a rovat írásai

Igaza lett Kossuth Cassandrának?

150 évvel ezelőtt, május 22-i keltezéssel született meg Kossuth Lajos híres Cassandra-levele, mellyel a Deák Ferenc által tető alá hozott kiegyezést bírálja, és egyben ennek következményeképp a magyar nemzet halált jósolja. Az írás címezettje Deák, akit egyszerűen csak „barátomként” szólít meg. A terjedelmes értekezés sajtó- és politikai vitákat gerjesztett, de a kiegyezés folyamatát nem szakította meg.

Sírjaik Kárpátalján domborulnak

A magyarországi Vigyázók Had- és Kultúrtörténeti Egyesület több mint 10 évet felölelő kárpátaljai hadisírgondozói tevékenységét bemutató fotókiállítás nyílt Beregszászon.

Kezdődik a Magyarpolányi Passió

A Magyarpolányi Passió a hagyományokhoz híven a falu lakóinak előadásában látható majd június első három hétvégéjén. A Krisztus szenvedéstörténetét bemutató színdarab a település Kálváriadombján várja az érdeklődőket, tájékoztatta az MTI-t a darab rendezője.

Szent László és a kun új színben Sepsikilyénben

Teljes pompájában látható ismét a sepsikilyéni középkori unitárius templom Szent László-legendát ábrázoló freskója, miután a Rómer Flóris Terv keretében, a Teleki László Alapítvány irányításával befejeződtek a restaurálási munkálatok, mondta az MTI-nek Diószegi László, az alapítvány igazgatója.

Sátoraljaújhelyen Az év múzeuma

A Petőfi Irodalmi Múzeum főosztályaként működő sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeuma nyerte el Az év múzeuma 2016 pályázat fődíját; Az év kiállítása pedig az OSZMI Bajor Gizi Színészmúzeumának Háromszázezer magas Cé - Simándy 100 című tárlata lett.

A kolhozból Manchesterbe indul Engels

A nagy-britanniai Manchesterbe szállítják egy kelet-ukrajnai faluból Friedrich Engels (1820-1895) német társadalomtudós, Karl Marx mellett a Kommunista kiáltvány társszerzőjének és a marxizmus tudományos elmélete megalapozójának szobrát, adta hírül a TSZN ukrán hírtelevízió.

Utolsó győzelmünk hordágyról megszerezve

Éppen 100 esztendeje ezen a napon történt kevés 20. századi katonai sikereink egyike, az otrantói tengeri áttörés. Ami talán a csatát vezető Horthy Miklós személye miatt is felejtésre volt ítélve egészen a rendszerváltásig, vagy még tovább is. Pedig már csak a számok alapján is egyértelmű a siker. Most, az események után 100 évvel talán már le lehet írni azt is, hogy a győzelem Horthy Miklósnak a vezényletével valósult meg, aki öt sebből vérezve, egy becsapódástól a hallását is elvesztve vezényelte le a csata végét, és vitte győzelemre a többszörös túlerő ellen hajóinkat.

Elgurították a 1100 tonnás síremléket

Látványos művelettel egészben áthelyeztek egy középkori mauzóleumot Törökországban, mert a műemléket elönthette volna a Tigris folyón épülő óriásgát vize.

P.S. (Utóirat): Szeretlek

Jóval könnyebb lett volna Mária Terézia helyzete, ha messengeren vagy emailben tudott volna üzeneteket küldeni a gyerekeinek. A német-római császárné naponta küldött leveleket fiainak és lányainak, amelyekben az uralkodói kötelességeikre és házastársi kötelezettségeikre hívta fel a figyelmet.

Nadrágot hordó uralkodó szoknyában

„Mindenkitől elhagyatva, egyedül a magyarok hűségéhez és régóta ismert áldozatkészségéhez folyamodunk. Személyünk, gyermekeink, koronánk és a birodalom végső veszedelmében kérjük a rendek haladéktalan segítségét” – mondta a 300 éve született Mária Terézia 1741-ben, mikor már csak ránk számíthatott trónjának megőrzésében. Hiába, mindig is lovagias nemzet voltunk, de cserében nem mindig azt kaptuk, amit elvárhattunk volna. Mária Teréziától sem, aki ugyan adott sok jót is a magyarságnak, de még többet a dinasztiának és hű osztrákjainak.

Hogyan is költöztessék Tutanhamon fáraó trónját, ládáit és ágyát?

Régészek és restaurátorok tanácskoztak vasárnap Kairóban arról, hogyan lehet biztonságosan új kiállítási helyükre, a város egy másik részében épülő új múzeumba szállítani az egyiptomi főváros központjában lévő Egyiptomi Múzeumból Tutanhamon fáraó trónját, ládáit és ágyát.

Művelődés összes cikke »

Nadrágot hordó uralkodó szoknyában

mária terézia lead

„Mindenkitől elhagyatva, egyedül a magyarok hűségéhez és régóta ismert áldozatkészségéhez folyamodunk. Személyünk, gyermekeink, koronánk és a birodalom végső veszedelmében kérjük a rendek haladéktalan segítségét” – mondta a 300 éve született Mária Terézia 1741-ben, mikor már csak ránk számíthatott trónjának megőrzésében. Hiába, mindig is lovagias nemzet voltunk, de cserében nem mindig azt kaptuk, amit elvárhattunk volna. Mária Teréziától sem, aki ugyan adott sok jót is a magyarságnak, de még többet a dinasztiának és hű osztrákjainak.

