a rovat írásai

Sok pénzt adtak Einstein leveleiért

190 ezer euróért (58,7 millió forintért) keltek el egy jeruzsálemi árverésen Albert Einstein levelei, melyekben a fizikáról, Istenről és Izrael államról is írt.

Főbejárata az athéni Erekhteion mintáját követi

Száznyolcvan éve, 1837. június 22-én helyezték el Pesten a Magyar Nemzeti Múzeum épületének alapkövét.

A fejedelmi aranykortól a kisemmizésig

Tiltott kastélyok – Erdélyi történelmi családok a jóvátétel útvesztőjében címmel nyílt nemzetközi vándorkiállítás a Pesti Vigadóban.

Kalapács alatt David Rockefeller gyűjteménye

A márciusban elhunyt David Rockefeller mesés műkincsgyűjteményéből, bútoraiból és egyéb berendezési tárgyaiból rendeznek árverést jövő tavasszal, jelentette be a Christie's árverési ház.

Az első versenyt természetesen a gróf lovai nyerték meg

Hogy 190 évvel ezelőtt is ekkora lett volna a meleg, az nem nagyon hiszem. Először is akkoriban még nem is álmodtak az üvegházhatásról, aztán meg éppen ezen a napon rendezték meg az első hazai lóversenyt az Üllői és a Soroksári utak között, a Széchenyi István gróf által kijelölt pályán.

Az angol királyfi és a szász erődtemplomok

Az erdélyi szász erődtemplomok restaurálását, környezetük felélesztését, turisztikai és gazdasági hálózatokba való bevonását tűzi ki célul Károly herceg Romániában bejegyzett civil szervezete, a Walesi Herceg Románia Alapítvány – közölte a Mediafax hírügynökség.

Robotok, mesterséges intelligenciák és mellékhatásaik

A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) aktívan dolgozik azért, hogy a robotika fejlődésének minél több haszonélvezője legyen, de a „kockázatokra és mellékhatásokra” is felhívjuk a figyelmet. Az NJSZT ennek szellemében most robotika kiállítást rendez a Társaság Informatika Történeti Kiállításában.

Előkerült az elveszettnek hitt fontos oklevél

Előkerült Szombathely 1607-es kiváltságlevele, amelyet évszázadok óta elveszettnek hittek. A dokumentumot hétfőn mutatták be Szombathelyen, a Vas Megyei Levéltárban, és egy hétig a nagyközönség is megtekintheti az épület földszintjén nyílt kiállításon.

Tudós hegymászó és a Vatikán első uralkodója

Százhatvan éve, 1857. május 31-én született XI. Piusz pápa, a független Vatikánvárosi Állam első uralkodója.

JFK 100

Vannak érdekes dolgok, ilyen például a 100 éve született John Fitzgerald Kennedy népszerűségének folyamatos növekedése. Másokat inkább el szoktak idővel felejteni az emberek, míg ő jó húsz évvel ezelőtt nem tartozott az Államok tíz legismertebb, legnagyobbra értékelt elnökei közé, most stabilan a negyedik helyet foglalja el a listán, ha időközben nem lett már bronzérmes.

Az idő és Rust repülése

Az idő repül, már harminc éve annak is, hogy Matthias Rust leszállt Cessnájával a Vörös Téren, hogy Gorbacsovval beszélgethessen a világbékéről. A szovjet pártfőtitkárral végül később sem sikerült találkoznia (Gorbi valamiért sosem volt kíváncsi rá), de tettével tovább repesztette a diktatúra ledönthetetlennek tartott falát.

Művelődés összes cikke »

Nadrágot hordó uralkodó szoknyában

mária terézia lead

„Mindenkitől elhagyatva, egyedül a magyarok hűségéhez és régóta ismert áldozatkészségéhez folyamodunk. Személyünk, gyermekeink, koronánk és a birodalom végső veszedelmében kérjük a rendek haladéktalan segítségét” – mondta a 300 éve született Mária Terézia 1741-ben, mikor már csak ránk számíthatott trónjának megőrzésében. Hiába, mindig is lovagias nemzet voltunk, de cserében nem mindig azt kaptuk, amit elvárhattunk volna. Mária Teréziától sem, aki ugyan adott sok jót is a magyarságnak, de még többet a dinasztiának és hű osztrákjainak.

