisztikus, populárisabb irányvonal mellett az experimentális animációkban megjelent a kortárs kelet-európai grafika, a neoavantgárd festészet, a nyugat-európai reklámgrafika, valamint a lengyel plakát- és animációművészet ötvenes évek végétől kibontakozó új formanyelvének hatása (Sós lötty, 1969). A magyar animáció két avantgárd szellemű egyénisége, Kovásznai György (Monológ, 1963; Átváltozások, 1964; Hamlet, 1967) és Reisenbüchler Sándor (A Nap és a Hold elrablása, 1968) ezidoőtájt törtek be újbalos eszmeiségű, formabontó festmény- és kollázsanimációikkal.

A hatvanas évek animációs rövidfilmjeit bemutató DVD-n szereplő alkotások:

A ceruza és a radír (1960, 10’)
rendező: Macskássy Gyula
A film címszereplői a rajzfilmkészítők két állandó eszköze, a hórihorgas, izgága ceruza és hűséges társa, a megfontolt radír, akik mint Don Quiote és Sancho Panza hódítják meg az üres lapok csupasz vidékét. A film 1960-ban Karlovy Varyban saját kategóriájában első díjat nyert, a rákövetkező évben az Oberhauseni Rövidfilmfesztiválon kapott elismerő oklevelet.

A piros pöttyös labda (1961, 8’)
rendező: Csermák Tibor
A színekre, hangulatokra, csodás elemekre épülő film a mese közegét a hatvanas évek modern városi világába helyezi (Macskássy gyerekeknek szánt mozisorozatával, a technika világába helyezett Petivel egy időben). A film gyermeki világában egy kislány piros pöttyös labdájával labdázik a város, az egész világ: az erkélyt tartó kariatidáktól a falra festett reklámemberen, az úthengeren, a díszszobrokon és a gyárkéményén át a fákig és a madarakig, a repülőgépen és a szputnyikon keresztül egészen a Napig. Csermák lírai mesefilmje 1960-ban a 12. Velencei Nemzetközi Gyermekfilm-fesztiválon 1. díjat nyert.

Mese a bogárról (1963, 7’)
rendező: Nepp  József
A hatvanas-hetvenes éveket uraló, abszurdba hajló groteszk karikatúra-parabolák nagymestere Nepp József volt, aki nemcsak rendezőként, de másoknak írt forgatókönyveivel is remekelt. A már külföldön is díjakkal elismert Mese a bogárról a rendező harmadik önálló rendezése (Szenvedély, 1961; Holnaptól kezdve, 1963), melyben a címbéli bogarat a reggeli újságban olvasott rémhírek ültetik el a szürke kisember fülében. Nyugalma elveszik, élete kizökken a megszokott kerékvágásból.

Átváltozások (1964, 7’)
rendező: Kovásznai György
A gesztusfestészetet és az absztrakt expresszionizmust improvizatív módon vegyítő alkotás „nem több mint egyetlen, mozgásba hozott festmény. A színek nyugtalanul és szüntelenül keresik azt az összhangot, mely a legteljesebben tolmácsolhatja a festői gondolatot. Egy férfi és egy nő portréjának sajátos mozgását mutatja, kutatván viszonyukat egymáshoz és a környező világhoz” – szól a film korabeli bevezetője. Kovásznai metamorfózisos festményfilmje a Mannheimi Filmfesztiválon Filmdukát-díjat kapott.

homofaber_gif

Homo faber (1965, 12’)
rendező: Szabó-Sipos Tamás
Az eredetileg műszaki tanulmányokat folytató Szabó Sipos népszerű, szórakoztató esszéfilmje 12 percbe sűrített „történelmi gyorstalpaló”, amely az őskortól az űr meghódításáig veszi sorra és állítja groteszk fénytörésbe az emberiség történelmi mérföldkőnek számító pillanatait. A rendező nevéhez fűződik az 1968-as gazdaságirányítási reform után a Magyar Televízió számára készített első tévésorozat, az Új Gazdasági Mechanizmust szellemesen bemutató Magyarázom a mechanizmust című népszerű ismeretterjesztő széria.

