a rovat írásai

Ishiguróé a Nobel

Kazuo Ishiguro angol írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.

Hemingway tíz évesen képzeletben Európába utazott

Előkerült Ernest Hemingway első elbeszélése, amelyet még tízéves korában írt. A fikciós útinaplót két Hemingway-kutató, Sandra Spanier és Brewster Chamberlin találta meg egy Key West-i magánarchívumban.

100 éve született Szbó Magda - megemlékezés Debrecenben

Szabó Magda születésének 100. évfordulója alkalmából emlékházat és domborművet avattak az író egykori iskolájában, a debreceni Dóczy gimnáziumban.

Csesztve és Sztregova, Arany és Madách

Madách Imre Irodalmi Napokat tartanak a szlovákiai Alsósztregován és a Nógrád megyei Csesztvén; a pénteki és szombati rendezvény programjait Arany János születésének 200. évfordulója jegyében állították össze, és megemlékeznek a két költő barátságáról is, tájékoztatta az MTI-t a csesztvei Madách Imre Emlékház munkatársa.

Költő elvont gondolatisággal

Hatvan éve, 1957. október 3-án halt meg Szabó Lőrinc Kossuth-díjas költő, műfordító.

Tompa a búslelkű verselő lelkész

Kétszáz éve született Tompa Mihály, népdalokból kiinduló édes-bús elégiák és hazafias versek szerzője. Három település református lelkésze, és Petőfi, majd Arany barátja. Aki végül is három faluban élte le életét, és vetette papírra tekintélyes életművét.

Ma van a magyar dráma napja

A magyar dráma napját 1984 óta rendezik meg Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve.

King a rémkirály

Nagy valószínűséggel Stephen Edwin King írással tölti 70. születésnapját is. Na jó, mondjuk inkább, hogy azért reggel még bepötyög néhány bekezdést az aktuális műből, és csak azután adja meg magát a nagy napnak. És ünnepelheti, ünnepeltetheti magát, mert valószínűleg ő a világ legismertebb, és legelismertebb élő írója.

Arany János a fasori kerítésen

Arany János üzenetei címmel a magyar irodalom egyik legnagyobb alakját kívánja megidézni születésének 200. évfordulója alkalmából a Magyar Írószövetség rendhagyó emlékkiállítása.

Regény született abból a torockói útból

Jókai Mór 140 éve megjelent Egy az Isten című regényének eredeti kéziratát is bemutatja a Petőfi Irodalmi Múzeum az unitárius egyház és az irodalom kapcsolatáról szóló kamarakiállításon, mondta a múzeum gyűjteményi igazgatója az M1 aktuális csatornán vasárnap.

Jókai Anna utolsó nagy ajándéka

Jókai Anna egyszerre volt a magyarok közösségének szószólója és élő lelkiismerete, mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere csütörtökön a Pesti Vigadóban, ahol bemutatták a júniusban elhunyt írónő utolsó könyvét, az Átvilágítás című önéletírást.

Irodalom összes cikke »

​Mi is lehet az Elfújta a szél titka?

elfujta_a_szel_leadSokan feltették már a kérdést, hogy miért is lett a világ egyik legsikeresebb regénye az Elfújta a szél. Az éppen 80 évvel ezelőtt a könyvesboltokba került kétrészes alkotás a maga több, mint 33 milliós, folyamatosan növekvő példányszámával úgy tűnik, örökre bekerült a legolvasottabb könyvek közé.

