Beszéljünk a sétáról

Egyre több a városi térrel foglalkozó ismeretterjesztő foglalkozás, játék, esemény: ezek keretében megismerhetjük lakóhelyük társadalmát, történelmét és építészetét. És közben jól is szórakozunk.

Június utolsó hétvégéjén Városi tér és pedagógia címmel szakmai napokat szervezett a Marom Egyesület és az ELTE Interkulturális Pszichológiai és Pedagógiai Központ. Az esemény apropója, hogy manapság egyre több a városi térrel foglalkozó ismeretterjesztő foglalkozás, játék, esemény: ezek keretében jobban megismerhetjük lakóhelyük környezetét, társadalmát, történetét és építészetét. Június 28-án az ELTE Kazinczy utcai épületében tízperces, gondolatébresztő előadások keretében hallhattunk a városi tér tanításban való felhasználásának lehetőségeiről. Olyan civil kezdeményezésekkel ismerkedhettünk meg, mint az alternatív városi séták, városismereti workshopok, városi térre tervezett fesztiválok, online játékok és az okostelefonos városi applikációk.

A pénteki program három szekcióra tagolódott. Az Épített környezet – megismerési cél vagy eszköz? keretében Zöldi Anna beszélt az iskolai és az iskolán kívüli környezeti nevelésről. Szó volt arról, az épített környezeti nevelés immár a NAT-ba is bekerült, különböző tantárgyakhoz kapcsolódva. A tudatos környezeti nevelésnek fontos szerepe lenne a közösségi városrendezésben: a szakemberek a helyi lakosokkal együttműködve alakítanák ki a közösségi tereket, parkokat. Lassan Magyarországon is meghonosodik ez a gyakorlat, jó példa rá a VIII. kerületi Teleki tér kialakításának közösségi fóruma, amely az Újirány Csoport koordinációjának köszönhetően működik.

Az első szekció előadói (Fotó: Ausztrics Andrea)

A szekcióban jelen volt az alternatív budapesti sétákat szervező civil kezdeményezések közül kettő. A BUPAP, azaz a Budapest Aszfalt Projekt kulturális-helytörténeti sétákat szervez főképp helybélieknek, „legyél helyben turista” jelmondattal. Képviselőjük, Lénárd Anna elmondta, hogy a klasszikus turizmus ismérveit kívánják kifordítani. 2011-ben elsősorban a feldolgozatlan múlt emlékhelyeivel, Budapest politikai emlékezetével foglalkoztak; az újjáépített Budapest rejtett kuriózumait mutatták meg. Rendeznek Bauhaus épületeket, vagy éppen a Svábhegyen XX. században történt tragikus történelmi eseményeket bemutató sétákat; az idei évadban a város jelen állapotáról tartanak sétákat, jövőre pedig az itt élő kisebbségi csoportok állnak a központban. Egy-egy séta előkészítése, tervezése fél éves időtartamot vesz igénybe. A program a közvetlenségen, a részvételen alapul, mindenkit aktív részvételre sarkall.

A Hosszúlépés.Járunk? képviseletében Merker Dávid beszélt a másfél évszázad zsidó társadalomtörténetét összefoglaló városi sétáikról: három sétát mutatott be, melyek során nem csak a történelmükről és szokásaikról mesélnek a vezetők, hanem olyan kevésbé látogatható helyszínekre is bevisznek, mint egy mikve. Zsidó gasztronómiai sétát is rendeznek, például Fűszeres Eszter blogger részvételével. A Budapest Pride keretében három sétát is tartanak Budapest LMBTQ múltjáról.

A második szekció egy asztalnál: Sarah de Günter, Nánay Fanni, Tarján Edina. (Fotó: Ausztrics Andrea)

A második szekció a Köztéri akciókról szólt. Sarah Günter a Pneuma Szövetség részéről érkezett. Ők tavaly nyáron a VIII. kerületi Tolnai Lajos utca egyik elhagyott óvodakertjét nyitották meg 10 hétre, 20 forintos operett címmel. Itt műhely működött azzal a céllal, hogy az oda betérők a művészet eszközeivel bizalmat, közös reményeket, egy nyitott társadalmat kovácsoljanak. Két hónap alatt felépítették Mókus Maxit, a Józsefváros hatalmas, multifunkcionális mókusát, aki egy színházi körmenet élén vezette át a sokaságot a nyócker tengerén.

Nánay Fanni, a Placcc Fesztivál egyik alapító szervezője a fesztivál eddigi 5 éves működéséről és alapelveiről számolt be. A Placcc Fesztivál a városban jellenző passzív mentalitás aktivizálást tűzte ki célul és azt, hogy jelezze, hogy a közterek tényleg közterek.

Tarján Edina, a budapesti Artemisszió Alapítvány a Budapest Workshopról beszélt. Az Artemisszió Alapítvány sokat foglalkozik Magyarországon élő külföldiekkel és menekültekkel. A bemutatott műhely nekik szól: nem az ismert turistaútvonalakat járják be, hanem egy szórakoztató játék keretében Budapest mindennapi oldalát ismerhetik meg. Ebben a programban eddig leginkább a Közép-Európai Egyetem diákjai részesülhettek.

