1 - 10. találat a 135 közül. 1/14. lap
Tűt öntött az üllői ember
A fémöntés réges-régi technológiáiról már volt szó érintőlegesen ebben a sorozatban. Most a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum jóvoltából egy kora bronzkori öntőformával is megismerkedhetünk, hogy legyen fogalmunk arról, milyen egyszerű eszközökkel dolgoztak eleink.
2016.12.26. 13:33
Kiváló fotós betlehemezői 1971-ből
Hogy mi is az a betlehemes játék, arról a mandarchiv.hu-n is láthattak egy kis összegzést, most az adatbázis segítségével menjünk vissza az időben vagy ötven évet, látogassunk el a somogyi Vörsre, ahol mostanában évről-évre az ország egyik leghíresebb betlehemét építik fel.
2016.12.23. 13:35
Öreg fejsze feje
Hogy pontosan mire használhatták ezt az öreg vasfejszét, az nehéz lenne megállapítani. A formája az ácsok, fával dolgozó emberek által használt faragóbárdokra, fejszékre hasonlít. Ha megforgatjuk a Balatoni Múzeum munkatársai által 3D-ben digitalizált szerszámot, azt is láthatjuk, hogy jól értette mesterségét a régi kovács, aki készítette.
2016.12.19. 09:22
Benne volt az anyag
A rendszerváltás elsodorta gyufagyárainkat is, jó ideig mindenféle behozott teremékekkel, mások mellett törökországi gyufákkal tudtunk alágyújtani a reggeli kávénak. Pedig szinte mindenki tudja, hogy a jelenleg használt gyufa magyar találmány, de ez nem jelenti azt, hogy máshol ne lehetne olcsóbban előállítani. Hogy ez nem mindig volt így, arra bizonyíték a már ismert rákóczifalvi múzeum 3D-ben digitalizált „Szikra” gyufásdoboza.
2016.12.09. 10:52
Denevérkiállítás és titkos kamra a lovagoknak
Mint a legtöbb várat és kastélyt az egykori Vas vármegyében, a
borostyánkői és a lékai várat is alagút kötötte össze a legendák
szerint. Mivel Borostyánkő várában már jártunk, menjünk hát el Lékára
is, amit a kapzsi osztrák hercegek megfékezésére építettek a magyar
királyok, és ahol most denevérkiállítás mellett egy komplett kínzókamrát
is berendeztek turistacsalogatónak. És még ott van a templomosok vagy
johanniták kultikus kamrája is.
2016.12.08. 15:04
A haleszi felkelés
Szerencsés helyzetben van az utazó, aki úgy tér vissza a múltba, hogy a jelenben is tanulmányozhatja utazása célját, vizsgálata tárgyát. Így van ez Székesfehérváron a Haleszi Felkelés Emlékoszlopával is, amit a Városi Képtár Deák Gyűjteményében található, 20-as, 30-as években készült fotókon láthatunk a MaNDA adatbázisában.
2016.12.01. 12:37
Merre járhatott, kit szúrhatott, vághatott?
Korábbi írásunkban egy magyar tiszti szablya apropóján ismerkedhettünk meg ezzel a hatékony fegyvertípussal, most egy orosz fegyverről próbáljuk meg kideríteni, hogyan kerülhetett Magyarországra. A keszthelyi Balatoni Múzeum 3D-ben digitalizált orosz szablyája talán éppen I. Miklós cár közel 200 ezres hadseregével érkezett meg hozzánk.
2016.11.30. 13:04
Nagy érték a kis pléhdobozban
Hogy a vanília valamikor a sáfrány után a legdrágább fűszernek számított, nem sokan tudják. Az aztékok használták fel először a kosborfélékhez tartozó futónövény termését kakaójuk ízesítésére. II. Montezuma király állítólag ötven ilyen „koktélt” is megivott naponta, aztán megérkeztek a spanyolok, és örökre elment a kedve a kakaózástól. A vanília tehát a spanyolok révén került az öreg kontinensre, mi pedig most a rákóczifalvi múzeum jóvoltából tanulmányozhatunk egy régi vaníliás dobozt 3D-ben.
2016.11.28. 09:41
Amikor orosz hadifoglyok vetettek és arattak Zalában
A Nagy Háború 60 millió katonája közül 8-9 millióan estek
hadifogságba. Így az első évben már több, mint 200 ezer hadifogoly,
szerb és orosz katona érkezett Magyarországra is, a háború végéig
összesen vagy kétmillió cári alattvaló volt hadifogoly az Osztrák Magyar
Monarchia területén.
2016.11.24. 11:50
Amibe a gyilokokat tűzték
A szerbek és a magyarok évszázados konfliktusai mindkét részről sok
szenvedéssel jártak, de talán még többet szenvedtek déli szomszédaink a
több, mit 500 évig tartó oszmán-török uralom alatt, amikor a birodalomba
tagolva, önállóságukat elvesztve éltek.
2016.11.14. 11:11