Ahol az abszolút rekordot amúgy a Biblia tartja csaknem négy milliárdos számmal, de nem árt tudnunk, hogy Mao Ce-tung beszédeinek gyűjteményéből is kinyomtak 820 ezer példányt. És azt sem, hogy J.K. Rowling, Tolkien, Coelho, de még Dan Brown bizonyos munkái is megelőzik Margaret Mitchell művét. Aki 1900-ban született a Dél egyik legfontosabb városában, Atlantában, és talán beszélgetett is olyanokkal, akik gyerekként átélték az amerikai polgárháborút, azon belül a konföderáció szenvedéseit. Mert, bár nem nagyon hangsúlyozzák, de a hadműveletek jobbára az uniótól elszakadni kívánó államok területén zajlottak, ennek következtében a fosztogatások, az erőszak miatt rengeteget szenvedett az ottani civil lakosság is. A regény cselekménye például Atlantában is játszódik, amit az északiak 1864. szeptember 2-án porig égettek. (Egészen pontosan Sherman tábornok előbb kikergette a lakosságot, majd felgyújtotta a katonai és kormányzati épületeket, de a tűz átterjedt a magánházakra is.)

A szerző, Margaret Mitchell

Észak és Dél rettenetesen véres háborúja sokaknak az új és a régi világ összecsapása volt, és a régi vesztett, tehát pusztulnia kellett. A pusztulás, és az azt követő újjáépítés tárul elénk abban a 12 esztendőben, ami alatt regény játszódik. Az új világ mellett pedig egy jellem fejlődését is nyomon követhetjük, hiszen a főszereplőből, Scarlett O’Harából, a 16 évesen a kérők között válogató, kényes ültetvényeslányból érett, kemény akaratú nő lesz, aki képes arra is, hogy a nálánál gyengébbeken segítsen.

Clark Gable a könyvvel

Igaz, nem akármilyen tüzekben edződik közben, a polgárháború mellett a viszonzatlan és reménytelen szerelem is égeti. A férjnek minden megfontolás nélkül kiválasztott Ashley Wilkes inkább Melanie Hamiltont veszi el feleségül, így Scarlett, hogy imádottja közelében maradhasson, annak bátyjához, Charleshoz megy nőül. Akit nem szeret, és aki a háború elején járványban meg is hal. A feltétel nélkül és rajongásig szeretett Ashley mellett megjelenik a kalandor Rhett Butler is az életében, akinek sokat köszönhet, és akit végül akkor veszít el, amikor rádöbben, hogy a gyengének bizonyuló Ashley mellett, vagy inkább helyett igazából már régóta őt szerette.

Clark Gable és Vivien Leigh

A könyv rendkívüli sikeréhez e dráma is sokat hozzátehetett, de minden bizonnyal azok is kézről-kézre adták, akik végre valami olyat is olvashattak, amiben a rabszolgatartók nem voltak feltétlenül gonoszak, a rabszolgák hátán meg nem csattogott naphosszat a korbács. Érik is olyan vádak a korábban újságírásból élő Mitchell-t, hogy túlontúl rózsaszín képet festett erről a világról. Ami pedig nem felelt meg az akkori kánonnak, de hát végül is az olvasók meghozták a döntést, amikor pillanatok alatt elkapkodták az első kiadásokat. A rendkívüli sikerhez a kor sztárjaival leforgatott film is hozzájárult, a jogok már a könyv megjelenése után egy hónappal, rekord összegért keltek el. Három rendező is dolgozott rajta, végül a forgatás közben idegkimerültséget kapó Victor Fleming neve került a stáblistára. Olyanok közé, mint a Buttlert alakító Clark Gable, vagy az angol Vivien Leigh, akinek ez hozta meg a világhírt és az Oscart. Ez utóbbi díjból a film tízet zsebelhetett be, köztük a legjobb női mellékszereplő díját, amit első afroamerikaiként Hattie McDaniel kapott meg.

Vivien Leigh és Hattie McDaniel

Hogy aztán a film, vagy a tényleg hatásos szerelmi szál, esetleg a Dél világának sokak számára elfogadható ábrázolása hozta meg inkább a sikert, azt kár lenne latolgatni. A lényeg, hogy az „egykönyves”, és azért mindjárt Pulitzer-díjas Margaret Mitchell műve már 80 éve ott van az első tízben, és ott is marad még nagyon sokáig, míg könyveket olvas az ember.

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2016.06.30. 13:21 • Címke: évforduló

Kapcsolódó írások

Digitális Irodalmi Akadémia