Öt perc gyilkosság (1966, 7’)
rendező: Nepp József
Nepp korábbi munkáiból ismert abszurd, morbid humor az Öt perc gyilkosság című krimi-, horror- és sci-fi-paródiában ér csúcsra. Ahogy ez a címből is sejthető, a film egy véget érni nem akaró gyilkosság-sorozatot mutat be, ahol az elkövetők dominószerűen válnak a következő gyilkos áldozatává a mozivásznon, majd pedig a nézőtéren is. A filmben bő öt perc alatt 46 alkalommal teszik el egymást láb alól az egyes szereplők a legválogatottabb eszközökkel.

Ellopták a vitaminomat (1966, 9’)
rendező: Foky Ottó
Foky Ottó, akit nem túlzás a magyar bábanimáció atyjának nevezni, számos népszerű bábmesesorozatot rendezett. A Nepp József által írt és Tóth János által fényképezett egyedi tárgyfilmekben pedig hétköznapi tárgyakkal mesél történeteket, és tesz idézőjelbe ismert filmműfajokat. Az Ellopták… akciófilm-, a Bizonyos jóslatok (1967) sci-fi-, A nagy mérkőzés (1968) televíziós sportközvetítés-paródia. Az Ellopták a vitaminomat című mesében két gengszter, azaz két bokszkesztyű az éjszaka leple alatt ellopja a kisfiú almáját. Az éjjeliőr, azaz a zseblámpa, riadóztatja a rendőrséget. A golyóscsapágy-járművön megérkeznek a nyomozók: a zsebrádió, a csavarhúzó, a kalapács, és elkezdődik a gengszterek üldözése az alma visszaszerzése érdekében.

tizdeka1_gif

Tíz deka halhatatlanság (1966, 9’)
rendező: Macskássy Gyula, Várnai György
A papírkivágásos animáció egyszerűségét idéző film csúcspont az ekkor már sok éve együtt dolgozó Macskássy-Várnai alkotópáros életművében. Éjsötét szatírába fojtott óda az alkotó képzelethez, melyet a designer-forgatókönyvíró Várnai a legsikerültebb filmjének tart. Főszereplője az isteni ihlet Pegazusa, aki a Parnasszustól időben és térben is fényévekre, egy a szépre-jóra cseppet sem fogékony időben, az alkotók, valamint a mindenkori néző korában születik meg.

variaciok1_gif

Variációk egy sárkányra (1967, 8’)
rendező: Dargay Attila
Dargay a hetvenes-nyolcvanas évek népszerű egészestés mozifilmjeivel (Ludas Matyi, 1976; Vuk,1981; Szaffi, 1984), illetve mesesorozataival (Pom-Pom, 1981-82) vált a nézők körében széles körben ismertté. A pályája első felében rendezett humoros rövidfilmek közül a meséket parodizáló Variációk… a klasszikus sárkányölő királyfi legendáját fordítja ki. A permutációra épülő gegfilm a középkori lovag, a hercegnő és az őt elrabló sárkány hármasából kialakuló lehetséges szituációkat variálja.

Hamlet (1967, 13’)
rendező: Kovásznai György
Kovásznai szerint filmje 14 perces „groteszkbe és karikatúrába hajló, modern tiszteletadás, főhajtás a klasszikus hamleti színpad soha el nem avuló lehetőségei előtt.” A kizárólag állóképekre épülő filmben spontán vázlatrajzokat, lendületes akvarelleket, sebtében papirosra skiccelt filctollábrákat, figuratív és absztrakt képeket helyez egymás mellé, melyek az érzelmileg túlfűtött drámát ironikus módon ellenpontozzák, és aktualizálják. A film zenéjét az Illés szerezte, Shakespeare szövegkönyvének rövidített változatát Orbán Tibor kelti életre bravúrosan.