Igazi szép kerek évfordulóhoz érkeztünk, 300 éve született meg a magyar történelem első és utolsó tényleges női uralkodója. Mária Terézia (németül Maria Theresia Walburga Amalia Christina von Habsburg) neve még néhány évtizede is szinte mindenki által ismert volt Magyarországon, csak talán a napjainkban zajló technológiai forradalommal járó „elbutulás” az oka, hogy lassan a felejtés homályába süllyed. No, de nézzük inkább azokat a dolgokat, amiben biztosan lehetünk egyik igazán figyelemre méltó uralkodónk kapcsán. Induljunk el VI. Károlytól, aki a levert Rákóczi-szabadságharc után rávette a magyar nemességet (is) a Pragmatica sanctio, azaz a nőági örökösödés törvénybe iktatására. Károly biztos akart lenni a dolgában, és igaza is volt, mert ugyan három év múlva fia született, de a Lipót János névre hallgató trónörökös meg is halt rövidesen. Így lépett előre a sorban az egy évvel a fiú után született Mária Terézia, akiről még apja sem hitte, hogy trónra fog egyszer kerülni. Ezért nem is vonták be az államügyekbe, 1736-ban pedig szerelmi házasságot köthetett az akkor Bécsben élő Lotharingiai Ferenccel.

mária terézia
Forrás: Wikipédia

Aki kilenc év múlva a Német Római Birodalom császára lesz, felesége pedig így már királynő és császárné. Mert az ereje teljében lévő, és a fiú utódban mindvégig bízó Károly 1740 októberében váratlanul elhalálozott, és így valósággal Mária Terézia nyakába szakadt az uralkodás egy nagy, több nemzetiségű és problémákkal tele birodalomban. És ráadásul úgy, hogy ezt a bizonyos nőági örökösödést minden korábbi elfogadója felrúgta – kivéve a magyarokat. Így aztán mikor II. Frigyes Poroszországa és a franciák is a Habsburg birodalomra támadtak, és a bajorok, a szászok, és Spanyolország is Mária Terézia ellen fordult, csak mi maradtunk az akkor már négy gyermekes asszonynak. És ha zabot nem is, de vért, azaz sorozott katonát azt adtunk. Így aztán a nyolc éves Osztrák örökösödési háborúban Szilézia oda lett, de a trón megmaradt. És az amúgy nem igazán kiemelkedő szellemi képességekkel bíró uralkodó a trónon maradt  és gyakorlatias gondolkodását kiválóan tudta kamatoztatni az uralkodásban. Bizony, az évszázados magyar állóvízbe az első komolyabb kavicsokat ő, és apparátusa dobálta bele. Mindenek előtt Kaunitz herceg, aki még báróként a külpolitikát erősítette, majd mindenható kancellár lett. És a birodalom már elbírta a Hétéves háborút is (1756 – 1763), és a sok vérontás után (a magyar huszárság mások mellet Hadik András révén is tovább alapozta világhírnevét) jutott a férjét politikailag teljesen a háttérbe szorító uralkodónőnek ideje a kidolgozott reformokra és a családjára is. A férjét mindhalálig szerető asszonynak 16 gyermeke született, s az életben maradottakat mindvégig nevelte, ellátta tanácsaival. Amik a divat és az életvitel mellett az olvasmányokra is kiterjedtek. Minden lányának a lelkére kötötte, hogy hasznos legyen a férje számára, ezt tartotta a legfontosabb asszonyi kötelezettségnek. Mária Terézia mélyen vallásos volt, ezért is okoztak neki gondot a kijelölt utód, József furcsa, nem éppen az egyház törekvéseit támogató megnyilvánulásai. (József többek között az egyház nagy ellenfelét, Voltaire-t is meg akarta látogatni.) Hasonlóan fájdalmas volt számára férje elvesztése, akinek halála (1765) után csak feketében járt és a haját is mindig rövidre vágatta.

mária terézia
Az uralkodó magyar huszárokkal

S hogy a bevezetőben említettekről is szó essék, valóban sokat köszönhetünk neki: többek között a kötelező iskoláztatást, a jobbágyok helyzetének könnyítését és adózásuk egységesítését, a műveltség terjesztését is segítő magyar királyi nemes testőrség létrehozását (Bessenyei György, Gvadányi József, Pálóczi Horváth Ádám) vagy a nagyszombati egyetem Budára költöztetését. Ugyanakkor a kettős vámhatárról szóló rendeletével az osztrák és cseh iparvidékeket támogatva megakadályozta a magyar ipar fejlődését. Ennek hatása még a napjainkban is érezhető. És érezhető lesz akkor is, amikor Mária Terézia neve már a televíziós vetélkedők nehezebb kvízkérdései közé fog tartozni.

(Adatbázisunkban mások mellett olvashatják Mária Terézia a Berlint is elfoglaló Hadik Andráshoz írott levelét is.)

Pálffy Lajos

 

 

• Publikálva: 2017.05.10. 12:03