Toronyi Zsuzsa, a MILEV vezetője (Fotó: Ausztrics Andrea)

A konferencia talán legizgalmasabb része a harmadik szekció, a Digitális város volt. Toronyi Zsuzsa, a Magyar Zsidó Levéltár (MILEV) vezetője elsősorban a levéltárak múzeumi funkciójáról, annak nehézségeiről beszélt. Bemutatta az Itt lakott Rosenthal című, tíz térképet tartalmazó interaktív installációt, amely a levétárban tárolt anyagok egy részének bemutatását is szolgálja. A térképeken 80 ház és egyes lakóinak története látható. Ennek különlegessége, hogy folyamatosan bővíthető és sok személyes tárgyról készített fotó, történet is felkerülhet a térképre. Ez azzal is összefüggésben áll, hogy egyre elterjedtebb a családfakutatás, egyre többen szeretnék megismerni családjuk gyökereit. A feltárt eredményekre pedig büszkék a leszármazottak, gyakran mutatják meg az eredményeket a nyilvánosságnak is, így akár egyes részletek a térképekre is felkerülnek.

Ruttkay Zsófia, a MOME Kreatív Technológia Laborjának a vezetője az Ottlik Géza Hajnali háztetők című regénye alapján készült okostelefonos alkalmazást, amelyet egy korábbi cikkünkben bemutattunk már. Az elkészítés menetén túl, a sokáig Hollandiában élt informatikus beszélt arról is, hogy ezek az applikációk sokszor megkívánják, hogy legyenek analóg kiegészítőik is (az Ottlik-app esetében például egy pad a Csendes Létterem körül). Beszélt a munka olyan gyakorlati részleteiről is, mint az engedélyek beszerzése, a szerzői jogi kérdések intézése illetve a támogatók megkeresése. A MOMÉ-n 2011 óta létezik a Digitális múzeum kurzus, amelynek keretében több hasonló projekt is létrejött, de az Ottlik-alkalmazás kapta eddig a legnagyobb médiafigyelmet.

A lelkes közönség, előtérben Nánay Fannival, a PLACCC egyik alapítójával (Fotó: Ausztrics Andrea)

Szó volt még az Immigropoly számítógépes játékról, amely az emigránsok életét hivatott bemutatni és egy pécsi kiadó fejlesztette ki, de ennek haszna kapcsán sokan kételkedésüknek adtak hangot. Nánay Fanni beszélt a Placcc Fesztivál keretében vagy annak alkalmából fejlesztett mobiltelefonos applikációkról, amelyek a város bizonyos aspektusát mutatják be. 

Az utolsó felszólaló, Susán Eszter előadásából kiderült, hogy a konferenciát tulajdonképpen a Marom Egyesület Time Traveler projektjének keretében létrejövő Dobler-bazár című online tananyag és alkalmazás apropóján szervezték meg. A 2015-re elkészülő, a régi pesti zsidónegyedet bemutató online tananyag az 1830-as évektől napjainkig követi Belső-Erzsébetváros történetét, magyar és angol nyelven. Az interaktív anyagot diákok és pedagógusok segítségével alakítják ki, mivel céljuk nem csak a társadalmi párbeszéd elősegítése, hanem az is, hogy a tananyagot a diákok önállóan használják az iskolákban is.

Másnap a BUPAP és a Beyond Budapest városi sétáin tapasztalhattuk, hogy hogyan fest mindez a gyakorlatban.

Lénárd Anna a Faltól falig című séta útvonalán vezette végig a résztvevőket. A séta a különböző városi falakról szólt: az egykori városkapukról, a gettó falairól és számos épület történetéről hallhattunk. Megtudhattuk, hogy a zsidónegyed miért pont a hetedik kerületben alakult ki, hogy milyen épületek álltak a Deák téren, vagy hogy hol van a város legrégebbi szobra. A gettó falának egy utcáról nem látható részét is megnéztük. Olyan házak udvarára is betértünk, amelyekről a járókelő nem is gondolná, hogy akár múltbeli, akár jelenkori jelentőségük van. Nem lehetett unatkozni a 75 perc alatt, a felkészült, gyakorlott vezető időnként játékos kérdésekkel frissítette fel útitársakat.

A második sétán a Biksz Judit és Varga Attila (Beyond Budapest és Uccu Roma Informális Oktatási Alapítvány) vezetésével látogathattuk meg a hamarosan átalakuló Teleki teret, a Népszínház utca környékét és a Mátyás teret. Fény derült arra, hogy itt van a város legrégebben folyamatosan működő zsinagógája, de rengeteg imaszoba is. A Teleki tér történelmi múltján túl a jelenről is szó volt: a Népszínház utcában rengeteg elsőrangú iparos működik ma is, békében megférve az utóbbi időben nyílt egzotikus ételeket áruló boltokkal. Itt működik a Zámbó Jimmy Emlékmúzeum, valamint a Gázművek Múzeuma is. Csupa rejtett kincs.

Bakk Ágnes

• Publikálva: 2013.07.02. 15:14 • Címke: konferencia, város, program, beszélgetés