Nyelvlecke (1968, 10’)
rendező: Vajda Béla
Vajda Béla a Színház- és Filmművészeti Egyetemen készült diplomafilmjében a külföldiek számára írt magyar nyelvkönyv beszédgyakorlatait adta busafejű hőse szájába. A hétköznapi munkásemberekre erőltetett szocialista lózungok azonnal kövér idézőjelek közé kerültek, amint azokat a nyelvet törő, elrajzolt karikatúraember elkezdi nyökögni. A filmet, a többi főiskolás vizsgafilmmel együtt, az Oberhauseni Rövidfilmfesztiválon díjazták.

koncertissimo2_gif

Koncertisszimó (1968, 5’)
rendező: Gémes József
Gémes József első önálló rendezése, a Bélai István forgatókönyvéből kiinduló Koncertisszimó a háborúskodás trivializálása: miközben a színpadon katonák fegyverekkel hangolnak, az előkelő közönség magát mit sem zavartatva saját kivégzésére gyülekezik a koncertteremben. Az eredetileg festőművésznek készülő Gémes a látványos totálokat posztimpresszionista gouache-technikával festette meg. Ehhez a festményfilmes technikához tért vissza az 1984-es Daliás idők című kultikus egészestés filmje készítésekor is.

daliasdvd

A nap és a hold elrablása (1968, 13’)
rendező: Reisenbüchler Sándor
Juhász Ferenc költeményének animációs feldolgozása egy folklór szimbólumokat fölvonultató, mágikus-mitologikus történet, melyben a háború borzalmai és az emberi gonoszság eltüntetik a Napot és a Holdat, a sötétség hatalma uralkodik az emberen. Az animáció hagyományos eszköztárával szakító, víziószerű, kollázsfilmeket jegyző rendező ars poeticája.

Szvit (1969, 7’)
rendező: Richly Zsolt
Richly Zsolt a zenei szerkezetű, emotív-lírai filmversek műfajában alkotja legtöbb szerzői filmjét (Indiában, 1966; A páva, 1969; Szvit, 1969; Medvetánc, 1971; Molnár Anna, 1972; Kőműves Kelemen, 2009). A Szvitben öt magyar népdal (A juhász, Kis kece lányom, Hajnövesztő, Zöld erdőben, Katalinka) csendül fel Kodály Zoltán énekkari feldolgozásában. A film minden egyes tétele a magyar népi díszítőművészet elemeit használja fel.

Sós lötty (1969, 5’)
rendező: Szoboszlay Péter
A Sós lötty, Szoboszlay Péter harmadik rendezése (Ha én felnőtt volnék, 1966; Aki bújt, bújt, 1968), a pszichedelikus pop-art, illetve a hippi-szecesszió stílusjegyeit alkalmazza. Sajátos szociálpszichológiai tanulmány a hétköznapokban mindenütt jelenlévő zsarnokságról, ahogy a megállás nélkül furkálódó anyós megmérgezi fia és menye életét. A fúriaszerű asszony monomániás mantrája Dayka Margit szuggesztív előadásában szólal meg. A film zaklatott tempójú zenéjét a rendező szinte állandó zeneszerző-társa Tomsits Rudolf dzsessztrombitás szerezte.

Hídavatás (1969, 5’)
rendező: Jankovics Marcell
A közéleti filmkarikatúrák sokszorosan díjnyertes darabja. A film az első felnőttekhez szóló magyar mozisorozat, a Dargay-Nepp-Jankovics alkotótrió ötletéből indult Gusztáv stílusában készült, sztoriját a korszak számos gegfilmjének ötletgazdája, Bélai István jegyzi. Az új híd avatásáról szóló rajzfilm a protokoll üres formaságait fricskázza. A lendületes kameramozgással végigpásztázott hídban az 1964-ben átadott, új Erzsébet-híd kontúrjait lehet felfedezni.

A rács (1970,2’)
rendező: Macskássy Gyula; Várnai György
Macskássy közel négy évtizedet felölelő alkotói pályájának záróköve az az 1970–71-ben Várnai György sajtókarikatúráiból készített Ember és ember című szkeccs-sorozat, a jelenkori stupiditás, az emberi szűklátókörűség, közöny, durvaság, a tespedtség percnyi hosszúságú filmenkénti látleletei. E morbid karikatúraszéria egyik legemlékezetesebb darabja A rács, melyben a börtönlét sivárságát a rab a falra skiccelt színes krétarajzzal próbálja feledtetni, azonban csekélyke kis örömét a tartótiszt nem habozik pár mozdulattal földbe döngölni.

Orosz Anna Ida

• Publikálva: 2014.10.01. 09:08 • Címke: animáció, dvd

Magyar játékfilmek