Igazi szép kerek évfordulóhoz érkeztünk, 300 éve született meg a magyar történelem első és utolsó tényleges női uralkodója. Mária Terézia (németül Maria Theresia Walburga Amalia Christina von Habsburg) neve még néhány évtizede is szinte mindenki által ismert volt Magyarországon, csak talán a napjainkban zajló technológiai forradalommal járó „elbutulás” az oka, hogy lassan a felejtés homályába süllyed. No, de nézzük inkább azokat a dolgokat, amiben biztosan lehetünk egyik igazán figyelemre méltó uralkodónk kapcsán. Induljunk el VI. Károlytól, aki a levert Rákóczi-szabadságharc után rávette a magyar nemességet (is) a Pragmatica sanctio, azaz a nőági örökösödés törvénybe iktatására. Károly biztos akart lenni a dolgában, és igaza is volt, mert ugyan három év múlva fia született, de a Lipót János névre hallgató trónörökös meg is halt rövidesen. Így lépett előre a sorban az egy évvel a fiú után született Mária Terézia, akiről még apja sem hitte, hogy trónra fog egyszer kerülni. Ezért nem is vonták be az államügyekbe, 1736-ban pedig szerelmi házasságot köthetett az akkor Bécsben élő Lotharingiai Ferenccel.

mária terézia
Forrás: Wikipédia

Aki kilenc év múlva a Német Római Birodalom császára lesz, felesége pedig így már királynő és császárné. Mert az ereje teljében lévő, és a fiú utódban mindvégig bízó Károly 1740 októberében váratlanul elhalálozott, és így valósággal Mária Terézia nyakába szakadt az uralkodás egy nagy, több nemzetiségű és problémákkal tele birodalomban. És ráadásul úgy, hogy ezt a bizonyos nőági örökösödést minden korábbi elfogadója felrúgta – kivéve a magyarokat. Így aztán mikor II. Frigyes Poroszországa és a franciák is a Habsburg birodalomra támadtak, és a bajorok, a szászok, és Spanyolország is Mária Terézia ellen fordult, csak mi maradtunk az akkor már négy gyermekes asszonynak. És ha zabot nem is, de vért, azaz sorozott katonát azt adtunk. Így aztán a nyolc éves Osztrák örökösödési háborúban Szilézia oda lett, de a trón megmaradt. És az amúgy nem igazán kiemelkedő szellemi képességekkel bíró uralkodó a trónon maradt  és gyakorlatias gondolkodását kiválóan tudta kamatoztatni az uralkodásban. Bizony, az évszázados magyar állóvízbe az első komolyabb kavicsokat ő, és apparátusa dobálta bele. Mindenek előtt Kaunitz herceg, aki még báróként a külpolitikát erősítette, majd mindenható kancellár lett. És a birodalom már elbírta a Hétéves háborút is (1756 – 1763), és a sok vérontás után (a magyar huszárság mások mellet Hadik András révén is tovább alapozta világhírnevét) jutott a férjét politikailag teljesen a háttérbe szorító uralkodónőnek ideje a kidolgozott reformokra és a családjára is. A férjét mindhalálig szerető asszonynak 16 gyermeke született, s az életben maradottakat mindvégig nevelte, ellátta tanácsaival. Amik a divat és az életvitel mellett az olvasmányokra is kiterjedtek. Minden lányának a lelkére kötötte, hogy hasznos legyen a férje számára, ezt tartotta a legfontosabb asszonyi kötelezettségnek. Mária Terézia mélyen vallásos volt, ezért is okoztak neki gondot a kijelölt utód, József furcsa, nem éppen az egyház törekvéseit támogató megnyilvánulásai. (József többek között az egyház nagy ellenfelét, Voltaire-t is meg akarta látogatni.) Hasonlóan fájdalmas volt számára férje elvesztése, akinek halála (1765) után csak feketében járt és a haját is mindig rövidre vágatta.

mária terézia
Az uralkodó magyar huszárokkal

S hogy a bevezetőben említettekről is szó essék, valóban sokat köszönhetünk neki: többek között a kötelező iskoláztatást, a jobbágyok helyzetének könnyítését és adózásuk egységesítését, a műveltség terjesztését is segítő magyar királyi nemes testőrség létrehozását (Bessenyei György, Gvadányi József, Pálóczi Horváth Ádám) vagy a nagyszombati egyetem Budára költöztetését. Ugyanakkor a kettős vámhatárról szóló rendeletével az osztrák és cseh iparvidékeket támogatva megakadályozta a magyar ipar fejlődését. Ennek hatása még a napjainkban is érezhető. És érezhető lesz akkor is, amikor Mária Terézia neve már a televíziós vetélkedők nehezebb kvízkérdései közé fog tartozni.

(Adatbázisunkban mások mellett olvashatják Mária Terézia a Berlint is elfoglaló Hadik Andráshoz írott levelét is.)

Pálffy Lajos

 

 

• Publikálva: 2017.05.10. 12:03