a rovat írásai

A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes

Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.

Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?

Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.

Prágáé a Szláv eposz

Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című  festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.

Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata

A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház

A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.

Seuso kincsei Fehérvárra utaznak

Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.

Újra üvölt a palmürai oroszlán

Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.

Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával

Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.

A kastély újra a régi fényében tündököl majd

Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.

Sissi és Magyarország Kínában

A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.

Itt a Spintharus davidbowiei!

Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.

Művelődés összes cikke »

Egy bátor lány emlékezete

szenes_hanna_lead

Hetven évvel ezelőtt végezték ki a 23 éves Szenes Hannát, aki a brit légierő tisztjeként társaival együtt meg akarta akadályozni a magyar zsidók deportálását. Története hazánkban még a témára fogékony közönség előtt is kevéssé ismert. Ez a kör persze a teljes magyar lakosságot magába kell foglalja, hiszen a 70 évvel ezelőtt lejátszódott tragédia mindannyiunk ügye, hősei mindannyiunk számára mintaadók.

Szenes Hanna, még Anikó néven, budapesti zsidó polgári családba született 1921-ben, apja Szenes Béla újságíró volt (ugyanaz a család, mint Szenes Iván dalszerzőé). Bár a családfő korán elhunyt, őt és testvérét az anyjuk nevelte, a felnövekvő, tehetséges lány a hozzá hasonló korú és társadalmi helyzetű ifjúság gondtalan életét élte. A Baár-Madas Református Gimnáziumba járt, ahová tandíj fejében más felekezetű diákokat is felvettek. Iskolaelső volt, így csak a szokásos tandíj kétszeresét kellett fizetnie a zsidókra kirótt háromszoros helyett.

szenes_hanna
Anikó és Gyuri

Az első meglepetés akkor érte, amikor teljesítménye és népszerűsége dacára, származása miatt nem lehetett önképzőköri elnök, holott társai annak választották. Liberális szülei nem nevelték vallásosan, így ekkor szembesült először azzal, hogy ő zsidó egy keresztény társadalomban. A kitaszítottság, megaláztatás nem elbátortalanítja, hanem öntudatra ébreszti. Érdeklődése a zsidó fiatalok körében akkoriban népszerűvé váló mozgalom, a cionizmus felé fordult. A cionizmus magyar származású atyja, Herzl Tivadar úgy gondolta, hogy az európai antiszemitizmusra a zsidó nemzetállam alapítása jelent megoldást, az ősi földön, Palasztinában. Mivel a lánynak továbbtanulásra a zsidótörvények miatt amúgy sem volt lehetősége, kitűnően leérettségizett, majd 1939-ben kivándololt Palesztinába. Ott anyja nagy csalódására nem iratkozott egyetemre, hanem mezőgazdasági iskolát végzett: két kezével akarta építeni az új hazát. Budai úrilány létére sátorban lakott egy tengerparti kibucban, trágyát talicskázott és állatokat gondozott. Leveleiben a kételyeiről is beszámolt, de nem fordult vissza. De legalább a mama megnyugodhatott, hogy lánya biztonságban van. Anikót azonban nyomasztották az egyre fenyegetőbb európai hírek. Lelkiismeret-furdalás gyötörte, tenni akart valamit az otthon maradottakért.

szenes_hanna
„Holnapután valami új dologba fogok. Talán bolondság. Talán fantasztikus. Talán veszélyes”

Amikor meghallotta, hogy a brit hadsereg kelet-európai „zsidó brigádot” toboroz Palesztinában, rögtön jelentkezett. A brigád feladata az volt, hogy a lelőtt brit repülősöket kimentsék, hírszerző munkát végezzenek és megpróbálják megakadályozni a zsidók deportálását. Az is motiválhatta, hogy a britek azt ígérték, hogy az akcióban résztvevők hozzátartozóit kimentik az országból (ami nem történt meg, mint később kiderült). Elvégezte a szükséges ejtőernyős és rádiós kiképzést, és felöltötte a RAF-uniformist.

