a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Királyi vadászkastély, amelyben király nem járt
Klösz György hajdani kamerájának köszönhetően szép utazást tehetünk a magyar múltba, és három (1, 2, 3,) állomás után most ismerkedjünk meg egy olyan épülettel, aminek nyoma sem maradt, úgy eltűnt 1945 után, mintha nem is lett volna. Emlékét a helybelieken kívül, Klösz két, szinte azonos beállítású fotója mellett csak néhány képeslap és más felvétel őrzi. Pedig királyi vadászkastély volt, igaz, király sohasem járt benne.
Ferenc Józsefről van szó természetesen, a leghosszabb ideig uralkodó magyar királyról, aki egy kicsinyes sértődés miatt be sem tette a lábát a galgamácsai királyi vadászkastélyba, amit pedig neki emeltetett a hálás nemzet 1869 és 1870 között. Pedig a király sokat vadászott gímszarvasra a Gödöllő környéki erdőkben, ahonnan már egyáltalán nincs messze a Galgamácsa-ecskendi vadászkert, a maga szép szarvasállományával. Az épületről, mint annyi más historizáló magyarországi kastélyról Sisa József akadémiai doktori értekezésében olvashatunk részleteket. Ezek szerint a 25 ezer forintba kerülő neogótikus stílusú téglaépület tervezője Schultz Ferenc építész volt, a belsőépítészet és a dekoráció pedig a soproni Storno Ferenc keze munkáját dicséri.
A királyi vadászkastély homlokzata. A felvétel 1895-1899 között készült (Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.12.077)
A szimmetrikus, valahol leginkább templomra emlékeztető kastélyban a bejárattal szemben volt a díszes ebédlő, ahová a szuterénszinten megterített és minden finomsággal megrakott asztalt lifttel emelték fel. Az ebédlő felett, az emeleten egy nagy terem volt és a két központi helyiséghez 4 – 4 szoba csatlakozott oldalról, ahová a királyt és a vele vadászó előkelőségeket szándékozták elszállásolni. A termek és szobák bútorzata a kor divatja szerint ónémet stílusban készült, a falakat borító freskók pedig vadászjeleneteket ábrázoltak. A két terem központjában pedig egy-egy hatalmas szarvasagancs csillár ontotta a fényt. Ha Ferenc József nem is, e pompát és a kényelmet természetesen mások kihasználták és élvezték, míg el nem jött az 1944-es esztendő, és vele a Szovjetunió Vörös Hadserege. Az épület vélhetően a helybeliek aktív közreműködésével, 1945-re tűnt el a föld színéről, mégpedig úgy, hogy nyoma sem igen maradt a föld felett.
Pálffy Lajos