szenes_hanna
Utolsó közös fénykép Gyurival, a bevetés előtt egy nappal

1944. március 15-én ért földet a partizánok által ellenőrzött jugoszláv területen. A terepen bujkálva hidegzuhanyként érte a hír, hogy elkéstek: 19-én a németek megszállták Magyarországot. Ilyen körülmények között nem kellett volna folytatnia az akciót, de ő nem tágított, júniusban két társával együtt átlépte a magyar határt. Árulás következtében rögtön fogságba esett. (Két társát, Nussbacher Emilt és Goldstein Ferencet szintén elfogták. Nussbachernek sikerült megszöknie, Goldstein egy lágerben halt meg.) Mint angol ejtőernyős tisztet, a genfi konvenció értelmében hadifogolynak kellett volna tekinteni, de erről szó se volt. Budapestre vitték a Hadik laktanyába, ahol fél évet raboskodott. Megkínozták, hogy árulja el a rádiókódot, de a ma is élő szemtanú szerint nem árult el semmit. Anyját is letartóztatták, hogy rávegyék a lány megtörésére. Az anya, aki azt hitte, Anikó Palesztinában van, alig ismerte meg az összevert fogolyban a gyermekét. Októberben már majdnem szabadon engedték, amikor jött a nyilas hatalomátvétel. Egy a nyilasoknak imponálni kívánó százados statáriálisan elítélte, és másnap a Margit-körúti fogház udvarán kivégezték. Nem kért kegyelmet és nem engedte, hogy bekössék a szemét. 23 éves volt.

hanna_szenes
„Ha meghalok, talán megtudják, hogy egy palesztin ügynök eljött értük és lesz erejük, hogy kitartsanak.”

Szenes Hanna története, sorsa bizonyos szempontból Sophie Scholléhoz hasonlítható: a kihallgatásokon gyújtó hangú beszédekben támadta fogvatartóit és kész volt meghalni az elveiért. De Anne Frankkal is rokon: gyerekkora óta, még a börtönben is verseket írt, naplója pedig egy fiatal lány eszmélésének, világra csodálkozásának dokumentuma. Éleslátása két szempontból is figyelemreméltó: egyrészt nem bízott a pozitív fordulatban és mert otthagyni mindent, amikor mások rá sem eszméltek az egzisztenciájukat, majd az életüket fenyegető veszélyre; másrészt önként visszajött, hogy segítsen az otthon maradottakon, mégpedig fegyverrel. A fegyveres ellenállás a deportálással szemben Magyarországon szinte példanélküli volt. A magyarországi cionisták inkább a bújkálás és bújtatás, okmányhamisítás, vesztegetés taktikáját választották (a hamis papírokat nagyüzemben gyártó cionista fiatalok központja Carl Lutz sválci konzul Üvegháza volt). Szenes Hanna küldetése nem sikerült, egyetlen életet sem sikerült megmentenie, de a sajátját feláldozta. Tettének híre ment, reményt adott azoknak, akik oly elhagyatottnak érezték magukat.

szenes_hanna

Boldog a gyufa, mely elégve szítja a lángot,
Boldog a láng, mely szíveknek mélyén lobogott,
Boldog a szív, mely dicsőn múlt ki a világból,
Boldog a gyufa, mely elégve szítja a lángot.

Sardice, 1944. V. 2.

1950-ben hamvait Izraelbe szállították, a jeruzsálemi Herzl-hegyen temették el. Nemzeti hőst csináltak belőle, kibucok, utcák, iskolák névadója lett. Naplóját és verseit 26 nyelvre fordították le. Hatásvadász amerikai dokumentumfilm készült az életéről (A boldog gyufaszál, rendezte: Roberta Grossmann). Magyarországon Dénes Gábor forgatott róla dokumentumfilmet (Az ítélet, 1999), ez azonban csak egyedi vetítéseken látható. Van emlékköve az Izabella utca-Jósika utca sarkán, táblája a Dohány utcai zsinagóga belső kertjében, parkja az Erzsébetvárosban. De mindennél többet érne, ha 1991-ben megjelent, azóta nem hozzáférhető versei és naplója újra megjelenne, netán a tankönyvek is említést tennének önfeláldozásáról. Romantikus fordulatokban bővelkedő, tragikus története megérne egy játékfilmet is, ahogy ezt Sophie Scholl esetében a németeknek is bevált.

szenes_emlekko
„Meghalni ifjan, nem, nem akartam. Szerettem a dalt és a fényt, a melengető Napot, két csillogó szempárt. Háborút, romlást nem akartam én. Nem, nem akartam.”

A Mensch Alapítvány megemlékezése a 70. évfordulón.

Löwensohn Enikő

• Publikálva: 2014.11.06. 15:32 • Címke: holokauszt70, évforduló, történelem